Az ősz elejétől felpörgő drágulás önmagában véve nem annyira aggasztó, mint a sebesség, amivel nőnek a fogyasztói árak. Most főleg az erős belső kereslet hajtja a gazdaságot az éves szinten legalább 6,5 százalékos növekedéshez, de a túlfogyasztás fűti az inflációt is, ami aztán öngerjesztő folyamatként beépül a várakozásokba, és még magasabb szintre lökheti az áremelkedést.
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva, vagy bármelyik podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
Egy éve jelentek meg az első oltások, sokan reménykedtünk, hogy 2021 jobb lesz a lezárásokkal, karanténnal terhelt 2020-as horrorév után. Mára azonban rá kellett jönni, hogy amíg nincs megfelelő globális átoltottság, addig újabb gócpontok alakulnak ki. Magyarországon most a negyedik hullám lecsengésében vagyunk, de Izrael már az ötödiket várja. Bár már nincsenek a tavalyihoz hasonló lezárások, Kínában éppen egy gócpont kialakulása miatt állt le több gyár, tovább akadályozva a globális ellátási láncok működését, ami a fejlett világban is problémákat okoz.
Kétarcú volt az idén a magyar gazdaság a CIB vezető elemzője szerint. Növekedésben nagyon jól teljesített, a második hullám után jött a várt erőteljes visszapattanás, de a nyár végén elfogyott a lendület, ahogy Európában is. Itthon a növekedés belső motorjai, a fogyasztás, a beruházások nagyon jól alakulnak, ami ellensúlyozni tudta az ipar gyengélkedését. „Ma 6,5-6,8 százalék közötti GDP növekedéssel számolhatunk az évre, ami azt jelenti, hogy elértük a válság előtti szintet.”
Vannak azonban negatívumok is – az egyik, hogy a gyors ütemű, termelői kapacitáskorlátokba ütköző növekedés inflációt gerjeszt. A másik, hogy a külső egyensúly is elkezdett romlani, ami arra világít rá, hogy ez a fajta, belső fogyasztás fűtötte növekedés nem fenntartható. A jegybank többször felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházások bővítése már termelőkapacitási korlátokba ütközik, ami inflációhoz vezet – az állami beruházások 350 milliárd forinttal való visszavágásában nincs is vita az állam és a jegybank között.
Választások előtt a világon mindenhol megnő a költségvetési mozgástér, a kormányok szeretik ilyenkor boldoggá tenni a választópolgárokat, pártállástól függetlenül. „Kérdés, hogy az szja-visszatérítések, béremelések mekkora része megy megtakarításba, mert ha mindenki rohan és elkölti, az tovább fűti az inflációt.” A választások után elkerülhetetlen lesz, hogy a költségvetés fegyelmezettebb pályára álljon jövőre.
A podcast elkészítését a CIB Bank támogatta.
