Lehet, hogy nem férsz el a fapados székén, de kíméled a környezetet
Azok a légitársaságok járulnak hozzá a legkevésbé a klímaváltozáshoz, amelyek nemcsak korszerű repülőgépeket használnak, hanem a lehető legtöbb embert zsúfolják fel a fedélzetre. A leírás a fapadosokra illik, amelyek adott távolságra a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználásával juttatják el az utasaikat.
A közlekedés környezetbarátabbá tételén dolgozó egyik nemzetközi szervezet (International Council on Clean Transportation, ICCT) tanulmánya 20 Európa és Észak-Amerika között közlekedő légitársaság adatait hasonlította össze. Az általuk használt mérőszám az egy liter kerozinra eső utaskilométer, vagyis hogy egy embert milyen messzire repítenek ezzel a mennyiséggel.
Szembetűnő, hogy mindössze két fapados található a 20 cég között, ám ezek végeztek a lista élén. Ez persze a már említett okok miatt nem meglepő, hiszen ennek az üzleti megközelítésnek a lényegéhez tartozik, hogy viszonylag új, kevés karbantartást igénylő, üzemanyag-takarékos gépeket használnak, valamint nincs üzleti és első osztály, ami növeli a fedélzeten elhelyezhető székek számát. Aki a magassága miatt nem fér el kényelmesen, kénytelen megfizetni a nagyobb lábterű helyekre szóló felárat.
A lista másik végén lévő Lufthansa és British Airways pedig nemcsak a szellősebb elrendezés miatt végzett hátul, hanem azért is, mert több négyhajtóműves típust (Airbus A-380, A-340, Boeing B-747) is üzemeltet. A fapadosok flottájában ilyen gépek nincsenek. Az iparági fogyasztási átlag egyébként 34 utaskilométer literenként.
A Bloomberg cikkében lévő második ábráról az is kiderül, hogy üzemanyag-hatékonyság szempontjából jól áll az idehaza piacvezető Wizz Air által repült A-321-es, ellenben a Ryanair B-737-800-asai valamelyest elmaradnak az iparági átlagtól. A legújabb B-787 Dreamlinerekkel és A-350-esekkel viszont nem versenyezhet az A321-es sem, legalábbis az új hajtóművek megérkezéséig. Igaz, az utóbbiakkal elég sok a probléma.
Az más kérdés, hogy bizonyos szempontból félrevezető az ICCT megközelítése. A fapadosok alacsony áraikkal ugyanis sikeresen stimulálják az igényeket, azaz sokkal többen repülnek ahhoz képest, mintha nem léteznének ezek a szolgáltatók. Demokratizálták a repülést, ám ez a környezetnek végső soron egyáltalán nem tesz jót. Manapság a légi közlekedés az éghajlatváltozásért felelős szén-dioxid kibocsátásának már körülbelül a 4 százalékáért felelős, ráadásul a kondenzcsíkok is erősítik a felmelegedést, mert szétterülve több hőt tartanak vissza, mint amennyi napsugárzást visszavernek.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
