Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 1. 06:51 Piac

Inkább kirúgnának, mint hogy megemeljék a fizetésedet?

A minimálbér-emelés szerteágazó hatással van a gazdaságra, de a munkavállalók a leggyakrabban azon aggódnak, hogy a cégek nem tudják kigazdálkodni a dolgozók magasabb bérét és járulékait, tehát el kell bocsátaniuk az alkalmazottak egy részét. Az Európai Központi Bank nemrég végzett kutatása azonban arra világít rá, hogy Kelet-Európában sem egyértelmű ez az összefüggés, Magyarországon pedig különösen nem.

A tanulmány nem csak azért érdekes, mert kimondottan Kelet-Európában vizsgálja a kérdést, hanem azért is, mert több mint kétezer magyar cég válaszait dolgozza fel, ráadásul komplex megközelítésben. Nem csak azt kérdezték meg, hogy a minimálbér-emelés miatt szükség volt-e elbocsátásokra, hanem sok más mindent is, így az eredmény is árnyaltabb lett.

Kiderült, hogy a magyar cégeknél, amellett, hogy természetesen az elbocsátáson is gondolkodtak válaszlépésként, messze nem ez állt az első helyen. Azoknál a válaszadóknál ugyanis, ahol dolgoznak minimálbéren bejelentett alkalmazottak,

majdnem 60 százalék mondta azt, hogy a termelékenység növelése volt a válasz a minimálbér-emelésre.

Az elbocsátás viszont a legkisebb arányban szerepelt a válaszok között, csak 19 százalékot ért el. Mivel a kérdőíven mindkét válaszlépés szerepelt, feltételezhető, hogy a cégvezetők nem kezelték ezeket szinonimaként, vagyis amikor bejelölték a termelékenység növelését, azon elsősorban nem azt értették, hogy kevesebb emberrel próbálják meg ugyanazt a mennyiségű munkát elvégeztetni.

Ez pedig arra utal, hogy a minimálbér-emelés miatti költségnövekedést valamilyen innovatív, hozzáadott értéket növelő módszerrel igyekeznek ellensúlyozni. Végső soron tehát a minimálbér emelése nagyobb mértékben kényszeríti ki az innovációt, mint a létszámleépítést.

A Nidec Corporation Nógrád megyei Bercelen lévő gyárából a termelés jelentősebb részét éppen nemrég helyezték át Romániába. Mivel az elektromos motorokat gyártó üzemben alacsony hozzáadott értékű munka folyik, attól lehetett tartani, hogy a lépés a legújabb minimálbér-emeléssel függ össze, vagyis kiárazódtunk a tevékenységből, és jön a létszámleépítés.

A gyár anyavállalata azonban azt mondta nekünk, hogy csak átszervezés történt, amely állításuk szerint nincs összefüggésben a kötelező béremeléssel. A nyilvános adatok szerint az üzem alkalmazotti létszáma nem csökkent, vagyis a magasabb béreket valahogy ki kellett gazdálkodnia a cégvezetésnek, ám a társaság nem volt hajlandó elárulni, hogy a Romániába telepített és a helyette Magyarországra hozott tevékenység között van-e hozzáadott-értékben különbség. Remélhetőleg igen, és a mi javunkra, másképp nagyon nehéz elképzelni a megoldást.

Más szektorokban azonban nem megy ilyen jól az alkalmazkodás, a napokban például a Coop üzletlánc ismerte el, hogy bizonyos üzleteit nem tudja hétfőnként nyitva tartani, vélhetően azért, mert nem bírja a béremelési versenyt a multinacionális versenytársaival.

Az alábbi grafikonon azonban látszik, hogy a Coop esete inkább a kisebbséghez tartozhat. Az EKB tanulmánya szerint ugyanis a termelékenység növelése mellett a második legnagyobb arányú válaszlépés az áremelés volt (ami igazolja a minimálbér-emelés inflációs hatását), és csaknem ekkora arányú jelölést kapott a nem személyi jellegű költségek csökkentése, ami adott esetben szintén takarhat pozitív folyamatokat. Még a létszámstop is megelőzte a leépítést.

 

Érdekes egyébként, hogy a kérdőívben az a válasz is szerepelt, hogy a minimálbér-emelés miatt a nem minimálbéren lévő alkalmazottak fizetését kellett emelni, ám ez Magyarországon gyakorlatilag nem létezik, míg az összes többi kelet-európai államban igen, van ahol közel 50 százalékos aránnyal.

Külön nézték azokat a magyar cégeket, amelyeknél nincs minimálbéres alkalmazott, és náluk sokkal inkább az áremelés felé mozdultak el, de az elbocsátás itt is a legutolsó helyre került.

 

Mindkét grafikon mutatja ugyanakkor azt, hogy a megnőtt minimálbér visszafogja a létszámbővülést a cégeknél. Ezt a képet viszont az is árnyalja, hogy az általános munkaerőhiány miatt a jelenség amúgy is megfigyelhető szinte minden szektorban.

A minimálbér összege egyébként 1992 óta havi 8 ezer forintról 138 ezerre emelkedett, a bruttó átlagkeresethez képest azonban csak bő 10 százalékot javult az aránya: míg 1992-ben 36,4 százalék volt, tavaly 46,6 százalékon állt. A legnagyobb ugrás az első Fidesz kormányhoz köthető, 2001-ben egy nagy emeléssel majdnem 10 százalékot javítottak a bruttó átlagkeresethez képest (hogy aztán a következő években szépen el is inflálják a soron következő kormányok alatt).

 

Ha viszont azt nézzük meg, hogy van-e érdemi összefüggés a minimálbér emelése és a foglalkoztatottak száma között (közmunkások és külföldön dolgozók nélkül, de állami alkalmazottakkal együtt), akkor jól látszik, hogy a két görbe egészen eltérő pályát járt be. A foglalkoztatottságra nyilvánvalóan a 2008-as válság volt nagy hatással, de az nem látszik, hogy a minimálbér fokozatos emelése el tudta volna mozdítani a mutatót.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA bérversenyben is lemaradnak a kkv-k, ha nem újulnak megA cégek 99 százaléka kicsi és közepes, de a beruházások 66 százalékát az 1 százaléknyi nagy cég valósítja meg. Ez hosszú távon sokaknak fájni fog.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar tulajdonú cégek lesznek a bérverseny veszteseiHiába nő a gazdaság, ha közben lehetetlen helyzetbe kerülnek a magyar vállalatok.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIjesztő a különbség a multik és a magyar cégek közöttA multiknál dolgozó 690 ezer ember több értéket termet, mint a magyar tulajdonú vállalkozások közel kétmillió alkalmazottja.

Piac átlagbér elbocsátás európai központi bank fizetés innováció minimálbér minimálbér-emelés munkaerőpiac Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Kasnyik Márton
2018. október 16. 09:11 Piac

Egyre nagyobb bajban vannak a lemaradó cégek Magyarországon

Aki eddig is késett a fizetéssel, az egyre jobban csúszik.

Wiedemann Tamás
2018. október 15. 17:49 Pénz, Piac

Annyira megbízhatatlan lett a légi közlekedés, hogy már járattörlésre is lehet biztosítást kötni

Egy állami biztosítótársaság olyan utasbiztosítást kínál Magyarországon, amely késés és törlés esetén is fizet. A piaci szereplők még nem jöttek ki az ilyen biztosításokkal.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Állam

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is.

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.