Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2018. június 12. 09:03 Piac

A málna eltűnik Magyarországról, a meggy viszont nagyon pörög

Az időjárás elmúlt 10-15 évben tapasztalt változásai miatt ellehetetlenülhet az olyan bogyós gyümölcsök ipari termelése, mint a málna, a szeder vagy a fekete ribizli. Míg a nyolcvanas években 40-60 ezer tonna málnát termeltek Magyarországon, a KSH szerint ez 2016-ban már csak 1,2 ezer tonna volt. Erről Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke beszélt a Magyar Időknek.

A meleg, száraz időt nehezen viselő ribizlinek, málnának és szamócának Lengyelországban kétszer nagyobb a terméshozama. A klímaváltozás mellett a munkaerőhiánynak van főszerepe a málna eltűnésében. Magyarországon ugyanis alapvetően kisebb, háztáji gazdaságokban termelték a bogyós gyümölcsöket, ilyenekben pedig nem éri meg gépiesíteni. Gépek nélkül a szedésük viszont rendkívül munkaigényes (erről a hvg.hu írt részletesen) kézi munkaerőt azonban gyakorlatilag nem lehet találni.

 

Ezzel szemben Lengyelországban nagyüzemekben kezdtek termeszteni, és olyan fajtákat fejlesztettek, amelyeket géppel lehet szedni. A hvg.hu tavalyelőtti cikke szerint részben ennek köszönhetően a málnatermesztés Lengyelországban 20 ezerről 800 ezer tonnára ugrott.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

 

A KSH adatai szerint egyébként a rendszerváltás után nemcsak a bogyók, hanem szinte az összes fontosabb gyümölcsfaj termesztése bezuhant, aminek a feldolgozóipar összeomlása volt az egyik oka. A FruitVeB elnöke, Ledó Ferenc azt mondta a G7-nek, hogy a visszaesést árnyalhatja, hogy ebből az időszakból a KSH adatait fenntartásokkal kell kezelni. Szerinte 2005-től tekinthetőek megbízhatónak a számok. A 2000-es évek eleje óta pedig összességében nagyjából stagnál a gyümölcstermesztés, és a termőföldek mérete sem csökkent jelentősen.

 

Az egyetlen jelentős gyümölcsfajta, amelynek láthatóan nőtt a termesztése a rendszerváltás óta, az a meggy (bár Ledó szerint ilyen a KSH által nem kiemelt dió és bodza is). A FruitVeB elnöke azt mondta, hogy a magyar meggyfajták nagyon jó kompót alapanyagnak számítanak, ezért kifejezetten könnyen exportálható is a gyümölcs. A német kompótfogyasztás 80 százalékát is magyar meggy adja.

 

A meggyhez hasonlóan jelentősen nőtt két másik csonthéjas, a cseresznye és a szilva termesztése is 2005 óta. Ledó szerint erre az a magyarázat, hogy egész Európában megugrott a 100 százalékos gyümölcslevek fogyasztása, ami a csonthéjasok iránti keresletet is megdobta. A szilvánál további előny, hogy számos felhasználási módja van – lehet például lé, lekvár, pálinka -, illetve viszonylag igénytelen növény. A meggy és a szilva mellett szól az is, hogy viszonylag olcsó a telepítésük.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Piac gyümölcstermesztés klímaváltozás mezőgazdaság munkaerőhiány Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Torontáli Zoltán
2018. október 23. 10:35 Piac, Világ

A vanília már többe kerül, mint az ezüst

Az óriási drágulás után idén mégis némi enyhülés lehet a piacon, a madagaszkári termelők elkeseredett próbálkozásai ellenére.

Jandó Zoltán
2018. október 20. 07:58 Piac

Van egy nagyon egyszerű ok, ami miatt nem vesznek Magyarországon elektromos autót

Magyarországon 250, Hollandiában 5 kilométerenként van egy töltőállomás. Az infrastruktúra hiánya nem csak nálunk visszatartó erő.

Wiedemann Tamás
2018. október 17. 16:03 Állam, Piac

Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége

A világgazdasági fórum szerint túl nagy a korrupció Magyarországon, rossz az oktatás és az egészségügy. Sok cég még mindig az olcsó munkaerőre támaszkodik.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. október 22. 06:53 Állam, Élet

Az állam arra készülhet, hogy az egész pénztárszektorra rátenyereljen

Túl sok jel utal arra, hogy készül egy manőver, amely állami kézbe csatornázza a befizetéseinket. A megszerzett pénzzel rendbe tehetik az egészségügyet és a nyugdíjakat - igaz, a rendszer elkerülhetetlenül kétszintes lesz.

Kasnyik Márton
2018. október 20. 15:08 Podcast

Abból a pénzből, amit közmunkára költünk, egy skandináv színvonalú rendszert lehetne kiépíteni

Amikor Magyarországra jönnek az uniós szakemberek, és meglátják, hogyan működik a munkaügyi rendszer, tátva marad a szájuk. Scharle Ágota munkaügyi közgazdász, a Budapest Intézet vezetője a G7 podcast vendége.

Kasnyik Márton
2018. október 19. 11:22 Élet, Pénz

A bíróság felvetette a felügyelet felelősségét a Buda-Cash ügyben

Börtönbe kerül a Buda-Cash igazgatósága, és a vagyonukat is elkobozzák, sőt, a családtagjaikét is.