Mi lenne, ha nemcsak az Audi, de az összes magyar autógyár leállna?
Valószínűleg nem sokan emlékeznek, de 2016 márciusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) váratlanul rossz külkereskedelmi mérlegadatokat közölt. Akkor az ország teljes exportja euróban számolva 3,5 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, és ez azért is volt feltűnő, mert a mutató csökkenésére már évek óta nem volt példa. A rossz adat legfőbb oka az volt, hogy az Audi győri gyárában egy modellváltás miatt rövid időre le kellett állítani a termelést.
A gyártósorok most sem mennek, de más okból: a dolgozók magasabb béremelést szeretnének elérni, ezért sztrájkolnak, a tervek szerint egy hétig. Az audisok érdekérvényesítő képességét a sztrájk kimenetele fogja letesztelni, de amint azt a számok is jól mutatják, a dolgozók az ország gazdasági eredményének szempontjából is kulcsfontosságú helyzetben vannak.
Önmagában persze egy Audi-leállás nem fogja megrengetni a magyar gazdaságot, mint ahogy annak idején a modellváltás sem (amelynek hatása egyébként párosult az uniós támogatások ideiglenes megakadásával is). Ha azonban megnézzük a számokat, kiderül, hogy az autóipari kitettségünk következtében ebben a szektorban a hasonló leállások igen nagy problémákat tudnak okozni.
A magyar GDP-nek mintegy 4,5 százalékát adja a járműgyártás, ami elég nagy arány, de a sztrájk szempontjából sokkal fontosabb az ország exportképessége, mivel a hazai autógyárak a statisztikák szerint 92 százalékban külföldre termelnek.
Az exportban a nagy autógyárak és a beszállítóik borzasztóan fontos szerepet töltenek be. A KSH adatai szerint 2017-ben a teljes magyar kivitel 100,7 milliárd euró volt, és ebből messze a közúti járművek képviselték a legnagyobb arányt. A magyarországi gyártók összesen 17,1 milliárd euró értékben adtak el külföldön autókat, a nálunk készült motorok pedig az energiafejlesztő gépek között vannak a statisztikában, ennek a kategóriának az exportja pedig 8,9 milliárd euró volt tavaly.
Összességében a magyar autóipar a kivitel csaknem negyedét adja, másképp fogalmazva ezt azt jelenti, hogy egy általános iparági munkabeszüntetés leállíthatná az export 25 százalékát.
Bár ilyen akcióról nincs szó, ha mégis megtörténne, akkor a külkereskedelmi mérleg alaposan fejre állna, de az autóipari beszállítói láncban is súlyos károkat okozhatna.
A Magyarországon készülő autók száma évente 500-550 ezer között van, de ehhez jön még több mint 2,5 millió motor. Az Audi győri egysége nemcsak a személygépkocsi-gyártásban erős szereplő, hanem motorokból is jóval többet gyárt, mint az Opel Szentgotthárdon. Az Audi tavaly novemberben már elkezdte az elektromotorok próbagyártását is, korábban pedig TT Coupé, TT Roadster és A3-as modelleket szerelt össze. A Mercedes Kecskeméten A, CLA és CLA Shooting Brake osztályú autókat gyárt*A cikk korábbi verziójában tévesen B osztály szerepelt, amelynek a gyártása már megszűnt Kecskeméten., az esztergomi Suzuki pedig 2013 őszétől készít SX4 S-Cross, 2015 márciusától pedig Vitara modelleket (a Swift gyártása 2017 januárjától megszűnt Esztergomban).
Tavaly januárban Magyarország összes exportjának értéke 8,47 milliárd euró volt, ez egy év alatt 10 százalékos növekedést jelentett. Az Audi leállásának tényleges gazdasági hatásait akkor fogjuk látni, amikor a 2019 januári adatok napvilágot látnak, és összevethetők lesznek az egy évvel korábbiakkal, azaz várhatóan március végén.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
