Eladja részesedését a csepeli kikötőt üzemeltető cégben Waberer György – derül ki a Gazdasági és Versenyhivatal honlapján közzétett összefonódási kérelemből. A dokumentum szerint a BSZL Invest Zrt. még májusban vásárolta meg az MSZ-Invest Zrt-t. Közvetve eddig is ez a két vállalat birtokolta a csepeli kikötőt, illetve az azt üzemeltető társaság 99 százalékát.
Mivel a vevő közvetetten Csányi Sándor cége, a megvásárolt pedig Waberer György érdekeltsége, így most a teljes részvénycsomag az OTP első emberének vállalkozásához kerül. Rajta kívül csak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek lesz szerény 1 százalékos részesedése a cégben.
A csepeli kikötő első ránézésre elég jó üzlet. Az ipari park minősítésű, 108 hektáros létesítményt üzemeltető Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL Zrt.) tavaly 2,4 milliárdos árbevételt és közel 800 milliós adózott nyereséget hozott össze. Utóbbi nagy részét, 692 millió forintot ki is fizetett osztalékként.
A BSZL Zrt. egyik fő tevékenysége az ingatlan bérbeadás: több mint 80 ezer négyzetméternyi raktárt és 8700 négyzetméternyi irodát adnak ki. A bevétel nagy része valóban ebből jött, tavaly több mint 1,8 milliárd forintot szedtek be így. A maradék, nagyjából 500 milliós forgalom főleg kikötői tevékenységből származott, így például 90 milliót hozott a partfalhasználati díj és közel húszat a hajóállítás. A létesítmény egyébként másfél tucat hajót tud egyszerre fogadni, és a tőszomszédságában található a Mol csepeli bázistelepe, azaz olajszállítmányok fogadására is alkalmas.
A tranzakció értékét a felek nem hozták nyilvánosságra, de az MSZ-Invest beszámolója alapján a nagyságrendet meg lehet becsülni. A társaság ugyanis még 2014-ben több másik céget is magába olvasztott, és a BSZL Zrt-ben akkor megszerezett részesedését 2,8 milliárd forintra értékelték. Azóta is ez a pakett volt a legnagyobb érték a vállalatban, amelynek a teljes eszközállománya 2017 végén egy hajszállal haladta meg a 3 milliárd forintot.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
