Az ellenzéki pártok arra panaszkodnak, hogy alig kapnak helyet a médiában, miközben a fideszes Szájer József szerint hétszeres hátrányban volt a választások előtt a kormány a médiában. Megpróbáltuk ezért összesíteni, hogy mekkora a kormányzathoz köthető média részesedése.

Becslésünk alapján a teljes médiafogyasztás több mint harmada a kormánypárthoz közeli médiavállalkozók által ellenőrzött felületeken történik, de ha csak a közügyekkel is foglalkozó, híreket is közvetítő médiát vesszük, akkor már a médiafogyasztás több mint fele.

A magyar média átalakulásáról sokat lehetett olvasni, ahogy azt is sokszor bemutatták, hogyan került egyre több sajtótermék, tévé vagy éppen rádió a kormányzati hatalomtól függő viszonyban lévő érdekeltségi körökhöz. Azt viszont kevesen vizsgálták, hogy konkrétan mennyi emberhez juthatnak el ezek a kiadványok.

Nem könnyű feladat pontosan megmondani, hogy egy-egy tévét mennyien néznek, vagy éppen egy-egy rádiót mennyien hallgatnak, kevés nyilvános adat áll rendelkezésre. Még nehezebb a különböző médiatípusok módszertanilag eltérő mérést összesíteni, mi most mégis kísérletet teszünk rá. De fontos kiemelni, hogy ezek nem pontos adatok, közelítő becslésnek tekinthetők.

Ez a grafikon összegzi becslésünk eredményeit: a kormánypárt hátországát jelentő médiavállalkozók ellenőrzik a közéleti médiafogyasztás több mint felét mind a négy médiatípus esetében.

Sajtó

A sajtópiac felmérése a legkönnyebb, hiszen a MATESZ negyedévente közzé teszi a napi-, heti- és havilapok olvasottsági adatait^*Az értékesített példányszámot vettük figyelembe. A MATESZ jelenleg 141 lapot auditál aktívan, korábban további 167 lapot mértek, ezek többsége megszűnt, de például a Magyar Narancs, 168 óra vagy a Figyelő politikai hetilapokat már nem mérik, így ezeknél a korábban mért adatok alapján becsültük a példányszámot. A napilapoknál heti 6, a hetilapoknál heti 1, a havilapoknál havi 1 megjelenést vettünk, és ez alapján számítottuk át havi megjelenésre a példányszámokat, amit már összegezni tudtunk..  Megnéztük az utolsó teljes körűen elérhető, 2017 második félévére vonatkozó adatok alapján, hogy az egyes lapok melyik kiadóhoz tartoznak, és ezeknek mekkora az összes havi példányszámuk. Az alábbi táblázatban pedig összesítettük kiadóvállalatonként az eredményt.

A magyar sajtópiac az utóbbi időszakban nagyon koncentrált lett a nyilvános adatok alapján: a havi átlagos példányszám közel harmadát a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworks adja el, de a második helyen is a Fideszhez köthető kiadó áll. A korábban Russmedia néven ismert céget Heinrich Pecina, a Népszabadságot bezáró osztrák üzletember vette át, a cég új neve Inform Média. A két cég a napilapokban igen erős, ahogy az Andy Vajna kezében lévő, ötödik helyen álló Lapcom is. 

A három a kormányzathoz köthető kiadó adja el a napilapok 81 százalékát.

Az internetes tartalmak is jól mérhetőek, a Digitális Közönségmérési Tanács adatait tudtuk használni. A mért magyar internet nagyon sok honlapot tartalmaz, de azért ez sem fedi le, hogy mivel töltik a magyarok az idejüket böngészés közben. Például nem tudjuk, hogy a Facebook, a Google és az egyéb közösségi média szolgáltatásokhoz képest mennyit olvasnak a magyar felhasználók hazai portálokon. Az adatok azonban azt jó közelítéssel mondják meg, hogy hol mennyi időt töltöttek  a felhasználók, és mennyi cikket olvastak el^*A számos elérhető mutatószám közül az oldalletöltések számát vettük alapul, hiszen az mutatja meg a legjobban, hogy mennyi cikket olvashattak el az internetezők. A real user, a látogatószám és a honlapokon töltött idő is azonban nagyjából hasonló eredményt mutatott. Az adatokat a 2018 március havi időszakból vettük..

A Fideszhez köthető vállalkozók tulajdonában álló honlapok illetve a közmédia oldalai összességében csak a teljes magyar internetes forgalom 19 százalékát tették ki. Az internetes oldalak között azonban jóval több olyan van, amelyik egyáltalán nem foglalkozik politikával, közügyekkel. Ha ezeket elhagyjuk, akkor már sokkal szorosabb az állás: a Fideszhez közel álló honlapok a teljes forgalom 41 százalékát adták. 

Az internetes erőviszonyok másik mérési lehetősége, ha a honlapokon hirdetéseket elhelyező sales house-ok látogatottságát hasonlítjuk össze, ebben még jobban teljesít a kormányzati oldal: becslésünk szerint a teljes mért magyar internetes forgalom 35 százalékához a kormányhoz közel álló vállalkozások tudják a hirdetéseket biztosítani.

Televízió

Sokkal nehezebb a tévés és rádiós nézettségi és hallgatottsági adatok összegyűjtése, ezek több becslést is tartalmaznak, de ezeket a becsléseket figyelembe véve az látszik, hogy jelentős a Fidesz média túlsúlya. A tévés nézettségi adatokat hiába gyűjti a Nielsen igen pontosan, arról csatorna vagy tulajdonos szinten nem adhatnak ki adatokat. Ezért csak kiszivárgott adatokból és a csatornák által közzétett, részleges adatokból lehet becslést készíteni. Sajnos az egyes adatok időszaka is eltér egymástól, így ez hangsúlyozottan csak közelítő becslés lehet a piac valódi összetételére. 

A tévé csatornák esetében is igaz, hogy a többségük csak szórakoztató tartalmat sugároz, és a közéletet és a politikát érintő kérdésekkel nem foglalkozik, ezek ráadásul kevéssé népszerűek. Mivel csatorna szintű adatokat nem leltünk fel, azért azt feltételeztük, hogy a TV2 és az RTL csoportok teljes nézettségét a fő adók adják, ahol vannak híradók, illetve az MTVA szinte minden csatornáján is megjelennek a híradások, ahol nincsenek, csak 1-2 százalékos nézettséget tudnak felmutatni az elérhető adatok alapján, így ettől eltekintettünk. Közélettel még a Hír TV, az ATV és az alig kimutatható Echo TV foglalkozik. Ha csak ezeket a tévéket vizsgájuk, akkor már a nézettség fele a Fidesz-közeli cégeké.

A Nielsen készített egy felmérést a választás éjszakáján, esete 7 óra és éjfél közötti tévézési szokásokról is. Azt mérték, hogy:

• 4,93 millió néző látott legalább 1 percnyi választási műsort,
• 2,46 millió néző látott legalább 2 órányi választási műsort,
• 1,16 millióan néztek legalább 2 órányi választási műsort megszakítás nélkül.

A választás éjszakáján, a vizsgált öt óra alatt a tévénézők 55 százaléka nézte a választási műsorokat (ebből logikus lehet arra következtetni, hogy a közéleti műsorok átlagos nézettsége 50 százalék alatt van, ha a csúcsidőszak is alig haladja meg az ötvenet). Mivel a magyar lakosság elképesztő sokat, napi 4 óra 39 percet néz tévét, ez egy nagyon fontos médiafelület.

A hírcsatornák 8 százalékos nézettséget értek el 2017-ben a Nielsen adatai szerint, ami alátámasztja a Hír TV, ATV és Echo TV nézettségére vonatkozó, összesen 6,2 százalékos becslésünket, hiszen ezeken felül külföldi hírtévék is vannak, és nem tudjuk, hogy az M1-et is ide veszik-e, ami mára csak hírszolgáltatással foglalkozik. Az általános szórakoztatás kategóriájába eső tévék – alapvetően az RTL Klub és a TV2 – 51,3 százalékot értek el, ami szintén alig tér el becslésünktől. Így a nézettség alapján a csatornák kb. 57 százalékánál van jelen a közéleti téma.

Rádió

A rádiós piacról a Radio Sales House közölt hallgatottsági adatokat. Ez a piac is koncentált, hiszen a három legnépszerűbb adó – Petőfi, Kossuth és Rádió1 – adja a teljes hallgatottság közel 55 százalékát. Ezek közül kettő a közmédia adója, ahol nem jelennek meg a kormánnyal kapcsolatos kritikus híradások. A harmadik, tehát a Rádió1 pedig Andy Vajna tulajdona. A legtöbb nem a közmédiához köthető rádió pedig nem igazán foglalkozik politikai kérdésekkel, bár hírek szinte minden rádióban vannak. A költségek alacsonyan tartása miatt a legtöbben az MTVA híreit használják, így ezeknél sem sok esélye van az ellenzék narratívájának a megjelenésére. Igazán ellenzékhez köthető rádió alig van, csak a Klubrádió és a Simicska Lajos által éppen megszüntetendő Lánchíd rádió rendelkezik mérhető hallgatósággal.

Az országos felméréssel kapcsolatban azonban számos kérdőjel merül fel, hiszen eszerint az összes egyéb rádiót 17 százalék hallgatja. Ezeknek mind kell híreket szolgáltatniuk, mert a frekvencia elnyeréséért ezt szinte mindig vállalniuk kell. A helyi rádióknak különösen fontos, hogy jóban legyenek a helyi politikai vezetőkkel, akik az ország szinte minden pontján a Fideszhez tartoznak.

A fideszes túlsúly mindenesetre a rádióknál a legnagyobb, a hallgatottság alapján 73 százalék a párthoz köthető vállalkozók vagy a közmédia adóit hallgatja.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat internet média rádió reklámköltés sajtó tévé Olvasson tovább a kategóriában