A napokban több lap is úgy értesült, hogy az Európai Bizottság a Magyarországnak 2021 és 2027 között járó kohéziós támogatások nagyjából egyharmadának, mintegy 3000 milliárd forintnak megfelelő összeg befagyasztását fogja javasolni a tagállamoknak. Habár a magyar kormány 17 ügyben törvényeket hozott, hogy csökkentse az EU-s pénzek elköltését övező korrupciós kockázatokat, az új vagyonbevallási szabályok, az újonnan létrehozott Integritás Hatóság és a korrupciós perekre vonatkozó új szabályozás nem felel meg az Európai Bizottság elvárásainak.
Háttér: Az Európai Bizottság áprilisban indította el a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, egyben befagyasztotta az uniós alapok jelentős részének átutalását.
- A Bizottság szeptemberben javasolta a 3000 millárdos összeg elvonását. A végső döntést a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Tanácsra bízták azzal a kitétellel, hogy ha a kormány teljesíti a saját vállalásait, és ez a Tanácsnak is megfelelő, nem lesz pénzelvonás.
- Most úgy tűnik, hogy mégis a pénzek elvonását fogják javasolni.
- Sajtóértesülések szerint a szigorúbb fellépés mögött az Európai Parlament nyomása állhat, amely csütörtökön elfogadott egy a pénzek zárolásáról szóló állásfoglalást.
Példátlan büntetés: A 3000 milliárdos összeg főleg energetikai, építőipari és infrastrukturális projekteket érintene, ilyen szigorú büntetés még soha nem született korábban az EU történetében. A magyar kormány azért is örülne a pénzeknek, mert az országnak az elmúlt hónapokban egyre többet kellett devizában fizetnie az energiáért, így a fizetési mérlegünk deficitjén, egyúttal pedig a forint euróval szembeni árfolyamán is segítene, ha a több milliárd eurós forrásokhoz hozzáférnénk.
Még nincs vége a történetnek: Az elvonás az EU „rendes költségvetését” érintené, viszont emellett szó van a járvány okozta károk helyrehozását célzó úgynevezett helyreállítási alapba tartozó pénzekről is. Arról, hogy ezeket a pénzeket mire költené az ország, be kellett adni egy tervet, amit a hírek szerint viszont elfogadna a Bizottság a mintegy 2000 milliárd forintnyi pénz elköltésének szigorú feltételekhez kötésével (a 17 feltételt további tízzel egészítenék ki). Most úgy néz ki, hogy az alkudozás a 3000 és 2000 milliárd forintos összeg ügyében is áthúzódhat 2023-ra, pedig a magyar kormány nagyon szeretne még idén megegyezni a pénzekről.
A kormány reakciója: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Gulyás Gergely Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter egy csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetésen arról beszélt, hogy a kormányt meglepte a Bizottság álláspontja, de úgy látják, hogy minden esély megvan arra, hogy Magyarország ne veszítse el a pénzeket.
Következő lépések: Elvileg december 6-én döntenek az uniós pénzügyminiszerek arról, hogy befagyasszák-e a 3000 milliárd forintot, de felmerült a döntés elhalasztásának lehetősége is. Egyes értelmezések szerint Magyarország az Ukrajnának nyújtandó közös EU-s hitelfelvételből származó segítség ügyét, illetve Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának magyar ratifikációjának időzítését is felhasználja arra, hogy nyomást gyakoroljon.
