A magyar cégek gyakrabban fizetnek pontosan, mint késve, de a trend felemás: miközben egyre rövidebbek a fizetési határidők és valamivel több a pontosan fizető cég, addig átlagosan egyre nagyobbak a késések is. A Bisnode Paydex adataiból azt is ki lehet deríteni, hogy vannak olyan területei a gazdaságnak, ahol sokkal mélyebbek a fizetési problémák, mint máshol.
A Bisnode céginformációs szolgáltató nagy mennyiségben gyűjt számlákat a gazdaság legkülönbözőbb ágazataiból, hogy ebből meg tudják becsülni, egy-egy cég milyen fizetési kockázattal rendelkezik.*A Bisnode Payment indexből kiszámítható az iparági átlag, amely megmutatja, hogy a hasonló tevékenységet folytató magyarországi cégek átlagosan milyen késedelemmel rendezik fizetési kötelezettségeiket. Az iparági átlagot össze lehet vetni egyes cégek saját értékével, amiből kiderül, hogy a cég az ágazat többi cégéhez képest hamarabb vagy később rendezi fizetési kötelezettségeit. Az ezekből az adatokból számolt Bisnode Paydex átlagosan 77,23 most félévkor, ami egyáltalán nem olyan rossz: 80 pontnál fizet egy cég pontosan, 90 pontnál már a fizetési határidő előtt, azoknak pedig, amelyek jellemzően 90 napos késés után fizetnek, már csak 30 pont jár.
Az átlagos fizetési határidő országosan 25,03 nap volt idén félévkor, ami egy év alatt jelentős szűkülés a tavaly féléves 26,97 naphoz képest. Mindenképpen jó hír, hogy az időben kifizetett számlák aránya javult: darabszámuk az 63,93 százalékáról 67,55 százalékra, értékük pedig 69,11 százalékról 71,2 százalékra emelkedett.
Ágazatonként így alakultak a fizetési késedelmek a késés hossza szerint:
Meglepő módon a sokszor vadnyugatiként leírt építőiparban – ahol egyébként a cégbedőlések száma is igen magas – javuló a tendencia, sőt, az ágazati dobogóra kerültek a kis- és nagykereskedelem mellé. Ugyanakkor a gépiparban, az autókereskedéseknél, és az informatikában már arányaiban több fegyelmezetlenül fizető céget találni.
Az adatokból úgy tűnik, hogy miközben alapvetően jó a tendencia, tehát a cégek egyre nagyobb része fizet időben, addig viszont aki késik, annál egyre nagyobbak a késések.
Tehát egy a cégek leszakadóban lévő része egyre nehezebb helyzetben van. Az átlagos késedelem a tavalyi 14,71 napról 15,84 napra nőtt, ami nagyjából akkora mértékű romlás, mint amennyire a fizetési határidők rövidültek.
Mint a lenti ábrán látható, több olyan ágazat is van, ahol az átlagos fizetési késedelem nagyobb volt, mint az átlagos fizetési határidő (buborékok nagysága a Bisnode által az ágazatból begyűjtött számlák értékének nagyságát követi).
Az élelmiszeriparban és a pénzügyi területen szembetűnő a romlás az átlagos késedelmeknél: előbbi 6 nappal 18 napra, utóbbi 14 nappal 30 napra romlott egy év alatt. A másik oldalon az elektronikai gyártás, a vegyipar és a kiskereskedelem van, ahol viszonylag alacsony a késedelmes fizetések átlagos hossza.
Az igazán súlyos, 90 nap feletti késések aránya a számlák értékét nézve 0,92 százalékról 1,66 százalékra nőtt (a számlák darabszámát nézve 0,61 százalékról 0,8 százalékra emelkedett a mutató). Az építőiparban a számlák értékének 8,72 százaléka csúszott három hónapnál hosszabb ideje, viszont ez az összes számla darabszámának csak az 1,29 százalékára áll. Ez arra utal, hogy néhány nagyobb projekt óriási csúszásban van.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
