Az időjárás elmúlt 10-15 évben tapasztalt változásai miatt ellehetetlenülhet az olyan bogyós gyümölcsök ipari termelése, mint a málna, a szeder vagy a fekete ribizli. Míg a nyolcvanas években 40-60 ezer tonna málnát termeltek Magyarországon, a KSH szerint ez 2016-ban már csak 1,2 ezer tonna volt. Erről Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke beszélt a Magyar Időknek.
A meleg, száraz időt nehezen viselő ribizlinek, málnának és szamócának Lengyelországban kétszer nagyobb a terméshozama. A klímaváltozás mellett a munkaerőhiánynak van főszerepe a málna eltűnésében. Magyarországon ugyanis alapvetően kisebb, háztáji gazdaságokban termelték a bogyós gyümölcsöket, ilyenekben pedig nem éri meg gépiesíteni. Gépek nélkül a szedésük viszont rendkívül munkaigényes (erről a hvg.hu írt részletesen) kézi munkaerőt azonban gyakorlatilag nem lehet találni.
Ezzel szemben Lengyelországban nagyüzemekben kezdtek termeszteni, és olyan fajtákat fejlesztettek, amelyeket géppel lehet szedni. A hvg.hu tavalyelőtti cikke szerint részben ennek köszönhetően a málnatermesztés Lengyelországban 20 ezerről 800 ezer tonnára ugrott.
A KSH adatai szerint egyébként a rendszerváltás után nemcsak a bogyók, hanem szinte az összes fontosabb gyümölcsfaj termesztése bezuhant, aminek a feldolgozóipar összeomlása volt az egyik oka. A FruitVeB elnöke, Ledó Ferenc azt mondta a G7-nek, hogy a visszaesést árnyalhatja, hogy ebből az időszakból a KSH adatait fenntartásokkal kell kezelni. Szerinte 2005-től tekinthetőek megbízhatónak a számok. A 2000-es évek eleje óta pedig összességében nagyjából stagnál a gyümölcstermesztés, és a termőföldek mérete sem csökkent jelentősen.
Az egyetlen jelentős gyümölcsfajta, amelynek láthatóan nőtt a termesztése a rendszerváltás óta, az a meggy (bár Ledó szerint ilyen a KSH által nem kiemelt dió és bodza is). A FruitVeB elnöke azt mondta, hogy a magyar meggyfajták nagyon jó kompót alapanyagnak számítanak, ezért kifejezetten könnyen exportálható is a gyümölcs. A német kompótfogyasztás 80 százalékát is magyar meggy adja.
A meggyhez hasonlóan jelentősen nőtt két másik csonthéjas, a cseresznye és a szilva termesztése is 2005 óta. Ledó szerint erre az a magyarázat, hogy egész Európában megugrott a 100 százalékos gyümölcslevek fogyasztása, ami a csonthéjasok iránti keresletet is megdobta. A szilvánál további előny, hogy számos felhasználási módja van – lehet például lé, lekvár, pálinka -, illetve viszonylag igénytelen növény. A meggy és a szilva mellett szól az is, hogy viszonylag olcsó a telepítésük.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
