Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. január 23. 06:54 Pénz, Piac

Negyvenmilliót ért volna Fucsovicsnak Federer legyőzése, de ez is kevés

Az elmúlt évek legnagyobb magyar teniszsikerével alig több mint egy hét alatt nagyjából harmadannyit keresett Fucsovics Márton, mint 2009-ben indult profi pályafutásának kezdete óta összesen. A magyar teniszezőnek az idei ausztrál nyílt teniszbajnokságig összesen 656 ezer (amerikai) dollár jött össze a pénzdíjakból, a melbourne-i verseny nyolcaddöntője azonban önmagában 240 ezer ausztrál dollárt (191 ezer amerikai dollárt, 48,6 millió forintot) fizet.

A további pénzdíjakhoz képest azonban ez csak aprópénznek számít. Roger Federer legyőzése például újabb 200 ezret ért volna, a végső győztes pedig 4 millió ausztrál dollárral (810 millió forinttal) gazdagodhat.

A Grand Slam (GS) tornákon (az Australian Openen, Wimbledonban, a Roland Garroson és a US Openen) kiosztott pénz az elmúlt öt-hat évben ugrott meg igazán. Az amerikai nyílt bajnokságon például tavaly már több, mint 50 millió dollárt fizettek ki, ami duplája a fél évtizeddel korábbinak, de 60-70 százalékot emelkedett 2012 óta a többi GS összdíjazása is. Ráadásul utóbbiak esetében ez a dollárban mért növekedés, amit némileg torzít, hogy az amerikai fizetőeszköz jelentősen erősödött ebben az időszakban az euróhoz, a fonthoz és az ausztrál dollárhoz képest is. Ha helyi devizában nézzük, akkor lényegében mindenhol a kétszeresére emelkedett az előző öt évben a pénzdíj.

 

Összehasonlításképpen: a 2000 és 2012 közötti tizenhárom évben a US Opennél 70, a Roland Garros esetében pedig 76 százalékos volt a növekedés mértéke, míg a briteknél nagyjából ebben az időszakban is duplázódott a díjazás.

A legutóbbi nagy magyar teniszsiker Szávay Ágnesnek 2007-ben alig több, mint feleannyit hozott, mint amennyit most Fucsovics keresett. Pedig Szávay a hagyományosan legtöbbet fizető US Openen még egy körrel tovább is jutott, mint Fucsovics Melbourne-ben.

Jórészt az elmúlt időszakban tapasztalt felfutás a magyarázata annak is, hogy a tavaly őszig elnyert összes pénzdíj alapján nem a 19-szeres GS-győztes Roger Federer állt az élen, hanem a 12 címet begyűjtő Novak Djokovics. Azóta Federer visszaszerezte az első helyet, de a spanyol Rafael Nadal 14 GS-győzelme ellenére még mindig messze le van maradva a szerb klasszishoz képest, arról nem is beszélve, hogy a szintén 14-szeres bajnok Pete Sampras feleannyit sem keresett, mint Djokovics. Samprast még a mindössze 3 címet begyűjtő Andy Murray is magasan veri.

 

A hirtelen ugrás valószínűleg részben a teniszezők határozott fellépésnek köszönhető. A játékosok ugyanis 2012-ben belengették, hogy bojkottálják a nagy versenyeket, amennyiben azok bevételeit nem osztják el igazságosabban. A GS-ek szervezői pedig láthatóan megijedtek a fenyegetéstől, és különösen a tornák korábbi szakaszában kieső versenyzők számára jelentősen növelték a pénzdíjak összegét.

Könnyen lehet azonban, hogy nem eléggé, a teniszezők egy része ugyanis még most sem elégedett a megnyerhető összegekkel. Sőt, a napokban több nemzetközi lap is arról írt, hogy Novak Djokovics, az ATP Játékosok Tanácsának elnöke a szervezet legutóbbi ülésén ismét megpróbálta rávenni kollégáit egy bojkott belengetésére.

A szerb később cáfolta a találkozóról beszámoló cikkek erősebb állításait, az azonban elég egyértelműnek tűnik, hogy a teniszezők még mindig nem teljesen elégedettek. Néhány nappal az ülés után például Roger Federer is felszólalt azért, hogy a szervezők fizessenek többet a játékosoknak. A svájci, aki Djokovics előtt vezette a tanácsot úgy fogalmazott: kicsit már unalmas, hogy a teniszezőknek állandóan a pénzdíjak emeléséért és a bevételek igazságosabb elosztásáért kell küzdeniük.

Kérdés persze, hogy valóban annyira igazságtalan-e a Grand Slam tornák során befolyó pénz elosztása. A kritikusok általában azzal érvelnek, hogy a teljes bevétel nagyjából tizede jut csak a show-t biztosító teniszezőknek, ez azonban ma már biztosan nem igaz. A Forbes összesítése szerint 2015-ben például a GS-ek bevétele 170 és 250 millió dollár között szóródott, miközben a pénzdíjak 30-40 millió dollárra rúgtak, ez nagyjából 16 százalékos arány.

 

Ez persze még mindig nem tűnik soknak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy GS megszervezésének más költségei is vannak a teniszezők kifizetésén túl. Az pedig biztosnak tűnik, hogy a bevételek nem emelkednek olyan mértékben, mint a pénzdíjak. A tavalyi US Open például 291 millió dollárt hozott, ami ugyan 15 százalékkal magasabb a 2015-ösnél, de a díjak eközben 20 százalékkal ugrottak meg.

Ráadásul a bevételek növekedésének van korlátja. Az elmúlt években a közvetítési jogok értékesítéséből származó források és a szponzori pénzek szárnyalása ugyan jelentőset dobott a GS-ek költségvetésén, ezeken a területeken azonban jellemzően nem egyenletes a növekedés, azaz optimista lenne azt feltételezni, hogy a jövőben is hasonló ütemben emelkednek majd a bevételek.

A jegyértékesítésben még kisebb a potenciál. Bár pont a most futó ausztrál nyílt bajnokság (aminek bojkottját állítólag kilátásba helyezték) évről-évre egyre több nézőt vonz, az eladott belépők száma így is csak 40 százalékkal emelkedett az évezred eleje óta, miközben a pénzdíjak nagyjából ötszöröződtek ugyanebben az időszakban. A US Open esetében még rosszabb a helyzet, hiszen arra az elmúlt években rendre kevesebben látogattak ki, mint a 2000-es évek első évtizedében.

 

Pedig a két tengerentúli verseny nézettsége a legjobb: az európai Grand Slamekre jellemzően félmillió néző ment ki. A jegyárakkal ugyan lehet játszani, de a végtelenségig ezek sem emelhetőek.

A US Opent is szervező amerikai teniszszövetség például 2016-ban hosszú évek után először volt kénytelen veszteséget elkönyvelni. A 23 millió dolláros hiány nem jelenti azt, hogy a GS versenyük ne lett volna nyereséges, de nem lenne meglepő, ha a szervezet korábban részben ennek a profitjából keresztfinanszírozott volna egyéb projekteket. Ez azonban a jövőben már nem valószínű, hogy működni fog.

Pénz Piac Fucsovics Márton Grand Slam pénzdíj Roger Federer Roland Garros tenisz US Open Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Wiedemann Tamás
2018. október 15. 17:49 Pénz, Piac

Annyira megbízhatatlan lett a légi közlekedés, hogy már járattörlésre is lehet biztosítást kötni

Egy állami biztosítótársaság olyan utasbiztosítást kínál Magyarországon, amely késés és törlés esetén is fizet. A piaci szereplők még nem jöttek ki az ilyen biztosításokkal.

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Váczi István
2018. október 15. 12:05 Pénz

Azon agyal a világ, hogy mi okozza majd a következő válságot

Itt van néhány lehetséges jelölt.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Állam

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.