Most az a kérdés, hogy le tudunk-e szállni a növekedési bicikliről
Az összfogyasztás csökkentése lényeges eleme volna a fenntarthatóságnak, azonban ehhez csökkenteni kellene a termelést, ami a bruttó hazai termék, a gazdasági fejlettség mérésére is használt GDP egyik fő összetevője. Innen nézve nem a GDP növekedése, hanem éppen a csökkenése válna a fejlődés mutatójává.
Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora volt a G7 podcast vendége. A beszélgetést ide kattintva vagy bármely podcast-lejátszóban lehet meghallgatni.
A GDP egy adott gazdaság termelésének és szolgáltatásának összmennyiségét igyekszik meghatározni pénzben kifejezett értékösszegben. Lényeges, hogy mit tartalmaz a GDP, hogyan mérik. Volt már több próbálkozás a reformjára, hogy jobban kifejezze a fejlődést, de egyik sem terjedt el.
Vannak olyan kritériumok amiket nem lehet mennyiségileg megragadni, ilyen az életszínvonal vagy a közbiztonság. Nincs benne továbbá a háztartásvezetés és a gyermeknevelés sem, pedig ezeket a munkákat lehetne számszerűsíteni.
Kérdést vet fel az is, hogy háború idején, ha a valamelyik ország kétszer annyi tankot állít elő és növeli a lőszergyártását, így felpörgeti a gazdaságát és nő a GDP-je, lehet-e fejlettebbnek minősíteni egy kisebb GDP-jű országnál.
Az inflációs ráta egy viszonyszám – nem pedig az árszínvonal, amivel pedig makroökonómiai tankönyvek is azonosítják. A különböző fajta áruféleségeknél csak egy egységárat tudunk meghatározni, és a termék árának változását, ami nem egyenlő az inflációval. Az infláció nem az árszínvonalat vagy az átlagot mutatja, hanem egy árösszegnek, tehát ár és mennyiség szorzatának a nagyságát és annak a változását mérhetjük vele.
Tartósan mínuszos nem lehet az inflációs ráta, mert ha az árak lefele mennek akkor nem lesz aki beruházzon. Az a természetes, ha az árak emelkednek, a kérdés, hogy mekkora emelkedés előnyös a gazdaságnak. Erre nem lehet egyértelműen válaszolni, mert országonként, konjunktúra ciklustól függően különbözik, lehet olyan szakasz, ahol elfogadható nagyobb emelkedés is. Ezért is vitatható a monetáris politika inflációs célkövetési rendszere.
A podcast elkészítését az OTP Bank támogatta.
Pénz
Eljött az üzemi szintű kibertámadások korszaka, bárki célpontja lehet az üzleti tervvel készülő csalóknak
Soha nem történt annyi banki csalás Magyarországon, mint az idei első félévben.
Az átlagosan 17 éves futamidőre kötött lakáshiteleknél gondolkodnak el sokan az életbiztosításon is
Az elmúlt években a csok és a babaváró hitel segítségével is sokan jutottak saját otthonhoz, amihez akár több tízmillió forintos, jellemzően több évtizedes lejáratú hitelt is felvettek.
Magyar csúcsgazdag példája mutatja, hogyan falja fel a gazdaságot a NER
A magyar gazdaság szereplői elkezdték elhinni, hogy ez a dolgok normál működése, így lehet érvényesülni. Egyfajta túlélési reflexé vált a betagozódás a NER-be.
Fontos
Egyre több szabályt hajlítanak meg a gödi akkumulátorgyár kedvéért
Nagyon meglepő lett volna az elmúlt évek folyamatai alapján, ha tényleg nem termelhetne éjszakánként a Samsung szinte folyamatosan bővített üzeme.
A Volkswagent már megfogták az európai autóipar új kihívói
Az élesedő piaci versenyben a Volkswagen már az elektromos autók gyártására átállított üzemeit érintő megszorításokat kénytelen meglépni.
A kiskereskedelmi dolgozók tizede maradhat otthon karácsonykor a boltzár miatt
Kevés dolgozót és boltot érint majd idén a karácsonyi boltzár, de árbevétel alapján népszerűbb kiskereskedelmi egységek zárnak be idén december 24-én.
