Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Elveszítjük azt a csodálatos érzést, hogy van egy varázsgömbünk, amivel mindenre tudjuk a választ. Ehelyett a világ újra nagyon bonyolult lesz

– mondta Orbán Krisztán a G7 Podcast első élő felvételén, ahol elsősorban arról beszélt, miért van nehéz dolga az elméleti iránytűjét vesztett elitnek, ha továbbra is releváns célokat szeretne kijelölni a társadalom számára. A beszélgetést a fenti lejátszás gombra is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban. Most már Spotify-on is be lehet követni minket.

A rendezvényt „tökéletes” időzítéssel arra az órára szerveztük a Nyitott Műhelybe, amikor Erdogan török elnök látogatása teljesen megbénította Budapestet. A terv szerint jövőre havonta lesz egy ilyen rendezvényünk, érdemes eljönni. A beszélgetést meg lehet hallgatni podcastként, de a vendégünk és a közönség kérdés-válaszait csak élőben.

Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere szerint most már komolyabb vitákban nem lehet érv az, hogy „amit mondasz, az nem piaci”. Az a gondolkodási keret, amely a nyolcvanas évektől az USA-ban és Nyugat-Európában, majd a kilencvenes évektől Kelet-Közép-Európában meghatározta a közpolitikát, mostanra elvesztette legitimitását. Mostanra nem marad semmi helyette, ami lehetővé tenné, hogy egyszerű és koherens gondolkodásunk legyen a közpolitikában.

Emögött a közgazdaságtan dogmarendszerének válsága van. Ugyan komoly közgazdász tudósok sosem állították azt, amit a neoliberális iskola alaptételei között szoktak emlegetni – „a piacnak mindig igaza van”, „a szabadkereskedelem mindig jó” -, mégsem szólaltak fel az így érvelő politikusokkal szemben. Ennek részben az volt az oka, hogy maguk is politizáltak, és úgy látták, mindig a több piac mellett kell érvelniük. Az akkoriban uralkodó szemlélet szerint a jó kormányzás arról szólt, hogy minél több helyen kell bevezetni a piaci koordinációt, és ez önmagában elég lesz a jó kimenetelhez.

Az érték kifejeződik az árban, mert az ár sűríti a legjobban az összes információt. Ez egy forradalmi gondolat volt, amikor Hayek a zászlójára tűzte. Ha az ár tényleg tartalmaz minden információt, akkor az állam feladata, hogy mindenhol piaci viszonyokat teremtsen.

Csakhogy azóta kiderült, hogy ez nem áll meg teljesen. Orbán Krisztián szerint kisebb szegletekben – például az árupiacon, hogy „mennyibe kerül a kávé” – nem lehet vitatni a hayeki értékelmélet helyességét. De az egészségügy, az oktatás, a környezet vagy más ügyekben már egyáltalán nem ilyen releváns az a medián tudás, ami az árakban tükröződik.

Ennek a meghaladása nem egyszerű. Meg lehet próbálni bevonni más tudományterületek képviselőit, amikor a célokat próbáljuk meghatározni. A közgazdászoknak pedig marad a kisebb kérdések megoldása.

Az elit legitimációvesztése viszont súlyos probléma marad, és Orbán Krisztián szerint a tekintélyelvű politika újjáéledése előtt is az elit dogmatizmusának bukása nyitotta meg az utat. Hiba volt például azt sulykolni húsz éven át, hogy a globalizáció mindenki számára előnyös – hiszen amikor kiderült, hogy ez nincs feltétlenül így, nemcsak a gondolat, hanem az ezt hirdető elit is elvesztette hitelességét.

Az nem úgy van, hogy jaj, az a sok hülye ember nem érti, hogy az elmúlt öt évben rájöttünk, hogy amit az elmúlt harminc évben hirdettünk, az nem pont úgy van, sőt, az ellentéte igaz, és mindenkit lehülyéztünk, aki nem értett velünk egyet, na de amit most gondolunk, az aztán tényleg tuti – ez nem elég.

Ha az elit újra releváns szeretne lenni, akkor újra fel kell építeni a hitelességét, mondta Orbán Krisztán. Egyelőre még az önreflexiónak sem látni sok nyomát.

Gondolatok hiányában az utóbbi tíz évben azt lehet látni, hogy mindenki rögtönöz, nincsen vezérlő logika, és visszatért a nyers erő, mint a fontos kérdések végső eldöntője.

Magyarországon különösen érdekes eset Matolcsy Györgyé, mondta Orbán Krisztián.

Kevés embert hülyéztek le annyiszor, mint őt. De ő volt az adócsökkentés első nagy harcosa Magyarországon, és a 2013-ban induló kamatcsökkentés miatt is le lett hülyézve, aztán most már ott tartunk, hogy igaza volt, pont.

Fontos tünete a gondolkodásunknak, hogy Matolcsyt tárgyalópartnerként sem vették komolyan. Pedig benne legalább megvolt az intellektuális bátorság, hogy ellentmondjon az uralkodó gondolkodásnak.

A beszélgetésben felmerült cikkek linkjei:

Kövesd a G7 Beszélgetéseket Spotify-onItunes-on, Overcaston vagy bármelyik podcast-appon! (De csak miután lájkoltál minket Facebookon és feliratkoztál a hírlevelünkre.) Korábbi vendégeink:

Podcast elit neoliberalizmus orbán krisztián populizmus poszt-washington konszenzus Olvasson tovább a kategóriában

Podcast

Kasnyik Márton
2020. február 22. 07:16 Podcast

Palócz Éva: A fiatal generáció hadra fogható része elveszett az ország számára

G7 Podcast! A vendégünk a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki szerint a magasabb bérek két úton is termelékenyebbé tehetik a magyar cégeket: a gyengébbek lehúzzák a rolót, a jobbak előremenekülnek.

Kasnyik Márton
2020. február 8. 07:17 Podcast

Zsiday Viktor: Ha baj lesz, az MNB rögtön el fogja engedni a forintot

Meg kellene találni a kulcsokat, hogy egy skandináv pályára álljunk a mostani balkáni helyett, mondta a befektetési szakember a G7 Podcast Liveon.

Kasnyik Márton
2020. február 1. 07:54 Podcast

G7 Podcast: A koronavírus a globális gyógyszerellátást is megrengeti

Néhány nap alatt a havi forgalom négy-ötszörösére nőtt a kereslet Magyarországon a szájmaszkok és fertőtlenítőszerek iránt. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója a podcastunk vendége.

Fontos

Hajdu Miklós
2020. február 26. 11:46 Pénz

Gyorsan nőnek a magyar keresetek, és velük együtt a kételyek is

Tavaly is mutatós béremelkedés történt az országban, azonban nem osztozik minden dolgozó egyenlő részben az örömből.

Torontáli Zoltán
2020. február 25. 06:54 Élet, Vállalat

Nálunk is lehetne visszaváltható üvegben a tej, mint Ausztriában, csak akarni kellene

A sör, a bor és a szörp példája mind azt mutatja, hogy sem technológiai, sem logisztikai akadálya nincs Magyarországon annak, hogy a tej is visszaváltható üvegekben kerüljön a boltokba. Miért van akkor mégis kartondobozban és PET palackban?

Fabók Bálint
2020. február 24. 06:50 Vállalat

Nincs csücsülés 250 ezerért a kasszában, csak állandó loholás – mennyire facsarja ki dolgozóit az Aldi és a Lidl?

Van, akit lelkileg, de van, akit fizikailag terhel meg a diszkontos munka. Az olcsó termékekért és a magas fizetésekért súlyos árat fizetnek a dolgozók.