A Lufthansa német légitársaság számai szerint az Észak-Amerika és Magyarország közötti utazók egyhetede nem turista osztályon utazik. Nem kis piaci szereplő mondja ezt, hiszen a németek az észak-amerikai úti céloknál a forgalom 37,5 százalékát képviselik, ami többek között annak is köszönhető, hogy a tengerentúlra a csoport frankfurti, müncheni vagy zürichi elosztó központjaiból is kínálnak átszállási lehetőségeket.
Az interkontinentális járatokon egyébként három olyan osztály van, amely a turistánál magasabb színvonalú elhelyezést kínál: a First Class, a Business Class és a Premium Economy. Ezek, mint minden hagyományos légitársaságnál, jóval drágábbak, mint a turista osztály, és a 13 százalék körüli arány nagyon magasnak számít, figyelembe véve, hogy egy kelet-európai ország az utazók célpontja.
Ráadásul nem csak az arány magas, hanem a növekedés is, amely tavaly egészen kiemelkedő, 45 százalékos volt. Erre persze lehet azt mondani, hogy alacsony lehet a számítás kiindulópontja, hiszen ha egy évvel korábban például eladtak 200 prémium jegyet, majd tavaly 300-at, akkor a hatalmas növekedés meg is van, de Antal Gábor, a csoport magyarországi egységének vezetője azt mondja, hogy nem erről, hanem értelmezhetően nagy számokról van szó (a konkrét értékek azonban üzleti titoknak minősülnek).
Az okok között Antal szerint jelentős szerepe van annak, hogy Budapest az amerikai filmesek kedvelt célpontja volt tavaly, és a stábtagok nem turista osztályra kapják a jegyeiket.
A légitársaság az idei nyári menetrendtől kezdve egyébként bővíti a frankfurti járatainak számát, ezentúl naponta már hat időpontban köti össze a két várost. Érdekes egyébként, hogy ha azt nézik, hogy melyik kontinens irányába nőtt a legnagyobb mértékben a forgalom tavaly, akkor Afrika nyer. A legtöbben Johannesburg, Marrákes és Casablanca, illetve Budapest vagy Debrecen között utaznak, a marokkói városok vélhetően azért lettek népszerűek, mert Egyiptom és Tunézia szerepe a nyári célpontok között visszaszorult.
Élet
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
