Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. március 26. 15:59 Pénz, Piac

Ez a térkép hamarosan sokkal sötétebb lehet

Szinte biztosan fordulatot hoz a globális vámszint alakulásában Donald Trump külkereskedelmi keménykedése. Az amerikai elnök az elmúlt hetekben több olyan intézkedést is bejelentett, amely többletterhekkel sújtja az USA kereskedelmi partnereit.

A világ legnagyobb gazdasági hatalma először a naperőművekhez szükséges panelek, illetve a mosógépek majd az acél behozatalára vetett ki nagyon magas vámot. Ezt követően Trump korábbi fenyegetéseit betartva múlt héten Kínát külön is betámadta: 60 milliárd dollárnyi importtermékük után kell a jövőben többet fizetniük, ha be akarják azokat vinni az USA-ba.

Az intézkedések alapvető fordulatot jeleznek az eddig alapvetően a szabadkereskedelem irányába mozgó amerikai gazdaságpolitikában. A Világbank adatai szerint az elmúlt évtizedekben végig az Egyesült Államokban volt az egyik legalacsonyabb az átlagos vámszint a világon. Ráadásul bár, sok más országnál lassabban, a vámok mértéke a világ több részében is csökkenő trendet mutatott*Voltak olyan évek, amikor egyedi események hatására hirtelen megugrott a vámszint, de jelenleg így is bő 10 százalékkal marad el az évezred elején mérttől..

Ennek eredményeként 2016-ban az Egyesült Államokba bevitt termékek után átlagosan 1,61 százalékos vámot kellett fizetni, ami a kanadainál, vagy a japánnál ugyan magasabb, de lényegében megegyezik az uniós szinttel. A mostani intézkedések hatására azonban innen már biztosan felfelé mozdul majd az amerikai mutató. A kérdés csak az, hogy mennyivel. Önmagában a Trump-féle szigorítások valószínűleg nem eredményeznek jelentős ugrást, ha azonban a globális nagyhatalmak, és különösen Kína, illetve az Egyesült Államok kereskedelmi háborúba kezdenek ezek miatt, akkor teljesen felborulhat az eddigi rend.

Az Egyesült Államok egyébként akkor sem érné el a kínai vámszintet, ha a jelenlegi dupláját fizettetné importőreivel a behozott termékek után. Miközben ugyanis Kína elárasztja olcsó termékeivel a világpiacot, és rengeteget profitál abból, hogy a felvevőpiacokon csak minimális vámot kell fizetnie, saját piacát sokkal erősebben védi, mint mondjuk az USA, vagy Európa. Sőt, az elmúlt években még emeltek is az importőröket sújtó terheken: a Világbank szerint 2016-ban az átlagos vámszint jó 10 százalékkal volt magasabb a két évvel korábbinál.

 

De a viszonylag magas vámoknál is nagyobb probléma, hogy a kínai adminisztráció jelentősen hátráltatja azt is, ha egy cég más módon, például helyi leányvállalat alapításával szeretne piacra lépni az országban.

Ez utóbbi az, ami miatt szakértők körében sem teljesen egységes Trump védővámjainak megítélése. A szabadkereskedelem ugyanis eddig sem működött teljesen kétoldalúan, ez pedig muníciót adott az eddigi berendezkedéssel kapcsolatos aggályait régóta hangoztató amerikai elnöknek.

Ha a tyúk-tojás kérdésről vannak is viták szakmai körökben, azzal azért nagyjából mindenki egyetért, hogy Trump intézkedései aláaknázzák a szabadkereskedelmet és nagyon komoly változásokat indíthatnak el a globális gazdaságban. A vámok miatt az Egyesült Államokban emelkedni fognak az árak, azaz nő az infláció, ami lépésekre kényszerítheti a helyi jegybankot. Kína piacot veszít, ami a termelést, és így a gazdasági növekedést vetheti vissza, ez pedig az ottani gazdaságpolitikán alakíthat. Az eddig Amerikában eladott olcsó kínai termékek új piacokat keresnek majd maguknak, és valószínűleg olyanokat találnak meg, mint például Európa, ahol továbbra is alacsonyak a vámok. Ez az EU-ban ellentétes folyamatokat indíthat meg, mint az USA-ban: itt esni fognak az árak, és csökken az infláció.

Ezért van az, hogy még akik Trump indokait érteni is vélik, azok sem feltétlenül értenek egyet a problémákra adott amerikai válasszal. Kis túlzással olyan a helyzet, mintha egy beszakadt köröm miatt valakinek le akarnák vágni a kezét.

Ráadásul tényleg nagyon úgy néz ki, hogy az amerikai elnök végleg le akar számolni a világkereskedelem jelenlegi rendjével. Legalábbis erre utal, hogy egyre erősebben támadja az efelett őrködő Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) is. A WTO fellebbviteli testületének például azért van hét helyett jelenleg mindössze négy tagja, mert a Trump adminisztráció hónapok óta blokkolja az új tagok kinevezését. Emiatt a napokban már Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdász is aggodalmának adott hangot.

Pénz Piac Donald Trump Kína usa vám világkereskedelem wto Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 17. 16:04 Pénz, Piac

Tízezer eurót ad kölcsön a bank, de legfeljebb 9958-at kell visszafizetned

Megőrültek a német bankok: kevesebbet kell visszafizetned, mint amennyi kölcsönt felvettél. Újabb szintet lépett a hitelezési láz.

2018. szeptember 17. 13:58 Pénz

A magyar GDP többszörösét pakolják adóparadicsomokba európai bankok

37 európai nagybank összesen 550 milliárd euró offshore helyszíneket érintő mozgatásához járul hozzá. Ez a magyar GDP körülbelül 4,5-szerese.

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 14. 13:35 Állam, Pénz

Orbán Viktornak van a legkisebb fizetése a kormány tagjai közül

Nem tűnik túl logikusnak, hogy a főnökök keresik a legkevesebbet, pedig a kormányban ez a helyzet. Van olyan, aki a kormányfői fizetés tripláját viszi haza.

Fontos

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 06:53 Élet

A matematika megmondja, miért nem viheted fel a repülőre a kézipoggyászodat

Nincs elég tárolórekesz és nincs kényszerítő szabály sem. Viszont őrült jó üzletet lehet csinálni a kézipoggyászos felfordulásból.

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.