Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2018. augusztus 20. 18:03 Piac

Nem, egyáltalán nem kell reszketnünk a magyar görögdinnye sorsáért

Miért látni görögországi görögdinnyét a szupermarketekben, sőt, miért van az, hogy néha nincs görögdinnye a szezon közepén bizonyos boltokban? Tényleg a földeken rohad (sőt, robban) a dinnye, mert nincs, aki leszedje? Utánanéztünk, hogy mi az igazság.

A görögdinnyebiznisz nem jelentéktelen dolog Magyarországon, tavaly például az összesen 52 milliárd forintnyi gyümölcsexportunkból 5 milliárd tisztán a görögdinnye*Ugyan technikailag zöldségféléről van szó, a külkereskedelmi kategóriarendszerben gyümölcsként kezelik a görögdinnyét. volt. Összevetésül, almából és körtéből együttvéve 4,5 milliárd forintnyit vittek ki külső piacokra.

Érdekes trend, hogy miközben egyre kisebb területen termelik a dinnyét – 2004-ben még majdnem 12 ezer hektárról takarították be, idén a KSH szerint 5300 hektárra csökkenhet a betakarított terület -, a termésátlagok viszont, részben a kisebb termelők kiszorulása, részben a modernebb technológiák terjedése miatt évről évre javulnak. Ezért összességében nagyjából változatlan, 180-220 ezer tonna között ingadozik a magyar görögdinnye-termelés. Ennek a 60 százalékát eszik meg a magyarok, kétötöd pedig exportra megy. (Ez azt is jelenti, hogy tízmillió magyarra jut 120 ezer tonna dinnye, tehát minden július-augusztusban 6-6 kilogramm jut egy főre, ami nem elhanyagolható.)

 

Az utóbbi másfél évtizedben jelentősen megváltozott a görögdinnye-termelés Magyarországon belüli megoszlása is. Ugyan több körzetben is van hagyományosan erős dinnyetermelés, de az utóbbi néhány évben az örök uralkodó Békés megye mellé felzárkózott Szabolcs megye is, mellettük a többi táj (Baranya, Heves, Jász-Nagykun, Fejér, Tolna) nem igazán rúg labdába, legalábbis mennyiségben.

 

Fontos fejlemény, hogy az államilag szervezett dinnyekartell sikeresen stabilizálta az árakat. A kartellt 2012-ben szervezte a földművelési minisztérium, vélhetően a jó lobbierővel rendelkező, dinnye-érdekelt fideszes politikusok, a más ügyekből is ismert békési Simonka György és a jászsági Pócs János nyomásgyakorlásának eredményeként. Miután a GVH bejelentette, hogy vizsgálja az áregyeztetést, a miniszter gyakorlatilag legalizálta az állami kartellt. (Később az EU közbelépett, de ennek már nem volt jelentős hatása a piacra.)

A 2011-es, száz forint alatti termelői piaci árak után évek óta 125-140 forint volt az éves kilogrammonkénti átlagár a termelői piacokon:

 

A munkaerőhiány ugyan több gyümölcsnél nagy problémákat okozott, pont a dinnyénél nincs akkora gond. Egyrészt a viszonylag magas árak miatt a termelők ki tudják fizetni az idénymunkásokat – bármennyivel nehezebb is őket megtalálni -, és a dinnye-betakarítás kevésbé munkaigényes műfaj, akár a meggyszedéshez képest is.

A zöldség-gyümölcs szövetségként működő Fruitveb szerint az örök mezőgazdasági mumus, az időjárás sem a termelést, hanem inkább a fogyasztást érintette: a júliusi esősebb hetek alatt kevésbé volt kedvük a magyaroknak dinnyét enni.

A magyar dinnyekartell főleg a belső piacról szólt, a dinnye exportját értelemszerűen nem érinti, hiszen ott a névadó Görögországgal, Törökországgal, sőt Iránnal kellene versenyezni. Főleg a V4-országokba erős a magyar dinnyeexport, igaz, ezek átlagára elég alacsony, tavaly például átlagosan 49 forintért számolták el a Lengyelországba exportált dinnye kilóját. A Németországba vitt 11 ezer tonna már jobban megéri, ennek kilójáért 86 forintot kaptak a magyar termelők.

 

Az erős magyar export ellenére fér az országba import görögdinnye is, főleg a júniusi koraszezonban, tehát amikor Magyarországon még nem terem elég dinnye. De ezek mennyisége az utóbbi években elhanyagolható volt, ezért biztosan nem kell aggódni a külföldi dinnye dömpingjétől. Aki még augusztusban is külföldi dinnyét lát a polcokon, az örülhet, hiszen statisztikailag ritka esemény tanúja volt.

A dinnye-importadatok között a legérdekesebb talán az a 127 kilogramm francia görögdinnye, amit átlagosan 990 forintos áron hoznak be az országba, valószínűleg a téli dinnyeőrültek kedvéért. De az összesen 188 tonnányi szlovák és holland görögdinnye átlagára is igen magas, kilogrammonként 290 forint.

 

Az alábbi grafikonon látszik igazán, hogy valójában nem lehet nagy versenyről beszélni a magyar és a külföldi dinnyetermelők között, hiszen július-augusztusban már alig érkezett külföldről dinnye az utóbbi években. Az is látszik, hogy az utóbbi években folyamatosan erősödő szabolcsi dinnyevidék előtt nagy lehetőségek állnak: itt ugyanis augusztusban érik a dinnye, amikor az ország nagy részében – és pláne a déli országokban – már lecsengett a szezon, viszont továbbra is a dinnyefogyasztásra alkalmas a hőmérséklet. Így az augusztusi dinnyére különösen nagy exportkereslet van.

 

Piac dinnye dinnyekartell görögdinnye mezőgazdaság pócs jános simonka györgy Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Váczi István
2018. november 20. 15:23 Piac

Fény derült az aranykereskedelem egyik legrégebbi titkára

Mostanáig nem lehetett tudni, mennyi arany cserél gazdát az első számúnak tartott kereskedelmi központban, Londonban. Az eredmény kevesebb a korábbi szakértői becslésnél.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Fontos

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.