Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. október 24. 16:56 Pénz, Piac

Többet tesz a környezetért egy e-autóba ülő magyar, mint egy német

Nem igazán tudnak jó megoldást az autógyártók arra, hogyan csökkentsék a gépjárművek károsanyag-kibocsátását. Márpedig az uniós szabályok szerint 2021-től kilométerenként 95 grammos szén-dioxid-emissziós normát kell teljesíteniük a gépkocsiknak. Ez elsősorban a fogyasztás csökkentésére szolgál, de környezetvédelmi vonzata is van.

A szabályozás az egész modellpalettára érvényes, vagyis a városi kisautótól a felső kategóriás terepjáróig minden típus benne van. Az autógyártók az elmúlt évekig a dízelre építették a stratégiájukat. Annak ellenére, hogy környezetszennyezőbb a gázolajjal hajtott motor, mégis kevesebb káros anyag kerül a légkörbe, mivel a dízelek kevesebbet fogyasztanak. Ezáltal egy kilométerre vetítve kevesebb környezetszennyező anyag kerül a légkörbe.

A dízelbotrány kirobbanása óta azonban egyre kevesebben vesznek dízelt, így az autógyártóknak új stratégia után kell nézniük.*A dízeles autók értékesítése 8 százalékkal csökkent tavaly Európában, részarányuk pedig az új kocsik eladásában 44 százalékra csökkent az 55 százalékos 2011-es csúcsról. Részben ennek is tulajdonítható, hogy az új autók átlagos szén-dioxid-kibocsátása például Nagy-Britanniában 17 éve első alkalommal emelkedett tavaly. Ha az egész modellpalettára nézve csökkenteni akarják a gyártók a szén-dioxid-kibocsátást, akkor az egyedüli megoldást az elektromos autók értékesítésének felpörgetése jelenti.

Ez azonban a lehetségesnél sokkal kevésbé csökkenti a károsanyag-kibocsátást, mivel az elektromos autók akkumulátorait gyakran olyan országokban gyártják, amelyekben elképesztően nagy a nem megújuló energiatermelés aránya. Becslések szerint 2021-re tízmillió elektromos autó fog az utakon futni, átlagosan 60 kilowattórás akkumulátorral. Az egyik legkisebb, 30 kilowattórás aksi a Nissan Leafben van, míg a BMW i3-asé 42 kilowattórás. A Mercedes EQC fantázianevű modelljében 80, míg az Audi e-tronban 95 kilowattórás teljesítményű akkumulátorok lesznek.

Kína és Thaiföld mellett például hazánkban, Németországban és Lengyelországban is sok akkumulátort fognak gyártani. Az utóbbi kettő energiatermelésében pedig még mindig fontos a szénerőművek szerepe. Németországban a nem megújuló energia aránya több mint 50, Lengyelországban közel 80 százalék, Magyarországnál 40 százalék körüli.

 

Ha az egész autó előállítása során szükséges energiaigénnyel számolunk, akkor Németországban egy elektromos autó legyártása 74 százalékkal több szén-dioxid-kibocsátásával jár, mint egy korszerű benzines vagy dízelautóé. Ha pedig a gyártás mellett azt is figyelembe vesszük, hogy milyen forrásból származó árammal töltik fel az akkumulátorokat a használat során, akkor Németországban egy modern dízelautó tíz év alatt, 150 ezer kilométer megtétele után másfél tonnával még mindig kevesebb szén-dioxidot juttat a légkörbe, mint egy elektromos. A fordulat csak valamikor a 11-12. évben következik be a Bloomberg ábrája szerint.

Magyarországra nem készült ilyen számítás, de mivel itt kisebb a fosszilis energia aránya az áramtermelésben, ezért a mutatónak kedvezőbbnek kell lennie az e-autók szempontjából.

A fentiek ellenére egyelőre nem készült olyan általánosan használható modell, amely az elektromos autók egész életciklusára kimutatná, hogy mennyi szén-dioxid kerül a légkörbe miattuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÁllami gigagyárral pörgetnék fel a németek az elektromos autógyártástSzép lassan dinoszaurusszá változik Németország, ha nem ül fel az e-autó-hullámra. Meglepő ötletekkel próbálnak úrrá lenni a nehéz helyzeten.

Peter Carlsson, a Tesla korábbi menedzsere, a NorthVolt AB vezérigazgatója szerint az nem hoz előrelépést, ha a gázolajat az áram forrásául szolgáló német szénre cserélik. A NorthVolt AB éppen ezért Svédországban – ahol jelentős a vízenergia aránya – épít fel négymilliárd eurós befektetéssel egy akkumulátorgyárat.

Az elektromos autók elterjedésének tehát a klímaváltozás megfékezésének szempontjából akkor van igazán értelme, ha a gyártás és a töltés is megújuló energiából táplálkozik. Erre jó példa Norvégia, ahol a víz- és szélerőműveknek köszönhetően az elektromos autók közel 60 százalékkal kevesebb szén-dioxidot termelnek az élettartamuk alatt, mint a legmodernebb benzin- vagy dízelhajtású autók.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy nagyon egyszerű ok, ami miatt nem vesznek Magyarországon elektromos autótMagyarországon 250, Hollandiában 5 kilométerenként van egy töltőállomás. Az infrastruktúra hiánya nem csak nálunk visszatartó erő.

Pénz Piac akkumulátor elektromos autók környezetszennyezés szén-dioxid Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.