Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. június 12. 09:03 Piac

A málna eltűnik Magyarországról, a meggy viszont nagyon pörög

Az időjárás elmúlt 10-15 évben tapasztalt változásai miatt ellehetetlenülhet az olyan bogyós gyümölcsök ipari termelése, mint a málna, a szeder vagy a fekete ribizli. Míg a nyolcvanas években 40-60 ezer tonna málnát termeltek Magyarországon, a KSH szerint ez 2016-ban már csak 1,2 ezer tonna volt. Erről Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke beszélt a Magyar Időknek.

A meleg, száraz időt nehezen viselő ribizlinek, málnának és szamócának Lengyelországban kétszer nagyobb a terméshozama. A klímaváltozás mellett a munkaerőhiánynak van főszerepe a málna eltűnésében. Magyarországon ugyanis alapvetően kisebb, háztáji gazdaságokban termelték a bogyós gyümölcsöket, ilyenekben pedig nem éri meg gépiesíteni. Gépek nélkül a szedésük viszont rendkívül munkaigényes (erről a hvg.hu írt részletesen) kézi munkaerőt azonban gyakorlatilag nem lehet találni.

 

Ezzel szemben Lengyelországban nagyüzemekben kezdtek termeszteni, és olyan fajtákat fejlesztettek, amelyeket géppel lehet szedni. A hvg.hu tavalyelőtti cikke szerint részben ennek köszönhetően a málnatermesztés Lengyelországban 20 ezerről 800 ezer tonnára ugrott.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

 

A KSH adatai szerint egyébként a rendszerváltás után nemcsak a bogyók, hanem szinte az összes fontosabb gyümölcsfaj termesztése bezuhant, aminek a feldolgozóipar összeomlása volt az egyik oka. A FruitVeB elnöke, Ledó Ferenc azt mondta a G7-nek, hogy a visszaesést árnyalhatja, hogy ebből az időszakból a KSH adatait fenntartásokkal kell kezelni. Szerinte 2005-től tekinthetőek megbízhatónak a számok. A 2000-es évek eleje óta pedig összességében nagyjából stagnál a gyümölcstermesztés, és a termőföldek mérete sem csökkent jelentősen.

 

Az egyetlen jelentős gyümölcsfajta, amelynek láthatóan nőtt a termesztése a rendszerváltás óta, az a meggy (bár Ledó szerint ilyen a KSH által nem kiemelt dió és bodza is). A FruitVeB elnöke azt mondta, hogy a magyar meggyfajták nagyon jó kompót alapanyagnak számítanak, ezért kifejezetten könnyen exportálható is a gyümölcs. A német kompótfogyasztás 80 százalékát is magyar meggy adja.

 

A meggyhez hasonlóan jelentősen nőtt két másik csonthéjas, a cseresznye és a szilva termesztése is 2005 óta. Ledó szerint erre az a magyarázat, hogy egész Európában megugrott a 100 százalékos gyümölcslevek fogyasztása, ami a csonthéjasok iránti keresletet is megdobta. A szilvánál további előny, hogy számos felhasználási módja van – lehet például lé, lekvár, pálinka -, illetve viszonylag igénytelen növény. A meggy és a szilva mellett szól az is, hogy viszonylag olcsó a telepítésük.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Piac gyümölcstermesztés klímaváltozás mezőgazdaság munkaerőhiány Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Wiedemann Tamás
2018. október 17. 16:03 Állam, Piac

Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége

A világgazdasági fórum szerint túl nagy a korrupció Magyarországon, rossz az oktatás és az egészségügy. Sok cég még mindig az olcsó munkaerőre támaszkodik.

Hajdu Miklós
2018. október 17. 09:35 Piac

Csongrád megye átvette a cégbedőlés trónját

Kiugróan sok a bedőlő cég a Dél-Alföldön.

Bucsky Péter
2018. október 17. 06:52 Piac

A CBA nevet hanyagolva hasít az egyik CBA-vezető cége

Az Aldi és a Lidl nyereségrátája a fasorban sincs a magát CBA-nak álcázó CBA-hoz képest. De a sikernek vannak árnyoldalai is.

Fontos

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Bucsky Péter
2018. október 18. 07:04 Állam

A keleti nyitás miatt érkező külföldi diákokra a sokszorosát költi a magyar állam, mint a hazaikra

Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.

Váczi István
2018. október 17. 18:29 Állam

Karácsonyra dőlhet el, ki nyeri az 500 milliárd forintos közbeszerzést

Ha minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?