Egymás után két nagy pénzügyi csoport is arra figyelmeztetett, hogy hamarosan véget érhet a kilenc és fél éve tartó fellendülés az amerikai tőzsdén. A Goldman Sachs által a medvepiacok (ami a csúcshoz képest legalább 20 százalékos visszaesést jelent) előre jelzéséhez használt mutató 1969 óta nem járt olyan magasan, mint jelenleg.
A mutatószámot olyan tényezők összesítésével készítik el, mint a részvények értékeltsége, a gazdasági növekedés, a munkanélküliség, az infláció és a különböző időtávokra szóló amerikai állampapír-piaci hozamok. Mint a Bloomberg által szemlézett ábrán látszik, a mutató mostanihoz hasonló szintjeit gyakran követték nagy tőzsdei esések.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy most is feltétlenül ez következik. Peter Oppenheimer, a Goldman Sachs vezető stratégája szerint nem hirtelen nagy esésre kell felkészülni, hanem egy olyan időszakra, amikor sokkal alacsonyabbak lesznek a részvénypiaci hozamok az utóbbi közel tíz évben megszokottnál. A léc meglehetősen magasan van, mert a részvénypiaci rali 2009. márciusi kezdete óta az S&P 500 tőzsdeindex évente 19 százalékkal emelkedett.
Hasonló eredményre jutottak a Citigroupnál is, ahol egy pánik/eufória-modellnek nevezett mérőszámot alkottak egyebek mellett a tőzsdei hírlevelek ajánlásai és a jövőbeli tőzsdei árfolyamokra vonatkozó opciók alapján. Ez a mutató jelenleg olyan magasan áll, mint januárban, amelyet egy jelentősebb, 10 százalék körüli tőzsdei korrekció követett. Hosszabb távon, 1987 óta ez a mérőszám a véletlenszerű gyakorisághoz képest háromszor jobb eredménnyel jósolta meg a részvénypiaci lejtmeneteket.
Az év eleji korrekció óta tartó árfolyam-emelkedést olyan tényezők táplálták, mint a négy éve nem látott amerikai gazdasági növekedés, a tőzsdei cégek nyereségének 24 százalékos emelkedése az utóbbi két negyedévben, valamint a saját részvények visszavásárlásának rekordokat döntögető szintje. Ezeknek a tényezőknek a hatása ugyanakkor egyre inkább kifutóban van.
Hasonló véleményt egyébként jó pár magyar szakember is megfogalmazott az utóbbi hetekben. Nagy Dániel, a Hold Alapkezelő intézményi értékesítésért felelős munkatársa az Aegon Prémium Ügyfélklub augusztusi rendezvényén azt mondta: ugyan nem számít a tíz évvel ezelőtti armageddonra, de a bikapiacoknak egy időre befellegzett. Szerinte a kereskedelmi háború valamelyik lépése lehet az utolsó csepp a pohárban. „Amennyiben a múltból szeretnénk analógiát meríteni, úgy nem kizárt, hogy jelenleg az 1998-2001-es időszakhoz hasonló helyzet állhat elő, beleértve a dollár erősödését és a fejlődő piaci gyengélkedés átgyűrűzését a fejlettekre” – fogalmazott Nagy Dániel.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
