Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. október 6. 18:10 Piac, Világ

Sok ország külföldön szerzi be a bankjegyeit, és ez néha érdekes esetekhez vezet

A Líbiát uraló rezsim nagy bajban volt 2011-ben, de a készpénz miatt még lehetetlenebb helyzetbe került. Az országot abban az időben a nyugati koalíció tagjaként bombázni kezdő Egyesült Királyság ugyanis visszatartotta Líbia készpénzét: 1,86 milliárd líbiai dínárt nem engedtek ki az országból, ahol fizikailag nyomtatták őket. Ezzel átmenetileg komoly pénzügyi zavart okozott az észak-afrikai országnak.

Londonban azért választhatták a nyomásgyakorlásnak ezt a módját, mert Líbia Angliában, a De La Rue nevű cégnél nyomtatja a bankjegyeit. Bár nagyon ritkán fordul elő, hogy hasonló problémák adódjanak a pénznyomtatással, az eset mégis jól jelzi, hogy a tevékenység külföldre helyezése nem éppen életbiztosítás egy országnak.

Ennek ellenére a De La Rue a BBC-nek azt mondta, hogy világszerte 140 jegybanknak dolgozik. Legnagyobb piaci versenytársa a német Giesecke & Devrient, amely 100 központi bankkal áll üzleti kapcsolatban, de a kanadai Banknote Company és az amerikai-svéd Crane is nagy nemzetközi szereplőnek számít.

A világ számos országa a határain belül tartja a bankjegyek nyomtatását és az érmék verését. Magyarország is ezek közé tartozik,

a két tevékenységet nálunk a Magyar Nemzeti Bank 100 százalékos tulajdonában lévő cégek végzik.

Sok kisebb országnak azonban nem éri meg fenntartani a saját nyomdát és verdét, ezért kénytelen külföldről behozni a saját pénzét. Ennek pedig lehetnek kockázatai: a múlt héten Libéria kormánya kénytelen volt bejelenteni, hogy elvesztett 104 millió dollár értékű papírpénzt. A bankjegyeket külföldön készítették, de a szállítmány nem sokkal az országba érkezés után eltűnt.

Bizonyos esetekben a pénzek utaztatása a nemzeti érzelmeket is fel tudja korbácsolni. Amikor például a kínai sajtó megírta, hogy a kínai állami pénzjegynyomda elnyert egy indiai rúpia nyomtatására kiírt tendert, Indiában nagy felháborodással fogadták a hírt. A két ország közötti határviták miatt érzékeny téma lehetett volna, hogy egy kínai állami cég hozzájut a rúpia biztonsági elemeivel kapcsolatos információkhoz, a hírt azonban India hamar cáfolta, leszögezve, hogy rúpiát csak az országhatárokon belül lehet előállítani.

A BBC összeállítása szerint évi 1-1,4 milliárd bankjegy nyomtatása alatt egy nyomda nem nagyon működhet nyereségesen, ezért azoknak a kisebb országoknak, amelyeknek nincs ennyire igényük, biztosan nem éri meg a saját gyártás. Az Egyesült Államok, amely természetesen szintén csak belföldön készít dollárt, évente 7 milliárd bankjegyet nyomtat.

Néhány alapinformáción kívül szinte semmit sem lehet tudni erről az iparágról, a nagy szereplők ugyanis érthető módon titkosan kezelik a részleteket. Általában évszázadok óta ezzel foglalkoznak a vezető társaságok, amelyek kínosan vigyáznak a hosszú évek alatt megszerzett piaci bizalomra.

Egy nyomda elvileg két módon is könnyen visszaélhet a helyzetével: egyrészt a megrendelt mennyiségnél több pénzt nyomtathat, másrészt a biztonsági elemek információit kiadhatja a hamisítóknak. Erre a kockázatra azonban a társaságok azt mondják, hogy az nem országfüggő, vagyis az állampolgároknak a hazai nyomdákban is ugyanúgy meg kell bízniuk, mint a külföldiekben.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTegnap még két és fél kiló bankjeggyel lehetett egy guriga WC-papírt venni VenezuelábanAkkora a hiperinfláció, hogy már nem számolják, hanem mérik a pénzt. De azért minden próbálkozás dacára messze vannak még a híres magyar hiperinflációtól.

Piac Világ bankjegy import nyomda pénz Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Váczi István
2018. november 20. 15:23 Piac

Fény derült az aranykereskedelem egyik legrégebbi titkára

Mostanáig nem lehetett tudni, mennyi arany cserél gazdát az első számúnak tartott kereskedelmi központban, Londonban. Az eredmény kevesebb a korábbi szakértői becslésnél.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.