Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 20. 15:42 Élet, Piac

A magyar focistákat nem fenyegeti a migráció

Hiába globalizálódik egyre inkább a labdarúgás munkaerőpiaca, Magyarország egyelőre képtelen csatlakozni ehhez a folyamathoz. Hazai szemmel ez a legfőbb tanulsága a CIES Football Observatory legutóbbi havi elemzésének. A magyar futballisták annyira nincsenek benne a világ vérkeringésében, hogy a dokumentumban lényegében említés sem esik róluk, az itthoni adatokra külön rá kellett kérdeznünk a tanulmány szerzőinél.

A nemrégiben publikált kutatás szerint a vizsgált 142 ligában összesen közel 12,5 ezer idegenlégiós futballozott. Utóbbi kategóriát úgy definiálták a szerzők, hogy nincsenek benne azok a külföldi focisták, akik már az adott ligában nevelkedtek, csak azok, akik profi labdarúgóként igazoltak más országba. Így például Lionel Messi, bár argentinként focizik a Barcelonában, nem számít légiósnak, hiszen még gyerekként került a katalánokhoz.

Argentína azonban Messi nélkül is az egyik legnagyobb donorország. Náluk több idegenlégióst csak a brazilok és a franciák adnak a világnak. Ebből a három országból származik az összes külföldön játszó futballista több mint ötöde.

 

A világfutball központja egyértelműen Európa. Az említésre méltó kontinentális szövetségek közül itt futballozik arányaiban és abszolút számát tekintve is messze a legtöbb légiós. Ráadásul a külföldi labdarúgók átlagéletkora is Európában a legalacsonyabb, ami a CIES Football Observatory szakértői szerint megerősíti azt a feltételezést, hogy az európai klubcsapatok inkább a fiatal tehetségeket keresik. Ők aztán később vagy befutnak és maradnak náluk, vagy egy még vagyonosabb egyesülethez igazolnak jó pénzért.

Európára fokozatosan jön fel Ázsia és Amerika is, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a játékospiacon. A dél-amerikaiak jelentős hányada például nem Európába költözik, hanem vagy valamely szomszédos országba, vagy északra. Különösen igaz ez a már említett argentinokra, akik főleg Chilébe mennek, de rengeteg uruguayi és paraguayi teszi át székhelyét Argentínába, míg Közép-Amerikából és Venezuelából az USA klubjai igazolnak sokat. Ázsiába lényegében már mindenhonnan mennek légiósok, de a felmérés azt is megerősítette, hogy főleg a kiöregedett focisták gyűjtőhelye, hiszen itt a legmagasabb a külföldiek átlagéletkora.

Forrás: CIES Football Observatory

Ha az általános megállapításokban nem is feltétlenül volt megdöbbentő, az egyes országokra vonatkozók között szép számmal akadnak érdekességek, még ha ennek mi magyarok nem is feltétlenül örülhetünk. Az elég köztudott, hogy a nemzetközi játékosmegfigyelők jellemzően csak a levegőből látják Magyarországot, amikor Szerbiába vagy Horvátországba repülnek fölöttünk, ám a CIES számai még így is rendkívül kiábrándítóak.

A jelentés a kutatásba bevont 178 nemzeti szövetség*A kutatás 93 ország 142 ligájára terjedt ki. Ezekben vizsgálták az idegenlégiósok számát, akik összesen 178 különböző országból érkeztek ezekbe a bajnokságokba. közül csak az 50 legtöbb légióst adót sorolja fel, ebbe pedig nem sikerült bekerülnünk. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországnál több külföldön játszó futballistát ad a világnak például Mali, Macedónia, Grúzia, de még a 334 ezer lakosú Izland is.

Mivel a listán Magyarországot nem találtuk, rákérdeztünk az elemzés készítőinél, hogy mégis hány magyar futballozik külföldön. Mint kiderült, alig csúsztunk ki a Top 50-ből, hiszen a rangsor utolsó helyén álló finneknél csak hattal kevesebb, egészen pontosan 46 légiósunk van.

Ám Raffaele Poli, a cikk egyik szerzőjének tájékoztatásából az is kiderül, hogy a magyar légiósok többsége sem a nagy ligákban focizik. A legtöbben (szám szerint 5-en) Szlovákiában játszanak, de Feröer, Hongkong, Kazahsztán, Ukrajna, Ciprus és az Egyesült Arab Emírségek bajnoksága is felszívott összesen tíz magyar légióst.

A magyar futball igazán elkeserítő helyzetét azonban leginkább az mutatja meg, ha a régiós országokkal összevetjük az itthoni helyzetet. Arról már mi is írtunk korábban, hogy miközben Magyarországon a végtelen mennyiségű fociba ölt pénz ellenére sem működik az utánpótlásnevelés, addig Horvátországban évtizedek óta sikeresen építik erre a működésüket a nagyobb klubok. Míg a horvát liga együttesei az elmúlt hat idényben 190 millió euróval nagyobb értékben adtak el játékosokat, mint amennyiért vásároltak, Magyarországon ugyanez a szám a 22 milliót sem éri el.

 

A mostani elemzésből azonban az látszik, hogy nem csak a horvátok, illetve a szintén közismerten erős játékospiaci szereplőnek számító szerbek járnak sokkal előttünk, hanem a régióban lényegében mindenki. A Top50-be a térségből szinte minden ország bekerült*4. Szerbia
7. Horvátország
17. Ukrajna
19. Szlovákia
21. Bosznia
29. Ausztria
31. Románia
35. Szlovénia
39.Csehország
41. Lengyelország
42. Montenegró
46. Macedónia
, de miközben a kelet-közép-európai államok többsége a légiósok népességszámhoz viszonyított arányában a világ legjobbjai között van, mi nagyon nem.

Ez utóbbi listát egyébként nem meglepő módon Izland vezeti, de a Top 10-ben ott van Montenegró (2), Horvátország (4), Szlovénia (5), Szerbia (6), Bosznia (7), Macedónia (8) és Szlovákia (10) is. Montenegró egymillió lakosra vetítve például közel harmincszor annyi külföldön játszó futballistával büszkélkedhet, mint Magyarország.

 

Persze lehetne az az elemzés optimista feloldása, hogy a tehetséges magyar fiatalok a hazai bajnokságot erősítik, de még csak ez sem igaz. A CIES egy másik elemzése szerint ugyanis a magyar élvonalbeli bajnokság csapatainak felében a 10 százalékot sem érte el a saját nevelésű játékosok aránya. A két bajnoki címért küzdő együttes, a Fehérvár és az FTC kifejezetten rosszul áll ebből a szempontból: a Fradiban az eddigi játékpercek mindössze 0,19 százaléka köthető saját nevelésű játékoshoz, míg a Videotonnál ugyanez az arány 5,4 százalék. Utóbbi ráadásul csak egy hajszállal marad el az utánpótlás nevelésre milliárdokat elköltő felcsúti Puskás Akadémia 5,9 százalékától.

Ezzel szemben kiugróan magas a külföldi játékosok aránya az OTP Bank Ligában. Mindössze négy olyan csapat van, ahol nem éri el a 40 százalékot, Balmazújvárosban és Fehérváron pedig több időt töltöttek külföldi játékosok a pályán, mint magyarok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár egy hónapja épül a horvát Felcsút, jobb lesz, mint az eredetiSzükség is van a fejlődésre, mert itthon valami nagyon nem működik. Mészáros Lőrinc horvát csapata egyelőre mégis a magyar modellt követi.

Élet Piac Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Torontáli Zoltán
2018. november 17. 15:09 Élet

Ha lebontják a falat két irodai dolgozó között, akkor beszélgetés helyett e-mailezni kezdenek

A nyílt iroda elidegeníti egymástól a dolgozók többségét, az otthoni munkavégzés térnyerése lehet a legjobb megoldás, de az sem mindenkinek.

Fontos

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.