Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. szeptember 8. 14:15 Piac

150 éves stratégiáját írta felül a túlélésért a legnagyobb amerikai magáncég

A világ egyik legnagyobb mezőgazdasági cége, az amerikai Cargill meg akar válni a maláta üzletágától – jelent meg a Bloomberg információja a héten. Erre a hírre önmagában nem biztos, hogy sokan felkapták a fejüket Magyarországon, de valójában egy mélyebb és figyelemreméltó változásról van szó. A több mint egymilliárd dollárosra becsült tranzakció egy újabb lépés a legnagyobb amerikai magáncég látványos megújításában.

A 153 éves Cargill története azért különleges, mert miután eredeti üzleti modelljével forradalmasította a mezőgazdasági kereskedelmet, és ezzel globális óriássá nőtt, a digitalizáció elterjedése miatt teljesen át kellett alakítania a működését.

A cégalapító William Wallace Cargill azzal számított úttörőnek az 1860-as években, hogy az USA mezőgazdasági központjában, a Közép-Nyugaton elkezdett kiépíteni egy láncot gabonatározókból. A farmereknek így nem kellett távoli piacokra szállítaniuk a terményeiket, és azok nem is rohadtak el, amíg vártak a felvásárlókra, hanem helyben és gyorsan el tudták adni a tározóknak.

A Cargillnak azért volt előnyös nagy mennyiségű gabonát tárolnia, mert rugalmasan kivárhatta, hogy akkor adja el a terményeket a feldolgozóiparnak vagy külföldre, amikor az árak számára kedvezően alakulnak. A William Wallace Cargill által felépített közvetítői szerep a termelők és a felhasználók között azért volt különleges jelentőségű, mert lényegében az agrárpiac legfontosabb szereplői, az integrátorok rendszere ezen alapszik*Az agrárintegrátorok komplex szolgáltatást nyújtanak a termelőknek: finanszírozzák a gazdák gép-, műtrágya- vagy vetőmagvásárlásait, szaktanácsadást nyújtanak nekik, segítenek az adminisztrációjukban, végül pedig felvásárolják az előállított terményeiket..

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Az alapító által elindított modell az USA legnagyobb, magánkézben lévő cégévé tette a Cargillt. Mára több mint 150 ezer alkalmazottja van, mintegy hetven országban van érdekeltsége – közte Magyarországon -, és tavaly 110 milliárd dollár árbevételt értek el. A céget a mai napig a Cargill család mintegy száz leszármazottja tulajdonolja, akik közül 14-en is dollármilliárdosok a Bloomberg korábbi cégportréja szerint.

A család sikereire azonban komoly veszélyt jelentett a digitalizáció elterjedése, amely a Cargill pár évvel ezelőtti gazdasági mutatóin is látszott. Az okostelefonok elterjedésével párhuzamosan egyre nehezebben ment a cégóriásnak. Több mint egy évtized után veszteséges volt az egyik negyedévük 2015-ben, és már előtte is egymás után jöttek a gyengébb mutatók.

A visszaesésben nyilvánvaló szerepe volt annak, hogy a közelmúlt technológiai fejlődése miatt a Cargill az elvesztette a legnagyobb előnyét, az információ-monopóliumát. A Cargill annak köszönhetően nőtt óriásivá, hogy sokkal több információja volt a globális árupiaci árakról, mint a helyi termelőknek vagy az élelmiszeripari cégeknek, akiknek értékesített.

Ma viszont már egy egyszerű termelő is meg tudja nézi az okostelefonján, hogy milyen árakon árulnak a külföldi versenytársai vagy hogy milyen időjárás várható. A tájékozottság miatt sokkal kevésbé függenek az olyan közvetítőktől, mint a Cargill, amely így már nem tud olyan sokat keresni a termelőkön, mint korábban. Ráadásul idővel a termelők is felismerték, hogy érdekükben áll nagyobb raktárterületet létrehozni, csak az elmúlt 15 évben 25 százalékkal nőtt a tárolókapacitásuk az USA-ban.


A Cargill egyik csirkefeldolgozója Angliában. 

A digitalizáció mellett a fogyasztói igények is jelentős változásokra kényszerítik a termelőket. Míg a mezőgazdaság korábban klasszikus árupiacként működött, ahol például a búza lényegében egy termék volt, az egyre tudatosabb vásárlók egyre szélesebb termékpalettát szeretnének, például bioalapanyagok vagy genetikailag nem módosított növények megkülönböztetésével.

A nehézségek miatt a Cargill vezérigazgatója, David MacLennan három éve döntötte el, hogy nem lehetnek többé ennyire kiszolgáltatottak egy esetleges rossz termésnek, exporttilalomnak vagy ellátási hiánynak. “Hogy is van az a régi mondás? Ha beleteszel egy békát egy adag vízbe, és lassan felmelegíted, akkor nem veszi észre, hogy megfő. Én nem akartam béka lenni a forrásban lévő vízben” – mondta MacLennan, utalva arra, hogy az USA-ban egyre inkább jár le az ideje a merev, hagyományos mezőgazdasági óriásoknak, amelyek egyre kevesebbet tudnak keresni a farmereken.

Az elmúlt három évben alapjaiban újult meg a Cargill. Számos rosszul teljesítő részleget eladtak, mint például az energiakereskedési vagy a sertésüzletágat (utóbbit az egészségügyi kockázatok miatt). Több gabonatárolótól is megszabadultak, és a kereskedelem helyett inkább a fehérjék iránti növekvő globális keresletre kezdtek koncentrálni. Marhahús-feldolgozásban az egyik legjelentősebb cég lettek, és jelentős összegeket fektettek be az akvakultúrába (azaz haltenyésztésbe). 2014 óta több tenyésztett halat fogyaszt a világ, mint vadonélőt, és a Cargill szerint a halfogyasztás csak nőni fog.

Az állattenyésztésben a technológiai fejlesztés is kulcsszerepet kapott. A cég például arcfelismerő rendszert gyártott tehenekre, de a gazdák azt is tudják egy alkalmazáson követni, hogy mennyit esznek vagy mennyi tejet adnak a teheneik. A változtatások gyorsan meg is hozták az eredményüket, a Cargillnak 2017-ben hárommilliárd dolláros nyeresége volt, legutóbb 2010-ben volt ekkora profitja.

Piac agrárintegrátor Cargill mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Váczi István
2019. január 8. 16:07 Élet, Piac

Hiányzik a legpontosabb légitársaságok listájáról a Wizz Air és a Ryanair

Nem szerepeltek jól azok a légitársaságok az OAG tavalyi pontossági listáján, amelyekkel a legtöbb magyar repül. Egészen pontosan hiányoznak róla.

Kasnyik Márton
2019. január 7. 18:10 Piac

Minimálbéresek nélkül 45 százalékkal magasabb lenne az átlagbér

A cégeknél a nem a lehető legkevesebbet kereső 1,02 millió alkalmazott bruttó átlagbére 493 ezer forint volt pár hónapja számításaink szerint.

Wiedemann Tamás
2019. január 7. 12:22 Pénz, Piac

Nem jött be az óriás repülő üzleti modellje, szétszerelik az ég királynőjét

Az első, tíz éve forgalomba állt A380-as gépet éppen most mentik meg az elrohadástól: szétszedik és alkatrészként értékesítik.

Fontos

Bucsky Péter
2019. január 14. 06:54 Pénz

Az itthoni átlag közel háromszorosát keresik a németországi magyarok

Eddig sosem látott adatokat szereztünk arról, hogy mennyit keres a Németországban dolgozó százezer magyar.

Kasnyik Márton
2019. január 12. 07:47 Podcast

A klientúraépítés a jóléti állam része lett Magyarországon

Utoljára a totalitárius rendszerekben osztott újra annyi forrást az állam, mint ma Magyarországon. Ez nagyon erős politikai fegyver a hatalom kezében, de a társadalom alsó harmada nem látja előnyét. Kovách Imre szociológus a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2019. január 11. 06:40 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, miért nem kapsz olyan könnyen béremelést, ha magyar cégnél dolgozol

Ég és föld a magyar és a külföldi tulajdonú ipari cégek termelékenysége. Nagyon kevés magyar cég lehet képes arra, hogy kitörjön a bércsapdából.