Tavaly minden eddigi rekordot megdöntött a magyarországi e-kereskedelem. Ma már hárommillióan vásárolnak az interneten keresztül, miközben öt éve még csak kétmillió magyar rendelt online.
Az éves forgalom tavaly év végére 360 milliárd forintra emelkedett a 2013-as 200 milliárdról. A legtöbben továbbra is műszaki cikkeket vásárolnak a webáruházakban.
Az, hogy a netes vásárlások egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kiskereskedelemből, ma már tény, és ahhoz sem fér kétség, hogy óriási fejlődési potenciál van az ágazatban. Az élelmiszerek forgalmában azonban vajmi keveset érzékelni ebből, a mindennapi fogyasztási cikkek piacán (FMCG, az élelmiszereken túl olyan dolgok tartoznak ide, mint a tisztítószerek és a papírzsebkendő) továbbra sincs jelentős elmozdulás.
A hazai FMCG-piac mindössze egy százaléka realizálódik az online térben, vagyis minden századik forintot költik el a fogyasztók a képernyő előtt ülve. Ez még mindig elképesztően alacsony arány.
Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK szakértője a G7-nek azt mondta, hogy a netes vásárlások aránya bizonyos termékkategóriákban jelentősebb, például az ásványviz, bor és állateledel kategóriákban, viszont a frissáruk esetében átlagon aluli. Ez nem egyedi eset, hiszen a környező országokban sem jobb a helyzet.
A szakértő szerint Szlovákiában 1,1, míg Csehországban 2 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy Nagy-Britanniában és Franciaországban az élelmiszer-jellegű kereskedelem 6,9, illetve 5,3 százaléka már a webáruházakon keresztül realizálódik. Kiugró ez az arány Dél-Koreában, ahol az FMCG-költés közel 17 százaléka már az interneten keresztül zajlik.
Ha az adatokat mélyebben elemezzük, akkor az látszik, hogy lenne érdeklődés az online élelmiszer-vásárlások iránt. A háztartások 21 százaléka rendelt már az interneten valamilyen FMCG-terméket, azonban a kipróbálást nem feltétlenül követte ismételt vásárlás.
Bakonyi-Kovács Krisztina szerint ennek az az oka, hogy nagyon kínálatvezérelt ez a piac. Nagyon kevés a szereplő, és nagyobb szereplők lefedettsége földrajzilag korlátozott, főként a nagyvárosokban elérhető ez a szolgáltatás. Vidéken túl nagyok a távolságok, így nem éri meg az élelmiszerláncoknak a kiszállítás.
A magyar városokban egyre több lánc nyit kisebb üzleteket a központokban is, a vásárlóknak pedig egyszerűbb leugrani a boltba, mint online megrendelni a termékeket. Ebben az esetben ugyanis meg kell adni egy időpontot, jellemzően 2-4 órás intervallumban, amikor jöhet a kiszállító a megrendelt árucikkekkel. Ilyenkor otthon kell lennie valakinek.
Online kevesebbféle terméket lehet megvásárolni, mint az adott adott hipermarketben, ezért sokan vannak úgy vele, hogy egyszerűbb kocsiba szállni és megvenni mindet egy helyen.
Érdekesség ugyanakkor, hogy miközben az átlagos kosárérték a hagyományos üzletekben 2671 forint volt 2016-ban, addig online sokkal többet vásárolnak az emberek (igaz, ritkábban): az átlagos kosárérték kétszer nagyobb, 5246 forint.
Kik vásárolnak a legtöbbet online? A GfK adatai szerint a mindennapi termékek legjelentősebb vásárlója a 30-39 éves, családos korosztály, amelynek tagjai nagyrészt Budapesten élnek és magas iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Annak ellenére, hogy még viszonylag gyerekcipőben jár az FMCG-cikkek online forgalma, hatalmas növekedés előtt áll. Mellette szóló érv a kényelmes vásárlás, továbbá a spórolás lehetősége, hiszen az üzletben könnyen elcsábulhat a vásárló, és olyan terméket is megvesz, amelyre nincs is szüksége.
A számítógép előtt ülve ennek kisebb a kockázata. Hátránya viszont, hogy sokat kell várni, míg kiszállítják, és a kisebb településeken nem elérhető a lehetőség. Az élelmiszerláncok esetében ugyanis óriási befektetést igényel az online szolgáltatások fejlesztése.
Nagy kérdés, hogy van-e értelme ezeknek a beruházásoknak. A legnagyobb német diszkontlánc, az Edeka vezérigazgatója, Hans-Richard Schneeweiß nemrég jelentette ki, hogy nem hisz az online vásárlások forradalmi növekedésében.
Schneeweiß továbbra is jelentős szerepet tulajdonít a hagyományos bolti értékesítésnek, és az Edeka ennek megfelelően tovább növeli üzletei számát.
Pénz
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Egyre több pénzt keresnek a külföldön dolgozó magyarok
Tíz év alatt több mint két és félszeresére, 197-ről 522 millió euróra nőtt a magyarok által külföldön megkeresett munkajövedelem.
Csodálatos hetes? A GRANOLA jobb befektetés lehet
Az amerikai sztárrészvények tündöklése kockázatokat rejt magában, a legjobb európai vállalatokat viszont sokkal kedvezőbb árazás mellett lehet megvásárolni.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
