Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2017. október 18. 14:42 Piac, Világ

Trump kormánya leárfolyammanipulálózhatta volna a kínaiakat, de nem tette

A világgazdaság utóbbi két évtizedének egyik megkerülhetetlen kérdése, hogy Kína mennyire manipulálja pénznemét, a jüant (azaz renminbit), hogy ezzel javítsa exportjának versenyképességét. Különböző időszakokban különböző érveket szoktak bedobni a közgazdászok és az elemzők az állítás mellett és ellen, de Donald Trump nem az az ember, aki a gazdaságpolitika finom érveivel foglalkozna: ő nagyon sok ideje eltántoríthatatlanul hirdeti, hogy Kína bizony devizamanipulátor, és elnöki kampánya szinte minden beszédében elmondta, hogy elnöksége első napján meg fogja bélyegezni Kínát devizamanipulátorként.

Erre kormányának eddig kétszer lett volna lehetősége. Félévente, tavasszal és ősszel jelenik meg a pénzügyminisztérium árfolyamjelentése, amiben szerepelnek azok az országok, amiket az USA árfolyammanipulátornak nevez.

Azaz szerepelnének, mert ahogy tavasszal, úgy a tegnap megjelent őszi jelentésben sem nevezte a minisztérium egyik országot sem manipulátornak.

Emiatt sok szempontból fellélegezhet a világgazdaság. Az USA és Kína között az utóbbi 12 hónapban 613 milliárd dollár értékű áru cserélt gazdát közvetlenül a két ország kereskedelmi hivatalai szerint. Az árfolyammanipulációs vádnak viszont egy 1988-as törvény alapján automatikus kereskedelmi válaszlépésekhez kellene vezetnie. Ez sem a világkereskedelem, sem az észak-koreai válság miatt nem jönne jól egyik országnak sem.

Ugyan a dollár-jüan árfolyam semmiképp nem tekinthető piacinak, hiszen a kínai hatóságok minden nap meghatározzák a jegyzési sávokat, az már egyáltalán nem biztos, hogy a valódi árfolyam hol lenne a mostanihoz képest. A közgazdászok egy része szerint valójában nem hogy túl gyenge, hanem túl erős a jüan, ha számításba vesszük a kínai gazdaság lendületvesztését és az évek óta folyamatosan menekülni próbáló tőkét.

2014 és 2017 között egyébként ha csigatempóban is, de engedték gyengülni a kínai pénzt. A kínai kereskedelmi többlet az USA-val szemben eközben nagyjából ugyanazon a szinten volt.

A kereskedelmi egyenleg milliárd dollárban. Forrás: Fred2.

 

Ugyan most sem került rá senki a manipulátorlistára, öt ország azért ott van ennek az előszobájában. Nem meglepő módon pont az USA legnagyobb kereskedelmi partnerei:

  1. Kína mellett
  2. Japán,
  3. Dél-Korea,
  4. Németország és
  5. Svájc.

Tajvan lekerült a listáról, viszont újdonság, hogy megemlítették Indiát is, mivel megélénkültek az indiai jegybank devizapiaci beavatkozásai.

A manipulátor-státuszhoz három kritériumot kellene az országoknak kielégíteni. Legalább évi 20 milliárd dolláros kereskedelmi többlet az USA-val szemben, az adott ország GDP-jének legalább 3 százalékát kitevő folyó fizetési mérleg többlet, továbbá nagy értékű beavatkozások az ország pénznemének gyengítése érdekében.

(Fotó: AFP/Europress)

Piac Világ árfolyampolitika dollár Donald Trump jüan Olvasson tovább a kategóriában

Piac

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 18. 12:12 Piac, Világ

Neked kényelmes, de a boltnak csak veszteséget okoz az élelmiszer-házhozszállítás

Nem megy a piac, még Németországban sem, mert az eddigi modellek túl nagy költséggel dolgoznak.

Wiedemann Tamás
2018. szeptember 17. 16:04 Pénz, Piac

Tízezer eurót ad kölcsön a bank, de legfeljebb 9958-at kell visszafizetned

Megőrültek a német bankok: kevesebbet kell visszafizetned, mint amennyi kölcsönt felvettél. Újabb szintet lépett a hitelezési láz.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 16:10 Élet, Piac

Politikai támogatást kapott, hogy a kelet-európai halrúd és chips legyen olyan, mint a nyugati

Őrületesen egyet tudnak érteni az európai parlamenti képviselők egy populista kérdésben.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.