Hírlevél feliratkozás
2017. december 2. 07:24 Élet, Piac

Eljött a koholmányok ideje: az üzleti logika is támogatja a hamis hírek terjedését

„Szárnyaljanak az eszmék szabadon a föld felett, s az Igazság győzedelmeskedik. Ha engedélyekkel és tiltásokkal útjukat álljuk, akkor kételkedünk az Igazság erejében. Engedjük meg, hogy az Igazság birokra keljen a Hamissággal, hisz ki látott már olyat, hogy egy szabad és nyílt versenyben az Igazság alulmarad?”

Ezekkel a patetikus mondatokkal a cenzúra eltörlését követelte John Milton, az angol irodalom barokk korszakának kiemelkedő alakja és az angol polgári forradalom aktív szereplője, Cromwell odaadó híve egy 1644-ben megjelent röpiratban. Ugyan már régóta eltörölték a cenzúrát mind Angliában, mind más demokráciákban, de Milton költői víziója sehol nem vált valóra.

Talán nem túlzás azt mondani, hogy a napjainkra kialakult helyzetben nem az igazság áll nyerésre. Sőt, éppen hogy az igazság vagy a tényszerűség utáni (post-truth, post-factuality) korszak hajnala köszöntött be szerte a világon, és igazán csak a közösségi média világában látni, ahogyan szakadt el az események hiteles bemutatása a tényektől.

Tekintsük hamisnak (fake news) azt a hírt, amelyet tudatosan és kifejezetten abból a célból állítanak elő, hogy a benne foglalt, a valóságnak ellenőrizhetően meg nem felelő tényállításokkal félrevezessék a felhasználókat. Talán találóbb lenne koholmánynak vagy hamis hírnek nevezni ezeket a magyar nyelvterületen legszélesebb körben elterjedt álhír helyett. Több országban külön iparág lett a hamis hírek vállalkozás-szerűen művelt előállítása és terjesztése, a médián túl a marketingben, sőt az országok közötti információs hadviselésben is felhasználják őket. A hamis híreket gyakran félrevezető vagy gyűlölködő kommentekkel, fizetett trollokkal és a nekik nem tetsző hírszervezetek elleni kibertámadásokkal egészítik ki szervezett csoportok vagy államok.

Az interneten a felhasználók alternatív médiát teremtettek meg a saját maguk által létrehozott és terjesztett tartalmakkal, amely fokozatosan a digitális hírmédia professzionális szereplőinek valódi versenytársává vált. Ez azt is jelenti, hogy a felhasználók megszabadulnak a professzionális médiától, és bármiféle mások által gyakorolt szűrés, tényellenőrzés és szerkesztői értékítélet nélkül mondhatják el, amit szeretnének. A szakirodalom médiáról való leválásnak, dezintermediatizációnak nevezi a folyamatot. Ennyi információ mellett nem könnyű megragadni mások figyelmét, de vannak példák, amikor egyszerű felhasználók a nagy, professzionális szereplők elérésével vetekszenek.

A kutatási eredmények szerint a különböző digitális platformokon elérhető információk áradó kínálatából a felhasználók egyrészt a saját hiedelmeik, előzetes elképzeléseik szerint válogatnak, másrészt keresik a közösségi médiában a saját magukhoz hasonló gondolkodásúak társaságát, hogy velük közvetlenül is kommunikáljanak. Mindez pszichológiailag érthető, hisz így nem jelentkezik náluk a kognitív disszonancia zavaró érzése, amelyet egyébként a fogyasztók már korábban is igyekeztek elkerülni a tartalmak közti választásaik során. Ténykérdés, hogy a fogyasztás motivációi között a tömegmédia világában is kiemelt helyet foglal el a szokás, ami úgyszintén tükrözi a kognitív disszonancia elkerülésére irányuló szándékot.

Így viszont könnyen információs visszhangkamrába zárhatjuk magunkat, azaz csak az előzetes ismereteinknek megfelelő és hiedelmeinket igazoló információkra figyelünk, a többit figyelmen kívül hagyjuk. Ez a magatartás akadályozza, hogy a fontos közügyekről, és különösen a társadalmat megosztó kérdésekről olyan párbeszéd alakuljon ki, amelynek nyomán konszenzus jöhetne létre – ami viszont egyik előfeltétele az adekvát szakpolitikai döntéseknek.

A közösségi média felhasználóinál hétköznapi gyakorlattá vált a hírkerülés. Erre jutott a Reuters Institute idei, a digitális hírek színterét elemző jelentése, amely egy 2016-ban elvégzett, 36 országot átfogó monstre kutatás eredményeit összegzi. A leggyakrabban arra hivatkoztak a megkérdezettek, hogy a hír negatív hatást gyakorolhat a hangulatomra (48 százalék), és csak ez után következett, hogy a hír talán nem is igaz (37 százalék). Annak az oknak a gyakorisága, hogy a hír olyan érvelésekhez vezet el, amit a válaszadó inkább szeretne elkerülni, 19 százalékos értéket mutatott.

Közgazdasági szempontból kétféle jutalmat kaphat a hírfogyasztó. Torzítatlan híreket feltételezve megtud valami számára fontosat a világról, és egyfajta pszichológiai hasznossági bónuszhoz is hozzájut a saját nézeteit megerősítő hírekből. A felhasználók jellemzően előnyben részesítik a saját maguk ismereteit és hiedelmeit megerősítő híreket, és nem éreznek késztetést arra, hogy az ilyen hírek valóságtartalmát ellenőrizzék. Sőt, a kiélezett küzdelmet hozó politikai választási kampányokban számtalan példát találhatunk arra, hogy a hamis híreket a közösségi médiában inkább megosztják egymással az emberek, mint a valóságot objektíven tükrözőket. A bombasztikus koholmányok futótűzként terjedhetnek tovább, például amelyik 2016 júliusában az amerikai elnökválasztási kampányról tudósítva azt írta, hogy Ferenc pápa Donald Trump elnökjelöltet támogatja.

A hamis hírek előállítására és publikálására szakosodott vállalkozásoknak rövid távon versenyelőnyük van a hírek piacán. Tény, hogy hamis hírek előállításához csekély befektetés szükséges, hisz a termelőt nem terhelik az információk megszerzésének és ellenőrzésének költségei. A reputációjukkal sem kell sokat törődniük, hisz jobbára rövid távra terveznek, a professzionális hírmédia szereplői viszont nem engedhetik meg maguknak hamis hírek közlését, mert az lerombolná márkaértéküket. A bevételeik a hamis hírekre való felhasználói kattintásokból származnak, mivel ezek környezetében jelennek majd meg a felhasználók vélelmezett érdeklődésére szabott hirdetések, amelyek bevételeiből azután a hírszolgáltatók részesedést kapnak.

A hamis híreket közlő honlapok tulajdonosai közül jó néhányan megtalálták a számításukat. Vállalkozásuk kockázatát nagyban csökkentette, hogy ők egyszerűen és érdemi anyagi áldozatok nélkül hagyhatják el a piacot, ami lehetővé teszi az „üsd meg a főnyereményt, majd sürgősen lépjél le” (hit and run) üzleti stratégia sikeres alkalmazását. A mikrookonómia elméletének megtámadható piacain az új belépők racionális viselkedése, némi nagyvonalúsággal kezelve, hasonló ahhoz, amit a hamis híreket szolgáltató szervezetek esetében felvázoltunk, és amellyel kétségkívül sikereket értek el a felhasználók figyelméért folytatott versenyben. Ugyanakkor aligha vitatható, hogy működésüknek igen magasak a társadalmi költségei, amelyeket helyettük mi fizetünk meg.

(A cikk szerzője Dr. Gálik Mihály, a Budapest Corvinus Egyetem tanára)

Élet Piac fake news hamis hírek koholmány média Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. november 15. 19:19 Élet

Trükközik az ipar, só nélkül is lehet sós ízű az étel

Jó, ha becsapják kicsit az érzékszerveinket, mert óriási gazdasági haszna lenne, ha nem ennénk ennyi sót.

Wiedemann Tamás
2018. november 15. 16:21 Állam, Élet

Ezekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye van

Elmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

Wiedemann Tamás
2018. november 14. 16:33 Állam, Élet

Egy év alatt két Mercedest nyert ugyanattól a cégtől Magyarország legszerencsésebb embere

A Ferrero Rocher tavaly és idén is kisorsolt egy Mercedest a nyereményjátékban résztvevő vásárlók között. Ugyanaz nyert, aki tavaly. Hogy lehet ez?

Fontos

Rigó Anita
2018. november 16. 12:06 Világ

Az erdőtüzek felgyorsíthatják a klímaváltozást, miközben a klímaváltozás miatt több az erdőtűz

Kutatók aggódnak, hogy az erdőtüzekből származó szén-dioxid kibocsátás nem várt mértékben tovább gyorsíthatja a globális felmelegedést.

Jandó Zoltán
2018. november 16. 06:54 Állam, Piac

Kiderítettük, miért róják állami pénzen húszéves teherautók a magyar városok útjait

A magyar építőiparban olyan mértékű kapacitáshiány van, hogy a cégek nem tudnak, és nem is akarnak foglalkozni a környezetvédelmi szempontokkal. Még akkor sem, ha több pénzt kapnának.

Kasnyik Márton
2018. november 15. 13:14 Piac

Nem csak Budapest a vízfej Magyarországon

Kiszámoltuk, az ország melyik részén tűnhet nagyobbnak vagy kisebbnek a GDP, mint ami a valós gazdasági tevékenységből következne. Egy megye meglepően kilóg.