Fizetnél havi negyedmilliót az internetért? Ha nem, ne költözz Burkina Fasóba
Mindössze 22 ország van a világon, ahol kevesebbet kell fizetni a szélessávú internetért, mint itthon. Más kérdés, hogy a lista első helyén álló Iránban így is alig negyedannyiba kerül a szolgáltatás, mint Magyarországon, és a románok is jó 40 százalékkal olcsóbban kapják a netet, mint mi.
Románia egyébként ezzel nem is emelkedik ki nagyon a régióból, Kelet-Európa ugyanis kifejezetten jól szerepelt a BDRC Continental kutatócég és a Cable.co.uk októberben zárult közös kutatásában. A felmérésben több, mint 3300 internetcsomagot vizsgáltak a világ különböző államaiban, és arra jutottak, hogy a 15 legolcsóbb ország közül kilenc vagy térségünkben található, vagy valamelyik volt szovjet utódállam.
Utóbbiak közül egyébként Ukrajna vezet, amely mindössze 10 centtel maradt le az első helyről. A harmadik Oroszország, igaz itt jóval nagyobb ugrás jön az árban, náluk ugyanis már közel kétszer annyiba kerül a szélessávú internet egy hónapban, mint a szomszédban.
Nyugat-Európa láthatóan drágább, mint a kontinens keleti országai, ami annyira nem meglepő figyelembe véve, hogy szolgáltatásról van szó. Bár itt az infrastruktúra kiépítése az egyik legfontosabb költségtétel, nem szabad azonban az élőmunka áráról sem megfeledkezni, ami nyugaton azért sokkal drágább.
Azt azonban, hogy nem elsősorban ez határozza meg az árakat, elég jól mutatja a lista alsó fele: a 30 legdrágább ország a világ legszegényebbjei közül került ki. A legtöbbet például Burkina Fasóban kell fizetni az internetért: itt a havidíj 978 dollár, azaz jelenlegi árfolyamon közel negyedmillió forint. Ez ugyan kiugrónak számít, de számos olyan afrikai, óceániai, vagy éppen Karib-térségbeli ország van, ahol jóval 100 dollár feletti árat regisztráltak.
Ennek magyarázata, hogy ezekben az országokban nincs kiépítve a hálózat, így egy-egy előfizető bekapcsolása rendkívül költséges a szolgáltatónak. A cégek pedig kiadásait nyilván igyekszenek behajtani az ügyfeleken.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
