Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. január 29. 06:53 Piac

Nem csak a gyárakról kellene beszélni, a multik irodái nélkül nem pörögne a magyar gazdaság

Az autógyárakkal ellentétben szinte soha nincs szó róluk, mégis a magyar gazdaság láthatatlan erejét adják azok az irodák (üzleti szolgáltatóközpontok, SSC-k), amiket az utóbbi tíz-húsz évben idehoztak a nagy multinacionális cégek. Főleg Budapesten fontos ez a nemrég még nem is létező iparág: számításaink szerint 44 ezer ember dolgozik a 83 nagy irodacégnél, ebből 38 ezer állás a fővárosban van. Budapesten összesen 851 ezer munkahely van, azaz minden huszadik budapesti dolgozó egy SSC-ben dolgozik.

Ez a szektor adja a magyar GDP 1,2 százalékát és a teljes magyar export 1,6 százalékát, miközben az összes munkavállaló 1,1 százaléka dolgozik itt. Nem csak az országnak jók ezek a cégek, az ott dolgozóknak is: havi átlagban 487 ezer forintos bruttót visznek haza, ami a kétharmadával magasabb az országos bruttó átlagbérnél.

Mivel ezeknél a nemzetközi cégeknél alapelvárás a lehetőleg több külföldi nyelv aktív használata, leginkább a 20-40 közti fiatalok dolgoznak itt, az ő korosztályukban minden tizedik fővárosi ilyen cégeknél dolgozik. Ezek a cégek teszik lehetővé, hogy a nyugati színvonalat megközelítően élhetnek és költhetnek Budapesten tízezrek. Nem mellesleg sokaknak ezek a cégek teremtik meg azt a nyugatias munkakörnyezetet, ami miatt nem vándorolnak ki, vagy éppen ahova van lehetőségük hazajönni.

Vízfej

Budapesten kívül jelentősebb számban csak Debrecenben hoztak még létre a cégek munkahelyeket Magyarországon. Több oka is van, hogy a vidéki városokban nem terjedtek el ezek a cégek. Egyrészt túl kicsi a munkaerőpiac és a megfelelően képzett fiatal. Sok esetben az irodaház hiányzik: amíg nincs A kategóriás irodaház, addig nem költözik egy multi a városba, de amíg nincs multi, nem építenek ilyet. Debrecenben belevágtak az építkezésbe, és bejött. De Debrecen és Szeged esetében az egyetem is fontos, ezek folyamatosan biztosítják a megfelelő munkaerő ellátást.

A vidéki városok azonban azért sem tudnak olyan sok irodát vonzani, mert fontos a közlekedés, például hogy repülővel akár egy napon belül is meg lehessen fordulni. Másrészt a szűk munkaerőpiac is nagy hátrányuk a magyar városoknak, a befektetők nézpontjából inkább a lengyel és román 400-500 ezer fős városok lehetnek ideálisak. Ezeknél jobb a közlekedési infrastruktúra, de ennél fontosabb, hogy van elég potenciális munkavállaló.

 

Budapestet azért is választják a cégek szívesen, mert repülővel egész Európából könnyen és gyorsan elérhető, és bármennyire elcsépeltnek hangzik, jól néz ki és jó a város brandje. Több olyan anekdotát lehet hallani, hogy például Pozsonyt hozta ki a kalkuláció olcsóbbra, de inkább mindkét városban nyitottak irodát, mert az amerikai főnökök inkább ide akartak jönni üzleti útra. Mivel minden cég elég nemzetközi, a munkavállalók akár 5-10 százaléka is külföldi a cégeknél, és Budapestre szívesebben jönnek a nyugat-európai főnökök, mint mondjuk Szófiába vagy Bukarestbe.

De nem csak főnökök jönnek, hanem egyszerű munkavállalók is. Olaszok vannak talán a legtöbben, de a szomszédos országokból is sokan, már csak a nyelvtudás miatt is szükség van rájuk. Az olaszoknak vagy görögöknek pedig azért vonzó a budapesti munka, mert euróra átszámítva akár ugyanannyit is kaphatnak, mint otthon, de minden sokkal olcsóbb. Még többen is jönnének, főleg nem EU-s országokból: törökök Németországból és Törökországból; Szerbiából, Ukrajnából és angolul/franciául beszélők Afrikából. Az SSC Heroes oldalán hirdetett állásokra hatalmas számban jelentkeznek ezekből az országokból, mondta Kelliar Zsolt, a cég ügyvezetője.

A legtöbb SSC azonban a hosszú időigényes és komplikált munkavállalási engedélyszerzés folyamat miatt nem, vagy csak nehezen veszi fel ezeket a jelölteket. Lengyelországban azonban tudtak ezen a problémán segíteni, hogy megoldják a munkerőhiányt: pár hét alatt egy „fast-track” vízum szerezhető az Ukrajnából érkező munkavállalóknak, ha megfelelnek bizonyos feltételeknek – egy ilyen nagyon hasznos lenne Magyarországon is Kelliar szerint.

A képzett munkaerőt elismerik ezekben az irodákban, bár ez korábban sok feszültséget okozott, a cégek túlképzettnek találták az alkalmazottaik egy részét, akik nehezen bírták a korábban az SSC-s állásokkal azonosított monotóniát.

De ez változik. A cégek között egyre nagyobb a verseny a munkavállalókért. Ezért egyrészt olyan juttatásokat is adnak, mint a home office akár heti egyszer, ami más magyar cégeknél még nem igazán bevett. Másrészt nem csak a fizetéssel és a szolgáltatásokkal, hanem érdekesebb munkákkal is versenyeznek.

Emiatt teljesen megváltozott az SSC-szektor a kétezres évek elejéhez képest. Még mindig lehet találkozni az egyszerűbb, például adatrögzítési munkákkal, de egyre több cégnél végeznek már nagyon komplex, magas hozzáadott értékű munkát. Van olyan bank, amelyiknél globális kiberbiztonsági csapat van, telekom cégeknél hálózati mérnököket foglalkoztatnak, logisztikai tervezést és optimalizálást végeznek.

Húzóágazat

Az SSC-s cégek jól teljesítenek, évről évre nő az árbevételük. Összegyűjtöttük az SSC Heroes segítségével a legnagyobb 36 cég – amelyek az alkalmazottak 78 százalékát foglalkoztatják – cégadatait. Ebből az látszik, hogy a bevételük 2016-ban kevés híján elérte az 500 milliárd forintot, és ennek a 70 százaléka export.*A vizsgálatba csak azokat a cégeket tudtuk bevonni, amelyek vagy csak, vagy túlnyomó részt SSC szolgáltatást nyújtanak. Ezért nem tudtuk figyelembe venni olyan cégeket, mint a GE, a Flex, az SAP, a Bosch, az Arconic – ugyan ezek együttvéve több ezer SSC állást tartanak fenn, de mivel alapvetően gyártást és/vagy egyéb értékesítést végeznek, és nem látszana a beszámolójukból az SSC-k gazdálkodása. A Citibank kétezer fős központját egy ír cég magyar fióktelepe üzemelteti, és más leánycégekkel együtt van csak adat a magyar működésről, így ezt sem lehet szerepeltetni.

 

Az árbevétel 5 év alatt közel másfélszeresére nőtt a vizsgált cégeknél, az export aránya pedig állandó maradt, a teljes magyar kivitel 1,6 százalékát adták (ha a munkavállalók száma alapján arányosítjuk a teljes szektorra). Itt azonban nincs termék: csak e-mailek és információk vándorolnak az interneten, teljesen elektronikus a szolgáltatás, aminek nagyobb a hozzáadott értéke. 

Az egy főre jutó hozzáadott érték a cégeknél számításaink szerint 10,1 millió forint, ami háromszorosa a nemzetgazdasági átlag 3,6 millió forintnak.

(A hozzáadott értéket úgy számoltuk ki, hogy a cégek árbevételéből levontuk az igénybevett szolgáltatásokat és az anyagköltséget, ami bár nem egyezik pontosan a statisztikai módszertannal, de jó közelítést ad.)

A cégeknél a bruttó átlagfizetés 2016-ban számításaink szerint 487 460 forint volt. Az államnak pedig ez a legfontosabb: a bérek után 95 milliárd forint szja és járulékbevétel keletkezett. A felmérésünkben szereplő 28 ezer munkavállaló, az összes magyar foglalkoztatott 0,6 százaléka fizette be a teljes szja 1,7 százalékát.

 

A cégek azonban társasági adót nem sokat fizetnek, néhányuknak – és főként a nagyobbaknak – jelentős adókedvezményei is vannak. A kétmilliárd forintos 2016-os tárasasági adó befizetés csupán a teljes, 683 milliárdos befizetés 0,3 százalékát tette ki. Az eredménykimutatásokból nem lehet a helyi iparűzési adót kiszámítani pontosan, de mivel a cégek alapvetően Budapesten működnek, és a 2016-ban 229 milliárdos iparűzési adó bevételből a megismert cégek – becslésünk alapján – 8,8 milliárdot fizethettek be, ami szintén nem vethető össze az iparág Budapesten belüli súlyával.

Ezek a cégek tehát nagyon fontosak az ország, de különösen Budapest gazdaságának életében. Az összesen 44 ezer fős létszámhoz cégközlésekből és becslésekből jutottunk el. Ez azért is szép eredmény, mert egy tudományos tanulmány szerint 2008-ban még csak 20 ezer állás volt ebben a szektorban. A cégnyilvántartásból nem lehet pontos adatokhoz jutni, csak azoknál a cégeknél érhettük el ezeket, amik alapvetően SSC-ket üzemeltetnek. Azoknál viszont az látszik, hogy a 2015-ös 28 ezerről 33 ezerre nőtt idén év elejéig az alkalmazottak száma.

 

De egyáltalán hogy kerülnek ezek ide?

Az üzleti szolgáltatóközpontok – Shared Service Centerek (SSC), vagy újabban Business Support Centerek (BSC), legeslegújabban Global Business Services (GBS) – a kétezres évek elején kezdtek terjedni régiónkban. A több országban is aktív nagyvállalatok rájöttek, hogy teljesen felesleges például Brüsszelben és Párizsban is fenntartani egy könyvelő csapatot, amikor az ilyen adminisztratív feladatokat egy helyről is el lehet látni. A vállalatirányítási rendszerek bevezetésével mindegy volt, hogy egy számlát hol könyvelnek, csak néhány helyi szakértő kell ma már, aki ismeri az adott országok szabályait.

További előny, ha ezt olyan városokba telepítik, ahol még a munkabérek is alacsonyabbak. Amerikában például miért könyveljék befektetéseiket a bankok a méregdrága Wall Streeten, ha azt jóval olcsóbban megtehetik Salt Lake City-ben, ahol még a helyi városvezetés is tárt karokkal, ráadásul adókedvezményekkel várhatja őket. Az SSC-k létrehozása a topmenedzserek aránytojás tojó tyúkja lett: beruházni alig kell, hiszen csak irodát kell bérelni és a betanulás idején fizetett béreket kell csak megfinanszírozni, az eredmény pedig garantált az alacsonyabbak bérek miatt.

Az amerikai cégek hamar rájöttek, hogy akkora járnak a legjobban, ha Indiába telepítik a folyamatokat. Az európai cégek is rájöttek, hogy nekik is érdemes lehet a a folyamatok kitelepítésével foglalkozni, de a nyelvi korlátok miatt inkább az Európai Unió új tagállamaiban van keresnivalójuk, mint egy másik földrészen. Először főleg call centereket hoztak a keleti országokba, ezek informatikai távsegítséget nyújtottak. A képzett és nyelveket beszélő keleti munkaerő pedig motivált volt. Persze a munkák egy részét már régóta Indiába viszik, amit nem SSC-nek, hanem – a negatívabb csengésű – kitelepítésnek, outsourcing-nak hívnak. A mi régiónkba a magasabb hozzáadott értékű munkákat hozzák, és ami egyszerűbb, könnyen standardizálható, azt viszik Indiába. Ez egy állandó folyamat, folyamatosan jönnek-mennek a cégen belüli munkák. Annyira jól sikerült folyamat ez az egész az amerikai cégeknél, hogy például az IBM-nek már több indiai alkalmazottja van, mint amerikai.

Több olyan feladat van, amit viszont nem lehet egykönnyen Európából elvinni egy másik kontinensre: angolul könnyű Indiában vagy a Fülöp-szigeteken call centert üzemeltetni, de svédül vagy portugálul ott nem fognak beszélni. A kelet-közép-európai térségben viszont minden nyelvet meg lehet találni, ezért lett felkapott Magyarország, Lengyelország és Románia.

Éppen a kormányzat által hevesen támadott és kritizált bölcsész képzések, mint a skandinavisztika szak az egyik fő oka, hogy egy 50 ezer főt foglalkoztató iparág megtelepedett nálunk.

Ezekben a cégekben jól képzett embereket foglalkoztatnak, a szakközép ide nem elég. A diploma sokáig elvárás volt, és sok túlképzett kolléga is van a cégeknél, de a munkaerőhiány miatt a kezdő pozíciókba egyre kevésbé elvárás az erős felsőfokú képzettség.

Az európai cégek azért sem jártak élen a kontinesen kívüli kitelepítésben, mert nem akarták az EU-n kívülre vinni az érzékeny pénzügyi információkat, vagy az előírásai nem engedik ezt. Az is fontos tényező, hogy miközben Indiában a nem túl összetett munkákra könnyű munkaerőt találni nagy mennyiségben, addig a jobban képzett munkavállalók fizetése sok esetben magasabb, mint térségünkben.

(A cikksorozat következő részében azt járjuk körbe, hogy lehetnek-e abból gondok, hogy a kormány nem fordít nagy figyelmet erre a szektorra.)

Piac bsc fdi ssc szolgáltatóközpont Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 12:00 Piac, Világ

A szemüvegkeretek nagy része eladhatatlanul porosodik a raktárakban

Évek óta nagy üzleti ígéret a 3D nyomtatás, amely hatékonyabbá tenné a gyártást, de a technológia mögé csak most álltak be a nagy nevek.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.

Wiedemann Tamás
2018. november 9. 11:00 Pénz, Piac

Rááll az elektromos autógyártásra a Volkswagen, komplett gyárakat alakít át

Hat és félmillió forint lesz a legolcsóbb elektromos Volkswagen, amely a Polo alapjaira épül és akár 500 kilométert is meg tud tenni egy feltöltéssel.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Rigó Anita
2018. november 11. 07:49 Élet

Évi tízezer gyermek születik apa nélkül Magyarországon

Nemcsak a nők, hanem a férfiak gyermekvállalási életkora is jelentősen kitolódott az utóbbi két évtizedben.