Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. június 11. 06:22 Piac

Vendégmunkás reptér lett a debreceni, most már jöhetnének a turisták is

Egyre több utas fordul meg a debreceni reptéren, ma már minden 42. magyarországi légi utas innen indul vagy érkezik. De a siker nem jött ingyen, a repülőtér fejlesztését és üzemeltetését 2,4 milliárd forinttal támogatta az elmúlt öt évben a kormány.

Az adatokból az látszik, hogy egyelőre a kelet-magyarországi és romániai vendégmunkások fedezték fel a repteret, de lassan nőni kezdett a turisták aránya is. A város számára azonban az üzleti utasok sokkal érdekesebbek lehetnek.

Kikényszerített támogatás

Nem véletlenül szorul támogatásra a hajdúsági reptér, ez alapvetően a fapados légitársaságok agresszív árleszorítása miatt van, amivel szerte a világon előszeretettel élnek. Számos kisebb reptér szinte bármit megad, hogy fapadosok repüljenek hozzá, így bekerüljenek az európai turizmus vérkeringésébe. Cserébe a fapadosok elsősorban alacsonyabb árakat vagy például marketing-együttműködések finanszírozását várják.

Ezzel erősen torzítják a versenyt, mivel előfordulhat, hogy nem kérik el a szolgáltatás valós árát, és ezzel a többi légitársaságot hozzák rosszabb helyzetbe, ha emiatt esetleg az ő áraikat kell emelni. Sok regionális reptér pedig állami vagy önkormányzati tulajdonban van, így adófizetői támogatásra szorul a fennmaradáshoz a nyomott árak miatt.  Ma már gyakorlatilag képtelenség egy új repteret támogatások nélkül felfuttatni – ez alól csak a legnagyobb városok és közvetlen környezetük lehet kivétel.

A Ryanair például jelentős támogatást kapott a Brüsszeltől délre fekvő Charleroi reptértől, pedig ez tényleg egy nagyon keresett régióban van. Brüsszelbe már csak dolgozni is rengetegen járnak egész Európából, és turisták is szép számmal keresik fel a várost. Egy kutatás arra jutott, hogy ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a hagyományos légitársaságokat, és ezzel torzították a versenyt.

Magyarországon korábban Sármelléken jelent meg a Ryanair fapados társaság. Hiába kapott a reptér sok állami támogatást, a cég távozása után nem talált magára, és miközben egyre csak nő a reptér költségvetési támogatása, a hatékony működésre nincs sok esélye. Erről korábbi cikkünkben írtunk.

Egyre több az utas, de továbbra is veszteséges

Debrecenben is kellett az állami támogatás, de jóval kisebb mértékben: amíg Sármelléken 25 ezer forint jut minden egyes utasra, addig Debrecenben az utóbbi öt évben 4580 forint volt ez az összeg*oda-vissza utasra számítva, 2013 – 2016 között átlag.. Az összeg azonban nem kevés: az állam 1,2 milliárdot adott a reptér fejlesztésére, és még ugyanennyit az üzemeltetésére. Talán ennek is szerepe volt abban, hogy – főként a Wizz Air egyre szaporodó célállomásainak köszönhetően – folyamatosan nőtt az utasszám. 

Azért fontos az utasszám emelkedése, mert ez segíthet a fajlagos költségek csökkentésében, hiszen sok olyan költségtényező van, ami utasszámtól független, vagy kevésbé gyorsan nő, mint az utasok száma. Rossz hír azonban, hogy amíg 2013-ban 542 forint volt az egy egyirányú útra jutó támogatás, 2017-ben már 1684 forint. Ráadásul a repteret üzemeltető Airport-Debrecen Kft. 2016-ban is veszteséges volt, egyelőre nem sikerült fenntartható pályára állítani (a 2017-es üzleti év beszámolója cikkünk megjelenésekor még nem volt elérhető).

Az Airport – Debrecen Kft. pénzügyi mutatói (ezer forint)
  2012 2013 2014 2015 2016
Értékesítés nettó árbevétele 166.454 289.385 435.275 659.71 856.268
Üzemi eredmény -236.32 -197.54 -93.067 -302.89 -239.75

Pedig igen szépen növekszik az utasszám Debrecenben, évről évre még gyorsult is a növekedés. Ennek köszönhető, hogy amíg 2004-ben még csak a teljes magyar légiforgalom utasainak 0,22 százalékát adta a hajdúsági megyeszékhely, addig 2017-ben már 2,4 százalékát. A Wizz Air 2012-ben indította el elsőként innen a londoni járatát, és idén májusban jelentették be, hogy már egy második gépük bázisállomása is Debrecenben lesz. A bővítéseknek köszönhetően már 15 város érhető el légi úton, ami egész jelentős lefedettséget jelent egy 200 ezer fős város számára.

 

A légi összeköttetésnek azonban, mint láttuk, magas ára van. Kérdés, hogy mennyire térül meg: ha megsokszorozódik a városban a turisták száma, akkor biztosan. Jó lehetőség, hogy Kassáról kivonult a Wizz Air, Nagyváradról pedig a Ryanair. Így talán sikerül a térségből még több utazót odavonzani. Kassa jóval nagyobb, félmilliós utasforgalmú reptér, Nagyvárad 162 ezer fős utasforgalmának egy részét viszont jobb eséllyel meg lehetne szerezni. A debreceni városházánál kérdésünkre elmondták, hogy 2019-re a járatfejlesztések eredményeként évi 600 ezres utasforgalmat szeretnének elérni.

A hajdúsági SSC-központ

Elképzelhető az is, hogy a debreceni városvezetés számára nem is a turisták érdekesek. Budapest mellett igazán csak Debrecenben fedezték fel az üzleti szolgáltatóközpontok (SSC-k) fontosságát, a városban már közel 3 ezer állás van ebben a szektorban. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy Budapesten egyre nagyobb a munkaerőhiány ezen a területen is, ezért ha egy város megfelelő körülményeket teremt, akkor szívesen mehetnek oda újabb cégek.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Debrecen ki szeretné használni a jó helyzetét, a vidéki magyar városok közül ugyanis itt található a legtöbb A kategóriás irodaház, és az európai vérkeringésbe bekötött légi járatok is csak itt vannak. Több újabb cég telepedik meg a városban, a Continental pedig például a fejlesztésével 450 irodai munkahelyet hoz létre. 2014 és 2018 között több mint 160 milliárd forint működő tőke érkezett és csaknem 5000 új munkahely létesült Debrecenben, amelyhez szükség volt a reptér jelenlétére is – tájékoztattak minket a polgármesteri hivatalnál. Az üzleti utasoknak pedig az lehet fontos, hogy 2016 óta a Lufthansának is van innen Münchenbe járata, ahonnan egy átszállással a legtöbb európai nagyváros elérhető. Ráadásul ez a járat heti ötször közlekedik.

A cégeknek fontos a menetrendszerű légi kapcsolat: a cégvezetők akár magángéppel is jöhetnek, de a munkatársak kontinensen belüli közlekedését nagyban segítik a közvetlen járatok. Ha vannak ilyenek, akkor könnyebben szerveznek megbeszéléseket, tárgyalásokat az adott leányvállalathoz, ami a későbbi fejlesztések körüli döntéshez is jó lehet. Ez egy eléggé közvetett, de fontos körülmény.

A légi kapcsolat emellett a hírveréshez is jól jön, hiszen ha hasonló városokkal kell egy-egy beruházásért versenyezni, ez biztosan jó pont. A reptér még a debreceni egyetem helyzetét is segítheti: a 30 ezer hallgató közül már 5 ezren külföldiek, talán így még könnyebb lesz többeket odavonzani. (A magyar felsőoktatási intézményeknek ez létkérdés, külföldiek nélkül nehéz magasabb színvonalat finanszírozni. A külföldi hallgató sokkal fontosabb, mint a turista: évekig a városban lakik és költi a pénzét.)

Nem rohanták le a turisták

Ha a befektetők jönnek is, az nagyon jó hír, a turistákra azonban még várni kell. A városban sem nagyon érzékelik, hogy drasztikusan megugrott volna a külföldi látogatók száma, beszélgetőtársaink annyit jegyeztek meg, hogy izraeli turistából lettek érzékelhetően többen. A városba látogató turisták számát küldő országonként sajnos nem lehet elérni, de az látszik, hogy nem hozott a Wizz Air megjelenése érezhető megugrást a külföldi látogatók számában. A külföldiek 2017-ben is ugyanúgy a vendégéjszakák harmadát adták, mint 2011-ben.

 

A városházán mindenesetre az mondják, hogy szerintük a járatfejlesztésnek komoly turisztikai hatása van. Évente 10 százalék körüli a bővülés a vendégéjszakák számában. Összehasonlítottuk Debrecent néhány más magyar várossal, és az látszik, hogy 2011 és 2017 között hasonló mértékben nőtt a külföldi vendégéjszakák száma a legnagyobb magyar városokban, ha volt repterük, ha nem. Amíg ebben az időszakban Debrecenben 45 százalékkal emelkedett a külföldi vendégéjszakák száma, addig Budapesten 55, Nyíregyházán 61, Szegeden 64, Miskolcon pedig 62 százalékkal. Pécsen viszont csak 12-vel.

Az is érdekelt minket, hogy például angolok vagy németek mennyire kezdtek utazni a második magyar városba. De azt láttuk, hogy a magyarok mellett leginkább romániai állampolgárok veszik igénybe a repteret.  A külföldiek aránya, ha lassan is, de növekszik, a 2012-es 28 százalékról 41 százalékra nőtt 2017-re. De ha a romániai utasokat elhagyjuk – akik jellemzően vendégmunkásként utaznak nyugatra – akkor már nem ilyen rózsás a kép, akkor csak 15-ről 20 százalékra nőtt az arány.

 

Fontos viszont, hogy a statisztikai adatok csak a schengeni határátlépéseket tükrözik, az övezeten belüli utakat nem – így például a német utasok nem látszanak a számokban. Feltűnő viszont, hogy amint elindult a Wizz Air Tel Aviv-i járata, jelentős mértékben megnőtt az izraeli utasok száma, és a városban is úgy látják, hogy ez jót tett a turizmusnak. A 16 ezer izraeli utas jó része feltehetően turisztikai céllal érkezett, igaz, a romániai szomszédos városoknak, különösen Szatmárnémetinek és Nagyváradnak is jelentős zsidó hagyománya van, így biztosan oda is sokan utaznak.

Hajdú-Bihar megyében a legfontosabb küldőpiacok listáját Lengyelország vezeti, de oda nincs repülőjárat. A második helyen Románia áll, majd Németország, Szlovákia, Ukrajna, Oroszország, Csehország, Izrael, Ausztria és az Egyesült Királyság és Franciaország következik. Angol turistából viszont még nem látnak sokat a városban, hiába hirdetik Debrecent a Wizz Air fedélzeti magazinjaiban is.

Piac állami támogatás debrecen reptér turizmus Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Kasnyik Márton
2018. november 15. 13:14 Piac

Nem csak Budapest a vízfej Magyarországon

Kiszámoltuk, az ország melyik részén tűnhet nagyobbnak vagy kisebbnek a GDP, mint ami a valós gazdasági tevékenységből következne. Egy megye meglepően kilóg.

Fontos

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

2018. november 15. 06:54 Pénz

Elképesztő adóssághalom húzza le Mészáros Lőrinc vidéki lapbirodalmát

Ha nem jönnének az áron felüli hirdetések az adófizetőktől, akkor összeroskadna a száz napilapot kiadó médiabirodalom.

Torontáli Zoltán
2018. november 14. 06:53 Piac

Hogy kerülhetsz be egy áruval az Aldi polcaira?

Elbeszélgettünk néhány aldis beszerzővel arról, hogyan döntik el, mit vesznek meg, és mit nem. Tudod, hány palack bort kell legalább szállítani, vagy hogyan lehet bejuttatni a magyar paprikát az osztrák Aldiba?