A magyar sörpiacon az utóbbi években egyre meghatározóbbá váltak a kézműves, vagy ahogy újabban mondani szokás, kisüzemi, vagy még újabb kifejezéssel élve a kraft sörök.
Az alternatív sörfőzdék magyarországi elterjedése 2010 után indult csak meg igazán, ami valószínűleg leginkább annak köszönhető, hogy 2012-ben a kormány egyrészt legalizálta a házi sörfőzést, ami elősegíti az új receptekkel való kísérletezést, másrészt csökkentette a kisüzemi sörök jövedéki adóját*Az intézkedés előtt a nagyipari gyártókkal azonos volt az adó mértéke, ami pedig még 2004-ben, az uniós csatlakozással hirtelen megemelkedett (ekkor volt tapasztalható az olcsó és alacsony minőségű külföldi sörök dömpingje a magyar piacon).. Pedig a kézműves sörök kultusza más országokban, például az Egyesült Államokban évtizedek óta meghatározó, de Európában is sok helyen már jóval a 2010-es évek előtt népszerűvé váltak.
A sörgyártási statisztikák arra utalnak, hogy még nem zárkózott fel a magyar kézműves söripar az európai mezőnyhöz, ugyanakkor a termékeik iránti kereslet dinamikusan növekszik. Ez a kézműves főzdék pénzügyi eredményein is meglátszik, ugyanis az általunk vizsgált 30 magyar kisüzem többsége az árbevételét és a nyereségét is növelni tudta tavaly. Igaz, még így is csak kis szeletét birtokolják a sörpiacnak.
Átrendeződés a nagy sörgyárak között
A magyar sörpiac legnagyobb szereplői a Dreher, a Heineken és tőlük valamivel elmaradva a Borsodi*Jelen van Magyarországon a Carlsberg is, azonban gyártóként exportpiacokra termel, itthon csak kereskedőként értékesít, ezért az ő eredményüket most nem vesszük figyelembe.. A három szereplő együtt az utóbbi három évben stabilan 130-140 milliárd forint közötti éves árbevételt realizált, azonban tavaly nagy átrendeződés történt a csoporton belül a Dreher bevételeinek hirtelen csökkenése miatt: a vezető pozíciót 2014 után ismét a Heineken tölti be. A legtöbb nyereséget azonban mégis a Dreher tudta felmutatni az elmúlt évben (379 millió forintot), miközben a 2013 óta folyamatosan veszteséges Borsodi Sörgyár 607 milliós mínuszban zárt.
Az ötmilliárd forint körül ingadozó árbevételével a három nagy sörgyár és a kézműves főzdék közé ékelődik a Pécsi Sörfőzde, amiben Matolcsy György rokonai, Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán éppen egy éve szereztek 99 százalékos tulajdonrészt. A tulajdonosváltást követően hamar meg is jött az első nagy üzleti siker, a pécsi gyár lett a vizes világbajnokság hivatalos nagyüzemi sörbeszállítója.
Paradoxnak tűnő módon a tulajdonosok mégis a termelés megfékezését helyezték kilátásba, hogy kisüzemi főzdeként pozicionálják újra a Pécsi Sörgyárat. Feltételezhetően nem csak a kézműves sörök divatja sarkallta erre Szemereyéket, hanem az is, hogy 2018-tól a fentebb említett jövedékiadó-kedvezményt nyolc helyett már 200 ezer hektoliternyi sörre is lehet érvényesíteni (iparági pletykák szerint a változtatást épp a pécsi gyár kapacitására szabták).
Mindez meg is látszik a Pécsi Sörgyár adózott eredményén, a 2013 és 2016 között minden évben fél-háromnegyed milliárd forintos veszteséget termelő üzem 2017-ben már 265 milliós profitot hozott, miközben az árbevétele közel másfél milliárd forinttal csökkent.
Egyre nagyobb a kézművesek piaci részesedése, de még elmaradnak a nagy gyártóktól
Az árbevételük és az (el)ismertségük alapján*Az árbevételt értelemszerűen a beszámolók, míg az elismertséget a XII. Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete sörverseny első három kategóriája alapján vettük figyelembe.
A számításba vett harminc sörfőzde csoportja tehát úgy állt össze, hogy a legnagyobb árbevételű szereplők listájához hozzátettük még azokat a kisüzemeket, amelyek a forgalmuk alapján nem jutottak volna be, de díjazták őket a sörverseny legnívósabb kategóriáiban. vizsgálva a legmeghatározóbb 30 kézműves sörfőzde beszámolóit*Érdemes figyelembe venni az üzleti eredmények értékelésekor, hogy a kézműves sörfőzdék sokszor saját kocsmát, éttermet és szálláshelyet is fenntartanak, bevételeik tehát nem csak a sörgyártásból erednek. jól látható a kisüzemi iparág előretörése. Az általunk kiemelt főzdék csoportjában összességében több mint háromszorosára növekedett az árbevétel 2013 és 2017 között, azonban még a tavaly realizált összeg – mintegy 3 milliárd forint – is messze elmarad a termelését szűkítő Pécsi Sörgyár forgalmától.
Ha a Dreher, a Heineken, a Borsodi, a Pécsi Sörgyár és az említett harminc kézműves üzem tavalyi árbevételeit összeadjuk, akkor a keletkezett összegnek még mindig csak 2 százalékát köthetjük a kisüzemekhez. Igaz, ez az arány 2013-ban még csak 0,66 százalék volt, amikor ráadásul a kiemelt 30 kézműves főzde közül 10 nem is létezett.
Az egyes kézműves főzdéket külön-külön nézve is látszik, hogy az ágazat felfutóban van, 2016 és 2017 között többségük (18 a 30-ból) növelni tudta a bevételeit*A cikk irásának időpontjában két sörfőzde, a Monyo és a Hedon még nem tette közzé a 2017. évi beszámolóit, így róluk nem tudjuk, hogyan alakult az árbevételük a tavalyi évben..
A First Craft Beer és a Fehér Nyúl tavaly indultak be csak igazán, bevételeik több mint tízszeres növekedést mutatnak 2016-hoz képest, míg a Hop-Top négy és félszeres, a Mad Scientist és a – Pécsi Sörfőzdéhez hasonlóan Fidesz-közeli üzleti körökkel összefüggésbe hozható – Horizont pedig 3,5-3,7-szeres arányban bővítette forgalmát. Ha abszolút értékben nézzük a bevétel változását, 100 millió fölötti emelkedést ért el a Mad Scientist és a már régóta a piacon lévő Szent András, de nem sokkal maradt le tőlük a Horizont a maga 84 milliós forgalomnövekedéssel.
Az adózott eredmények is azt mutatják, hogy jó üzlet lehet a kézműves sörfőzés, ugyanis a vizsgált főzdék túlnyomó része nyereséget termelt. Messze kiemelkedik 126 milliós nyereségével a Szent András, ami évek óta őrzi, sőt egyre inkább erősíti ezt a pozícióját. A ranglista végén pedig – szintén évek óta – a Zirci Apátsági Manufaktúra található 2017-ben 37 millió forintos veszteséggel.
A kézműves sörfőzdék további fejlődése előtt az az egyik legnagyobb akadály, hogy a nagy sörgyártók sokszor kizárólagos szerződést kötnek a vendéglátókkal, amihez a kisüzemi főzdéknek nincs meg a kellő kapacitásuk. Ezeket a szerződéseket ráadásul a kocsmák, éttermek nem csak jogi szempontból tudják nehezen felbontani, hanem anyagilag is sokszor érdekeltté teszik őket a nagy sörgyárak abban, hogy az ő terméküket forgalmazzák.
A jövedékiadó-kedvezmény már említett kitolása 200 ezer hektoliterig ugyan elvileg segít a kézműves üzemek helyzetén, a gyakorlatban viszont alig van olyan főzde, amely akkora volumenben termelne, hogy csak az adószabályok akadályoznák a továbblépésben.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
