Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. június 5. 16:27 Élet, Piac

Vennél olyan olcsó gyémántot, ami laborban készült?

A drágakő-iparban elég nagy horderejű bejelentésnek számít, hogy a világ vezető gyémántkereskedője végre úgy döntött, belép a mesterséges gyémántok piacára is. A De Beers egy új vállalatot alapított, hogy még véletlenül se keveredjen a fejekben az “igazi” vagyis a természetből bányászott, és az iparilag előállított, azaz mesterséges gyémánt.

A Lightbox márka alatt olyan drágaköveket forgalmaznak majd, amelyekből egy negyedkarátos csak körülbelül 50 ezer forintba fog kerülni. Ez arra utal, hogy a gyémántkészítés technológiája az elmúlt évtizedek kutatómunkájának köszönhetően most jutott el arra a szintre, hogy a világpiacot el lehessen árasztani az olcsóbb darabokkal.

Mivel a gyémánt csak szénatomokból áll (egy bizonyos, speciális elrendezésben), elvileg egyáltalán semmilyen különbség nem lehet a bányászott és a laborból származó gyémánt között. Tulajdonképpen szabad szemmel látható módon nincs is. Ám ennek ellenére nem fogják bezárni a bányákat, mert a természetes és a mesterséges között a vevők mindig különbséget fognak tenni, és ebben óriási üzlet van.

Azt már 1954 óta tudjuk, hogy gyémántot laborban is elő lehet állítani. A General Electric kutatóinak ekkor sikerült létrehozni azt az irtózatos nyomást (a körülöttünk lévő hétköznap érzékelhető légköri nyomás 50-60 ezerszeresét), amelyen egy széntartalmú vegyület 1300-1600 fokon elkezd gyémánttá alakulni. Később mások kifejlesztettek egy másik módszert is, amely leginkább a műanyagok gyártásához hasonlít. Ebben a szénatomokat rétegről rétegre építik egymásra. A De Beers-nek ezt sikerült olyan alacsony költségszintre vinnie, amelynek köszönhetően elindítja a tömegtermelést.

A mesterséges gyémántszemeket egyébként az iparban régóta széles körben használják különféle vágó- és csiszolóeszközökben, de olyan gyémántokat gyártani, amelyekből ékszerek készíthetőek, nehezebb. Pedig utóbbi a nagyobb üzlet: míg az ipari gyémántok világpiacának mérete évi 20 milliárd dollár körül mozog, az ékszeripari kövek forgalma 140 milliárd dollár.

Ráadásul, ha a mesterséges (ékszer)gyémántok olcsóbb verziói elárasztják a világpiacot, akkor elképzelhető, hogy az igaziak még értékesebbé válnak. Bár a kettő között szabad szemmel nem lehet különbséget tenni, az érzékeny műszerek számára néhány apróság könnyen elárulhatja a kő származását. Laborkörülmények között ugyanis a gyémántkészítés alacsonyabb hőmérsékletre vihető, ha bizonyos fém katalizátorokat használnak, és ezt gyakran megteszik, mert így olcsóbbá és technológiailag egyszerűbbé válik a gyártás. Ezeknek a fémeknek azonban nyomai maradhatnak a végtermékben is. Bár a természetes gyémántok képződésének helyét és pontos módját nem tudjuk megvizsgálni, mert nincs műszerünk, amit le tudnánk ereszteni legalább 150 kilométeres mélységbe, a bányászott gyémántok a feltételezések szerint nem fémek jelenlétében jöttek létre.

A drágakövek keletkezési idejét 100 millió, vagy akár milliárd években lehet mérni, ezzel szemben a mesterséges előállítás nem csak villámgyors, de van egy kereskedelmi szempontból nem elhanyagolható másik előnye is: a gyártás során adalékokkal a színét is lehet befolyásolni.

Élet Piac Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2018. október 18. 17:17 Élet

Tizedannyi víz sincs a Dunában, mint öt és fél éve

Szinte naponta dőlnek meg a negatív vízállási rekordok a Dunán, Budapestnél 41 centiméter az új rekord, miközben idén október előtt ez 51 centiméter volt.

Rigó Anita
2018. október 16. 11:30 Élet

Utolsók voltunk, de már várhatóan a belgáknál és az olaszoknál is több évig dolgozunk

Az elmúlt két évtizedben sokat javul a magyarok munkaerőpiaci aktivitásának várható hossza.

Torontáli Zoltán
2018. október 14. 11:52 Élet, Világ

A Rossmann tulajdonosa csak azokat az országokat támogatná, ahol nincs túl sok gyerek

Dirk Rossmann szerint ez a kulcsa Afrika fejlődésének és az Európába áramló menekültek megállításának is.

Fontos

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Bucsky Péter
2018. október 18. 07:04 Állam

A keleti nyitás miatt érkező külföldi diákokra a sokszorosát költi a magyar állam, mint a hazaikra

Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.

Váczi István
2018. október 17. 18:29 Állam

Karácsonyra dőlhet el, ki nyeri az 500 milliárd forintos közbeszerzést

Ha minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?