Hiába áramlott be rengeteg uniós forrás a magyar mezőgazdaságba az utóbbi években, sem a termelés, sem a termelékenység, sem a termelés évről évre történő hektikus változása nem javult Magyarországon – derül ki a GKI rövid elemzéséből, ami a mezőgazdaság utóbbi tizenhat évét foglalja össze. Pedig a magyar mezőgazdaság évről évre a GDP 1,5 százalékának megfelelő támogatást kap az EU-tól.
Az eredménytelenség egyik fő oka a korszerűtlen szemléletű agrárpolitika, aminek egyik legjobb példája a disznókérdés. Miközben a vonatkozó, 2012-ben meghirdetett ágazati stratégia – az úgynevezett sertésstratégia – szerint újra hatmillió fölé kellene emelni a magyar sertésszámot, sőt, Fazekas Sándor miniszter legutóbb már hétmilliós célról beszélt, tavaly újra hárommillió alá bukott a magyar disznók egyedszáma.
Pedig nem csak a retorikában (“a sertésstratégia társadalmasítása“) állt a disznók mellé a kormány, több gyakorlati lépéssel is a disznókat tartók segítségére siettek, az áfacsökkentéstől az állatjóléti támogatásokon át a Csányi Sándor-féle mohácsi óriásvágóhíd állami támogatásáig. Utóbbi már működik, de nem talál elég hentest.
A disznószám visszaesése annyira nem lehet meglepő, ha egyszer a magyar lakosság is sokkal kevesebb disznóhúst fogyaszt, és a külső piacok sem mennek annyira jól. De akkor minek erőlteti ezt a kormány? Az is látható a fenti adatokon, hogy hosszú távon egyedül a szarvasmarhák száma nőtt, aminek jelentős részben a magyar kormánytól független okai voltak (uniós tejkvóta megszüntetése, húsmarhák EU-s támogatása).
Fontos trend még az utóbbi másfél évtizedből, hogy miközben a munkaintenzívebb zöldségtermesztés visszaesett, addig az extenzívebb termesztésű, nagytáblás olajmagvak eredménye megháromszorozódott 2002 óta (évi egymillió tonnáról hárommillió tonnára). A szintén kevésbé munkaigényes búza és kukorica termelése is jelentősen nőtt, bár a nagy kilengésekből látszik, milyen nagy mértékben függ hozamuk az időjárástól. Ez utóbbin az EU-s támogatásokból megvalósított eszközfejlesztések sem segítettek eddig olyan sokat.
Ugyanebben az időben jelentősen visszaesett a mezőgazdaságból élők száma. Ugyan 2012-től a foglalkoztatottak száma újra emelkedik, de ez a GKI szerint szinte csak a közmunkának köszönhető, ami mögött jellemzően nincs érdemi mezőgazdasági munka. A minimum öt fős mezőgazdasági cégek által foglalkoztatottak számában például láthatóan nincs semmi emelkedés.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
