Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. december 4. 13:40 Élet, Piac

Ha eleged van a reklámújságokból, a cseh agrárminiszter a te embered

Miroslav Toman nem pepecselt sokat, nem gondolkodott termékdíjban és adóban, hanem a radikális megoldást választotta: bejelentette, hogy be akarja tiltani a postaládákba szórt reklámújságokat.

Ahogy a Lidovky összeállításából is kiderül, a cseheket legalább annyira megosztja az ingyenes áruházi reklámkiadványok kérdése, mint a magyarokat. Sokan utálják és egyszerűen szemetelésnek tartják az ilyen újságokat, másoknak viszont ez a kedvenc olvasmányuk.

Utóbbiak között vannak szép számmal azok, akik valóban figyelnek a reklámokra és a vásárlásaikat is meghatározza a tartalmuk, a boltláncoknak pont ezért éri meg még ma is, az internetkorszakban a hagyományos módszerekkel (is) bombázni a lakosságot.

A betiltás melletti legkomolyabb érv környezetvédelmi: becslések szerint Csehországban évente 4 milliárd reklámújságot és akciós szórólapot nyomtatnak ki, amelyek döntő része rövid időn belül a szemétlerakókban köt ki. A magyar adat háztartásonként évi 25 kilogramm reklámpapír.

Magyarországon azonban kicsit más a téma kormányzati megközelítése, mint Csehországban.

Nálunk a reklámpapírra kivetett termékdíj jókora emelésével, vagyis úgy próbálják visszaszorítani az újságokat, hogy közben az adóbevételeket is optimalizálják. Jelenleg kilogrammonként 85 forint a termékdíj, és először 2017 őszén merült fel, hogy 114 forint legyen, de ezt végül az Országgyűlés nem fogadta el. A szűk 30 forintos emelés egyébként valószínűleg nem csökkentette volna érdemben a reklámújságok mennyiségét, vagyis a boltláncoknak többet kellett volna fizetniük, de szemétből nem lett volna kevesebb.

Idén sokkal nagyobb emelési szándékkal futunk neki a kérdésnek, a mostani javaslat szerint 304 forintra nőne a kilogrammonkénti termékdíj. Mivel a reklámújság meglehetősen fontos marketing eszköz, valószínű, hogy így sem tűnik el teljesen a színről. Sokkal inkább az a forgatókönyv érvényesülhet, hogy végső soron a megnövekedett díj beépül a nagyobb láncok költségszerkezetébe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy legalább részben a vásárlókra háríthatják át.

Kiskapu lehet továbbá, hogy a magyar szabályok szerint reklámpapírnak csak az a kiadvány számít, amelynek „nyomtatott felülete” legalább 50 százalékban reklámot tartalmaz. Ám ma is vannak olyan áruházi kiadványok, amelyeknél valamilyen magazinszerű tartalom mellett szerepelnek a reklámok, tehát ha ebbe az irányba hajlandó ellépni egy boltlánc, akkor nem kell adót fizetnie. Ha jövőre tényleg életbe lép az emelés, akkor lehet majd a cégeknél számolgatni, hogy egy félig-meddig magazinszerű termék előállítása vagy az adó megfizetése a nagyobb költség.

A vastag, színes, jól szerkesztett áruházi katalógusokat egyébként talán még Toman miniszter is szereti nézegetni, mert ezek betiltását még ő sem javasolta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvente 25 kiló reklámanyaggal bombázzák a postaládádatA magyar postaládákban landoló 100 ezer tonna szórólap és reklámújság előállításához szükséges víz 1500 ember éves igényét fedezné.

Élet Piac áruházlánc Csehország díjemelés környezetvédelem reklámújság szemét termékdíj Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2019. január 14. 12:19 Élet

Miért nem kapták meg a rászoruló gyerekek a több tonna hamis legót?

Sokan a hamisítványnak is örülnének, de nem lehet garantálni, hogy a játék biztonságos, ezért a darálógépben végezték az építőkockák.

Jandó Zoltán
2019. január 13. 17:39 Élet, Pénz

Külföldön ötször annyiból pihen az átlag magyar, mint belföldön

Egyre több magyar utazik külföldre, a hazai nyaralásokra viszont nem jut több, mint a korábbi években. A gyógyfürdők egyre kevésbé vonzóak.

Torontáli Zoltán
2019. január 13. 14:21 Élet, Világ

Megőrülnek a vásárlók a mopszos, limitált szériás vécépapírért

A grafika telibe találta a németek jelentős részének lelkivilágát, gyorsan kialakult a másodlagos piac is.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.