A szerző a HOLD Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelője.

2024 szeptemberében bekövetkezett Közép-Európában, amire az éghajlatkutatók figyelmeztetnek: a globális felmelegedés hatására egyre extrémebb esőzések alakulhatnak ki. A Boris-ciklon olyan mértékű csapadékot hozott rövid idő alatt, amivel nem bírtak a folyók, hirtelen áradásokat okozva régió-szerte, leginkább Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban. Az okozott anyagi kár jelentős, ami komoly kihívás elé állította a biztosítókat. A harmadik negyedéves jelentések beérkeztével azonban az látszik, hogy meglehetősen jól vették ezt az akadályt.

Pedig eleinte volt pánik bőven. A hétvégét követő első kereskedési napon a piacvezető lengyel biztosító, a PZU részvényei közel 10 százalékot estek (korrigálva az éppen aznap leeső osztalék hatásával). Az eladási hullámhoz hozzátett a média ilyenkor szokott megállás nélküli hírárama, amely a valósnál nagyobbnak képes lefesteni az eseményeket. Számukra nincs izgalmasabb hír egy katasztrófánál. Ugyanakkor a múltbeli árvizek (az 1997-es és 2010-es lengyel áradások) alapján messze túlzónak tűnt ez a piaci reakció (a várható kár többszörösét beárazva). Ennek egyik fő oka, hogy a biztosítók a természetes katasztrófák kockázatából sokat átadnak a viszontbiztosítóknak, limitálva a saját kitettségüket.

Az elmúlt napokban aztán kijöttek a pontos számok a régiós fő biztosítók harmadik negyedéves gyorsjelentéseiben. Ezekből megtudhattuk, hogy a PZU tényleges bruttó kára 500 millió zloty körül alakult, ami az árfolyamra vetítve mindössze 1,4 százalékot tesz ki. De ennek is mintegy a felét elvitték a viszontbiztosítók, a megmaradt nettó kár az árfolyam szempontjából szinte észrevehetetlen, a napi piaci ingadozás zajszintjéhez hasonlítható 0,7 százalék.

A PZU kockázatának megértése szempontjából fontos információ volt, ami a jelentést követő konferenciahívásban hangzott el. A menedzsment ugyanis elmondta, hogy idén még erősítettek is a fedezettségükön, aminek a hatása végül azért nem látszott, mert nem lett nagyon magas a természeti kár. Ha jóval nagyobb katasztrófa következett volna be, akkor a kár sokkal nagyobb hányadát vitték volna el a viszontbiztosítók.

Business as usual az extrém esőzés

Még érdekesebb a régió másik legnagyobb biztosítója, a VIG esete. Míg a PZU számára fontos Lengyelországnak csak a déli szélét érintette a katasztrófa, addig a VIG számára fő piacnak számító Ausztria, Csehország és Szlovákia mindegyikét. A biztosító bruttó kára itt 600 millió euró körül alakult, azonban a viszontbiztosítás ezt 70 millió euróra (majdnem a tizedére!) csökkentette. Mindezek hatására a VIG a Boris-ciklon pusztítása ellenére sem ért el magasabb kárhányadot az idei első 9 hónapban, mint tavaly, és megerősítette az idei eredménytervét. Mondhatni business as usual.

Mindez azért érdekes, mert ezek a biztosítók a tőzsde legalacsonyabb értékeltségen forgó vállalatai közé tartoznak, ami arra utal, hogy a befektetőknek komoly kétségei vannak a profitok fenntarthatóságával kapcsolatban. Az egyik ilyen félelem a globális felmelegedés negatív hatása. A szeptemberi események azt mutatják, hogy a biztosítók nem várják készületlenül a globális felmelegedés negatív természeti hatásait, hanem megpróbálják azokat beépíteni, beárazni a működésükbe – egyelőre sikeresen.

JOGI NYILATKOZAT

A dokumentumban foglaltak nem minősülnek befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, az abban foglaltak alapján a HOLD Alapkezelő Zrt.-vel szemben igény nem érvényesíthető, azokért a HOLD Alapkezelő Zrt. felelősséget nem vállal.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Olvasson tovább a kategóriában