Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. május 9. 06:54 Pénz, Piac

A rezsicsökkentés hazavágta a lakossági napelempiacot, de Matolcsyék segítettek

Rákaptak tavaly a magyar háztartások a napenergiára, ám az még így is csak a töredékét adja a megújulók hazai termelésének. Szakértők szerint ugyanakkor most már gazdasági érvek is szólhatnak egy napelemes rendszer telepítése mellett, így a piacon a környezettudatos fogyasztókon túl megjelent egy újabb felhasználói kör is.

Becsléseink szerint tavaly több mint 7000 napenergiát használó, úgynevezett háztartási méretű kiserőművet (hmke) helyeztek üzembe Magyarországon. Ez harmadával több az egy évvel korábbinál, de még az eddig rekordnak számító 2016-os adatnál is jó 10 százalékkal nagyobb. A trendeket jól mutatja, hogy nyolc éve még csak 165 ilyen hmke volt az egész országban, 2017 végére azonban ez a szám 27 ezer fölé nőtt.

 


A tavalyi új beszerelésekre pontos számot azért nem lehet mondani, mert az illetékes hatóság egyelőre nem tette közzé az egész évre vonatkozó jelentését. Ám lapunk megkereste a hálózati cégeket, akik közül a pontos adatot ugyan nem mindegyik árulta el, a korábbi hivatalos számokból  kiindulva arra jutottunk, hogy 7000 és 7100 között lehetett a 2017-ben felszerelt hmke-k száma.

Ami talán még a növekedés nagyságánál is érdekesebb, hogy az elmúlt időszakban láthatóan átalakult a fogyasztói kör is. A rezsicsökkentést követően ugyanis a háztartások körében némileg mérséklődött a napelemláz. A napelemes rendszerek megtérülése egyébként is erősen kérdéses volt korábban, a mesterségesen leszorított árak mellett pedig már csak nagyon hosszú időtávon hozta vissza a befektetett pénzt egy ilyen beruházás.

A piac azonban ennek ellenére 2014-ben és 2015-ben is dinamikusan fejlődött, méghozzá az uniós támogatásoknak köszönhetően. Ennek magyarázata, hogy 3-4 évvel ezelőtt rengeteg állami, önkormányzati tulajdonban lévő intézményben (iskolákban, kórházakban, rendelőkben, polgármesteri hivatalokban) építettek ki napelemes rendszereket pályázati pénzből. Emellett a rezsicsökkentésből kihagyott vállalati szféra is élénkebb érdeklődést mutatott a zöld megoldások iránt.

 

 

Az állami rezsiholding hálózatára például 2014-ben és 2015-ben is több mint 300 ilyen hmke-t kapcsoltak rá vállalkozások vagy intézmények. Márpedig a három hálózati cégcsoport közül a Nemzeti Közműveké éri el a legkevesebb fogyasztót, így náluk van a legkevesebb ilyen rendszer is. Az említett két évben például összesen alig 1700 ilyen minierőművet telepítettek, azaz abban az időszakban a beszerelések 35-40 százaléka valamilyen intézményi fogyasztónál történt. Ha a többi cégnél is hasonló volt az arány, akkor 2014-ben és 2015-ben összesen 3500-4000 hmke-t létesíthettek országszerte ennél a körnél.

Ez egyébként a beszerelt napelemes rendszerek átlagos kapacitásán is elég jól látszik. A cégek és az állami intézmények ugyanis jellemzően nagyobb teljesítményű kiserőműveket telepítenek. Ennek megfelelően a rezsicsökkentés után nagyon látványosan megugrott az átlagkapacitás: míg addig egy-egy fogyasztó jellemzően 6-7 kilowattos rendszert telepített a háza tetejére, addig ebben a két évben ennek a másfélszerese volt a jellemző.

 

2016-ban azonban ismét beindult a növekedés a lakossági piacon is, és ami kifejezetten érdekes, hogy az ágazati szakértők szerint ez sem volt teljesen független a hazai gazdaságpolitikától. A hagyományosan környezettudatos fogyasztók mellett ugyanis megjelent egy másik érdeklődő kör is: a megtakarítással rendelkező nyugdíj előtt állóké. Közülük egyre többen gondolják úgy, hogy a korábbi években félretett pénzüknek a legjobb helye egy ilyen kiserőműben lenne, mivel így a nyugdíjas években teljesen meg tudják spórolni a rezsit.

Ebben pedig nagyon komoly szerepet játszik a Matolcsy György vezette jegybank által teremtett kamatkörnyezet, ami az alacsony hozamok miatt más befektetésektől az ilyen beruházások irányába tolja a lakosság egy részét. A növekedés ráadásul öngerjesztő folyamat, egyes felmérések szerint ugyanis azon a környéken, ahol valaki már szereltetett napelemet a háza tetejére, a szomszédok is sokkal nagyobb eséllyel lépik meg ugyanezt.

Az új lakossági boommal az átlagos kapacitás is visszaesett 7 kilowatt környékére. Ez persze még mindig elég sok, és nemcsak azért, mert rengeteg helyet foglal a háztetőn, hanem mert egy átlagos családi ház éves fogyasztásának fedezéséhez ennek valószínűleg a fele-kétharmada is elég lenne. Egy ilyen teljesítményű rendszer ugyanis nagyjából 8400 kilowattóra áramot termel évente (1200 napos órával számolva), ami duplája egy 3-4 fős háztartás fogyasztásának. Egy normál családi ház felhasználása csak akkor közelíti meg ezt a szintet, ha a fűtés is elektromos, ilyenkor azonban nem csak a villanyt, hanem a gázszámlát is ki lehet váltani egy napelemes rendszerrel* És nyilván a korábbi gázfűtés átalakításával..

Persze még most is vannak intézményi vásárlók, ami felfelé húzza az átlagot, de a hálózati cégeknek az a tapasztalata, hogy a lakosság is egyre nagyobb rendszereket telepít. Ennek magyarázata, hogy a költségek nem teljesen arányosan emelkednek a napelemes rendszer teljesítményével, vannak olyan elemek, amiket mindenképpen meg kell venni, azaz egy kisebb hmke-nél az egy kilowattnyi kapacitásra jutó ár nagyobb. Így, ha már belevág az ember, elvileg megéri nagyobb rendszert vásárolni.

Túl nagyot azonban nem, hiszen a jelenlegi szabályozási környezetben a háztartás fogyasztásánál sokkal nagyobb kapacitást kiépíteni már nem annyira kifizetődő. Míg ugyanis a felhasználásunkat teljes egészében megspórolhatjuk, a fogyasztásunk fölött termelt áramot már sokkal alacsonyabb áron veszik csak át.

 

A hmke-k terjedése egyébként a hazai termelési adatokon is látszik. Míg 2011-ben még a megújulókon belül sem érte el az 1 százalékot a napenergia részesedése, 2016-ban már 6 százaléknál tartott. Akkor 201 gigawattóra áramot állítottak elő így Magyarországon, igaz, ez még mindig csak a töredéke annak, ami biogáz vagy biomassza elégetéséből származik.

Pénz Piac E.On Elmű háztartási méretű kiserőmű hmke napelem napenergia nkm Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. november 19. 12:20 Pénz, Piac

Utoljára nyomtatják ki a katalógust, amin egy generáció nőtt fel Magyarországon

Magyarországon egy generáció nőtt fel az Otto-magazinokkal. Kelet-Európában az álmodozás szimbóluma volt, de az ágyat is ki lehetett támasztani vele.

Jandó Zoltán
2018. november 17. 07:22 Pénz, Piac

Háromszáz milliárdnyi Mészáros-vagyon vált láthatóvá

Hiába estek a Mészáros-részvények, a felcsúti milliárdos nem lett szegényebb. Közel 120 milliárd forintra értékelték az állami megrendelésekkel kipárnázott építőipari cégeit, a Mészáros és Mészáros Kft-t és az R-Kordot.

Hajdu Miklós
2018. november 16. 14:27 Pénz

Dől a pénz a kelet-európai országokba magánutalások formájában

A tavalyi évben is bőven jutott pénz az otthoniaknak a külföldön dolgozó magyarok kereseteiből.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. november 18. 13:36 Élet, Világ

Az almák Ferrarija finom, piros, drága, és hihetetlenül erős marketing van mögötte

Átalakítja a gyümölcstermesztés mögötti üzleti modellt a Pink Lady és a nyomában meginduló klub almák serege, de ennek megvannak a veszélyei is. Magyarország kimarad az új almahullámból.

Rigó Anita
2018. november 18. 07:29 Élet

Az általánost végzettek és a tizenévesek körében beindult a baby-boom Magyarországon

Harminc fölött és húsz alatt vállalnak több gyermeket a magyar nők. Több a gyereknélküli vagy a sokgyerekes család, kevesebb a kétgyerekes család.

Wiedemann Tamás
2018. november 16. 17:50 Állam, Piac

A gazdálkodók két százaléka használja a magyar termőföldek kétharmadát

Az Orbán-kormány sem csökkentette érdemben a nagybirtokok arányát. Közben két évtized alatt egymillió ember felhagyott a földműveléssel.