Hírlevél feliratkozás
Hobot Péter
2018. július 25. 06:53 Piac

2010 óta egyre kevésbé a csúcstechnológiára épít a magyar export

Gyakran elhangzik magyar politikusoktól, hogy milyen sikeres a magyar export. Ez az export értékét vagy a GDP-hez viszonyított arányát nézve kétségtelen tény.*Más kérdés, hogy a hatalmas exportteljesítmény elég sebezhetővé teszi Magyarországot egy nemzetközi visszaesés – vagy egy kereskedelmi háború – esetén. De ha jobban megnézzük, miből áll össze a magyar kivitel, kevésbé lehetünk büszkék.

Úgy tűnik, nehezen lép fejlettségi szintet a magyar ipari termelés, ugyanis az utóbbi években visszaszorult a csúcstechnológiára épülő termékek exportja a teljes magyar kivitelben.

 

A 2010-es szintnél ma jóval nagyobb arányban vannak olyan termékek, amik előállítása nem igényli a legmagasabb technológiai tudást. Más szóval csökkent a magyar export technológiai intenzitása.

Arányaiban kevesebbet exportálunk például gyógyszerekből, precíziós, orvosi vagy optikai eszközökből, adatfeldolgozással és távközléssel kapcsolatos berendezésekből. Technológiailag ezek a legösszetettebb termékek. Ezzel párhuzamosan viszont nőtt a technológiailag kevésbé intenzív ágazatok aránya: több személygépkocsit, alkatrészt, más járműveket, ipari gépeket és szivattyúkat adunk el külföldön.

A rendszerváltás után fél évtizeddel indult be igazán a jármű- és gépgyártás Magyarországon, és azóta is ez húzta az egész gazdaság növekedését.*Igaz, az esztergomi Suzuzi- és a szentgotthárdi Opel-gyár már 1991-ben termelni kezdett. A kétezres évek közepére azonban sikerült a gépgyártásnál magasabb technológiai tudást igénylő termékeket exportáltunk, 2009 és 2010 között már ezek adták a magyar export legnagyobb részét. 2010-ben viszont a fejlődés visszafordult, és azóta a növekedés igazi húzóágazata megint a jármű- és gépgyártás lett.

A járműveknél komplexebb ipari termékek súlya az exportunkban a felére esett vissza az Orbán-kormányok idején: a 2010-es 34 százalékról 2016-ra 17 százalékra csökkent. 

 

A teljes kép így sem ad okot arra, hogy szégyenkezzünk: hazánk rendelkezik a világ egyik legkomplexebb és technológiailag legintenzívebb exportszerkezetével. A tendencia mégsem ideális. Az export mennyisége töretlenül növekszik, a minőségében viszont lemaradóban vagyunk.

Ahogy fejlődik egy gazdaság, úgy a komplexebb termékek érékesítése felé törekszik, amik gyártása több technológiát igényel. Ennek több oka lehet. Az egyik az, hogy így növekszik a munkások termelékenysége és ezáltal a bérük is. Ezért lenne jó több magasabb technológiai igényű terméket értékesíteni, például a gyógyszeripar termékeit, vagy fejlettebb technikai termékeket.

 

Termék kategóriák Példák
Legmagasabb tech. intenzitású: Cariprazine: skizófréniás gyógyszer
Dcont: vércukorszint követő készülék
Samsung Led TV
Magas tech. intenzitású: Rába buszalváz, Audi karosszéria
Közepes tech. intenzitású: Tisza cipő, Herendi porcelán
Közepesnél alacsonyabb tech. intenzitású: Szobi szörp, Túrórudi, Gyulai kolbász
Alacsony tech. intezitású: nyers kukorica, cukorrépa
Nem kategorizálható: arany, elektromos áram, harckocsi

 

Abszolút értékben is csökkent egyébként a legmagasabb technológiai intenzitású termékek exportjának értéke, de azért nem olyan drámai mértékben, mint az arány: a 2010-es 28,5 milliárd dollár után hat év alatt már csak 24,6 milliárd dollárnyi csúcstechnológiai terméket értékesítettünk külföldön. A növekedés elmaradásának több oka is lehet, mivel a piaci és a kormányzati igények együtt alakítják az exportunkat.

Magyarországon több autóipai beruházás történt 2010 óta, mint bármelyik másik szektorban, és ebben az időszakban nyitott meg a Mercedes kecskeméti gyára is. A kormányzat részéről pedig folyamatos a törekvés a német ipari értéklánchoz való erősebb kapcsolódásra, ami jellemzően a járműiparon keresztül képzelhető el. Ezek eredményeként a magas (de nem a legmagasabb) technológiai intenzitású termékek exportja 27 milliárd dollárról 67 milliárdra nőtt a vizsgált 6 évben. 

Szimbolikus jelentőségű az elmúlt hetek egyik eseménye is: az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette az Ikarus Egyedi kft.-t. A kormány egy lépéssel a világ és saját gazdasága mögött jár: buszgyártást támogat a Blochain, a háromdimenziós nyomtatók és az önvezető autók korában (ráadásul olyat, aminek a menedzsmentje egyébként sem tűnik túlságosan rátermettnek).   

 

Egy másik mérce szerint, az MIT egyetem exportszerkezet komplexitást mérő listáján is 5 helyet csúszott vissza egy év alatt Magyarország. Igaz, így is előkelő helyen vagyunk a listán: a világ összes gazdasága közül Magyarország a 15. legkomplexebb, megelőzve ezzel például Hollandiát és Belgiumot. (Persze valójában nem is ilyen rózsás a helyzet, a statisztika ugyanis egy kicsit torz: sok alacsony hatékonyságú magyar vállalat nem kerül bele a felmérésbe, ezek ugyanis nem versenyképesek, nem is exportálnak, így a kereskedelemi statisztikákban sem szerepelnek.)

Érdekes kérdés, hogy mit nevezzünk technológiailag intenzív ágazatnak. Ehhez az elemzéshez mi Sanjaya Lall definícióját használtuk, amit az ENSZ statisztikai részlege is szabványként kezel. Az ENSZ kereskedelmi adatait vizsgálva minden terméktípust*A nemzetközi szervezetek több rendszerben tartják nyilván, hogy milyen mennyiségben és minőségben kereskednek országok. Az egyik ilyen rendzser a SITC (Standard International Trade Classification).
A SITC kategorizáló rendszernek is különböző mélységei vannak: mi a 4 számjegyű SITC kódokat vizsgáltuk.
besoroltunk Sanjaya Lall technológiai intenzitás csoportjai szerint, és megvizsgáltuk a kategóriák arányainak változását.

Magyarországon egyébként lényegében nincs sok nyersanyag, ezért az alacsony technológiai intenzitású termékek exportja kifejezetten alacsony, akárcsak a közepesen technológiaintenzív ruhaipari kivitel. Az élelmiszeripari termékek viszont a “közepesnél alacsonyabb” technológiai intenzitásba tartoznak, itt már erősebbek vagyunk. De nem elhanyagolható része a magyar exportnak az ebbe a felosztásba be nem férő, “nem kategorizálható” kivitel is, ide tartozik például a művészeti termékek (akár a filmipar) vagy az elektromos áram külföldi értékesítése.

Piac export kivitel Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Váczi István
2018. november 20. 15:23 Piac

Fény derült az aranykereskedelem egyik legrégebbi titkára

Mostanáig nem lehetett tudni, mennyi arany cserél gazdát az első számúnak tartott kereskedelmi központban, Londonban. Az eredmény kevesebb a korábbi szakértői becslésnél.

Torontáli Zoltán
2018. november 20. 06:50 Élet, Piac

Egyetlen gyümölcs sem jut el olyan nyakatekert módon a boltba, mint a banán

Az hagyján, hogy nagyon messziről és viszonylag kis adagokban kell behozni, de itthon kell megérlelni, és azonnal el kell adni, máskülönben megy a kukába.

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 15:48 Pénz, Piac

Újabb legendás, milliárdokat kereső autóipari vezér bukott meg, miután megdézsmálta a cég pénzét

Őrizetbe vették Carlos Ghosnt, a Renault-Nissan-Mitsubishi csoport vezérét, aki évi közel 5 milliárd forintnak megfelelő összeget keresett, mégis milliárdokat titkolt el.

Fontos

Hajdu Miklós
2018. november 20. 12:50 Élet

A magyar iskolarendszer még mindig ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint 10-15 éve

Bár számos reform történt a közoktatásban, a kétezres évek problémáinak jelentős része még mindig aktuális.

Bucsky Péter
2018. november 18. 21:45 Élet

Annyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésre

Azért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.