Hírlevél feliratkozás

Évi 711 milliárd dollár: ennyi lenne a Föld túlélésének ára

Úgy tűnik, árcédulát kell rakni a természetre ahhoz, hogy ne pusztítsuk el. Miközben az emberiség létszáma épp átlépte a nyolcmilliárdos határt, drámai mértékben zuhan a biodiverzitás, azaz a Föld biológiai sokfélesége az emberi tevékenység miatt. Mindez szorosan összefügg a gazdaság és civilizáció eddigi fejlődésével. A vállalatok, a gazdasági fejlődés úgy haszonélvezői a biodiverzitás adta számtalan lehetőségnek, hogy közben aktívan hozzájárulnak annak csökkenéséhez többek között az erdőirtásokon, a mezőgazdasági, élelmiszeripari, építőipari tevékenységeken keresztül.

Miközben a biodiverzitás elengedhetetlenül fontos a bolygó ökoszisztémájának egészséges működéséhez és végső soron az emberiség túléléséhez, a Földön rajtunk kívül élő mintegy kétmillió faj felét a kihalás veszélyezteti. Az ember a bolygó felszínének háromnegyedét már radikálisan megváltoztatta. A biológiai sokszínűség és változatosság szorosan összefügg a bolygó klímájával. Törékeny egyensúly jellemzi az ökoszisztémát, ami bonyolultsága miatt egyáltalán nem biztos, hogy emberi munkával visszaállítható lenne, ha megbillenne.

Bár eddig talán háttérbe szorult, sok jel mutat arra, hogy a biodiverzitás megőrzése lesz a mindenkit érdeklő fő téma, ha a következő időszakban a fenntarthatóság – és a vele szorosan összefüggő éghajlatváltozás – kerül szóba.

Éppen az idei katari futball-világbajnoksággal egyszerre zajlik majd decemberben Montrealban a biológiai sokféleség globális védelmére összehívott ENSZ-konferenciasorozat, a COP15*A nemzetközi szerződések, megállapodások legfelsőbb kormányzó testülete, a COP a tanácskozásokon a „felek konferenciája” elnevezés angol megfelelőjének (conference of the parties) rövidítése. újabb találkozója. A 2015-ös Párizsi klímamegállapodás szellemiségét folytatva az összes mostani résztvevő ország által támogatott, jogi kötelezettségeket is tartalmazó globális biodiverzitási keretrendszert szeretnének elfogadni. Kiemelt cél a földfelszín 30 százalékának érintetlen állapotában történő megőrzése, a növényvédőszerek használatának jelentős, legalább kétharmaddal való csökkentése, a műanyaghulladék felszámolása, és az is, hogy a gazdasági szereplők ezentúl biodiverzitási jelentést és keretrendszert is készítsenek működésük környezeti hatásairól és azok csökkentéséről.

Aminek nincs ára, annak nincs értéke

A társadalmi, gazdasági rendszer szereplői nemcsak erőforrásként használják a Föld készleteit, de működésük közvetetten is visszahat azokra. A pazarló felhasználás és az emberi élet járulékos negatív hatásai felbecsülhetetlen károkat okoznak a környezetben. Szó szerint felbecsülhetetlen, mivel pénzben nagyon nehéz kifejezni azt az értéket, amit nem pénzben mérünk. Talán, ha pénzben ki lehetne fejezni a gazdasági folyamatok környezetromboló hatásait, a sok nulla már felhívná a figyelmet a kockázatokra és a gazdasági szektor működésének környezetkárosító hatásaira.

Közgazdaságtani oldalról a civilizáció számára nagyon egyszerű és fájdalmasan észszerű a feladat: jobban, precízebben és magasabbra kell árazni azokat az egyre inkább kimerülő erőforrásokat, amiket az emberi élet szükségszerű vagy épp pazarló fenntartásához a természetből használunk, és szintén pénzben kifejezett értéket kellene rendelni azokhoz a közvetett környezetkárosító hatásokhoz, amik a nyolcmilliárd ember mindennapi életének a melléktermékei.

Nem csak brit tudósok mutatták ki

A végtelen komplexitás miatt a természet valódi értékét megmérni lehetetlen, de közelítő becslést lehet, vagyis inkább kellene adni az alapján, hogy mennyibe kerül a gazdaságnak és ezen keresztül az emberiségnek a pazarló erőforrás-felhasználás – így végül is egy-egy faj kihalása vagy magának az ökoszisztémának a felbomlása.

Sokan Einsteinnek tulajdonították a mondást, amely szerint, ha eltűnnének a méhek, két éven belül eltűnne az emberiség is, de mint tudjuk, ez csak egy a sok mém közül. Sajnos azonban a valóság nem sokkal szebb. A beporzó rovarok eltűnése az ökoszisztémából a mezőgazdasági termelés 75 százalékos visszaesésével járna, és bár a visszaesés különböző technológiákkal néhány éven belül mérsékelhető lenne, ez is katasztrofális globális feszültségekkel járna.

Egyre több közgazdász is szorgalmazza a természet által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások beárazását. Jelenleg a természeti erőforrásoknak és folyamatoknak nincs igazi gazdájuk, felelősük, képviselőjük a gazdasági és politikai döntéshozatali folyamatok során. Edward Barbier, a coloradói állami egyetem közgazdásza szerint, ha ezeket az ökoszisztéma-szolgáltatásokat beáraznánk, az nagyban segítené a befektetőket és a gazdasági szereplőket a környezeti és pénzügyi költségek és kockázatok jobb, pontosabb felmérésében és kezelésében. Partha Dasgupta, a Cambridge-i Egyetem közgazdásza szerint az államoknak leltárt kellene vezetniük a területükön fellelhető természeti erőforrásokról, azaz a természeti tőkéjükről. Ennek a természeti tőkének a tőkeköltségét is figyelembe kellene venni a befektetési projektek és a gazdasági programok tervezésekor, illetve a megtérülési számításokban.

A ruhaipar egyik legkomolyabb globális problémája például pont az, hogy a ruhák gyártási költéségében semmilyen szinten nem jelenik meg a gyártás mérhetetlen környezetkárosító hatása, mivel ezek a költségek gyakorlatilag nem is léteznek.

A fenti érveléssel nagyon gyorsan el lehet jutni a biodiverzitás problémájától a magasabb árakhoz, magasabb adókhoz és a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi működéshez.

Nem a világvége, csak egy életmód vége

A chicagói Paulson Intézet kutatása szerint kétszer-négyszer többet költenek az államok a természetet károsító mezőgazdasági, erdészeti és halászati támogatásokra, mint a biodiverzitás megőrzésére. Miközben ezen támogatások 2019-ben globálisan mintegy 134 milliárd dollárra rúgtak, a kutatás készítői szerint ahhoz, hogy 2030-ra megállítsuk a biodiverzitás csökkenését, és beinduljon annak regenerálódása, átlagosan

évi 711 milliárd dollárt kéne közvetlenül erre elkölteniük az országoknak, vagyis ennyi a biodiverzitás finanszírozási hiánya a világgazdaságban.

Hatalmas összegnek tűnik, de a globális GDP nem egészen 1 százaléka, kevesebb, mint amennyit cigarettára vagy üdítőitalokra költünk, és még inkább eltörpül a világgazdaság élénkítését célzó kormányzati programok, illetve a globális vagyonkezelők által kezelt több tízezer milliárd dollár mellett.

Ráadásul a 711 milliárd dolláros finanszírozási hiány fele nem is kell, hogy új befektetés legyen a tanulmány szerint, elég volna a meglévő pénzügyi befektetéseket fenntarthatóbb pályára állítani, ahelyett, hogy a természetet károsító tevékenységekbe öntenénk a pénzt. Elsősorban a mezőgazdasági, halászati vagy erdőgazdasági tevékenységekre kifizetett, főleg állami támogatások átalakításával évi mintegy 280 milliárd dollárt lehetne megspórolni. Emellett  170-420 milliárd dollárnyi friss pénzt csatornázhatnak az egyes országok költségvetései adózási könnyítéseken keresztül a biodiverzitást növelő tevékenységekbe.

Sok potenciál van a fenntartható befektetések piacában is, amely nagyot lódult az utóbbi években, de a közvetlenül a környezetre ható befektetések lemaradtak ezen a téren. A zöld kötvények, alacsony kamatozású zöld hitelek és más pénzügyi termékek terjedését az egyértelmű kormányzati útmutatás, befektetési sztenderdek felállítása nagyban segítheti.

Vállalati szinten fontos volna a beszállítói láncok felépítésén és működésén is változtatni, de ide tartozik a befektetések biodiverzitási kockázatainak elkülönített kezelése is, ami egyre inkább terjed az intézményi befektetők körében. Ennek során saját befektetői átvilágításokat végeznek, befektetési sztenderdeket állítanak fel, hogy a befektetők tisztában legyenek a befektetéseik ilyen típusú kitettségével, kockázataival is.

A tanulmány szerint fontos lenne a gazdag biodiverzitással rendelkező országok kiemelt segélyezése, vagy akár adósságuk elengedése is. Közvetlen befektetés lehet például a természeti infrastruktúrába, ha a számos fajnak otthont adó és egyben a szárazföldek természetes védővonalát képező korallzátonyok, lápok védelmét, megmaradását segítik.

Protestáns gazdasági etika

Az alábbi ábrán az látszik, hogyan függnek az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól a holland nyugdíjalap pénzei, összegszerűen. A bal oldali oszlopban a nyugdíjalap által finanszírozott üzleti folyamatok láthatók, amelyeket*a 70 millió eurót meghaladó nagyságúakat összekapcsoltak azzal az ökoszisztéma-szolgáltatással, amelytől erősen vagy nagyon erősen függnek. A függést a termelési folyamat tükrében határozták meg, ami azt fejezi ki, hogy mekkora mértékben szakadna meg, és mekkora összeg veszne el, ha az adott ökoszisztéma-szolgáltatás megszűnne.

Bár a szabályozás, globális sztenderdek kialakítása még gyerekcipőben jár, azonban amit nem tudunk megmérni, azt nem tudjuk megjavítani sem. A legnagyobb európai vagyonkezelő, a francia Amundi jelentése szerint az intézményi befektetőknek kulcsszerepük van abban, hogy segítsenek a vállalatoknak megérteni, hogyan befolyásolná működésüket a biodiverzitás csökkenése, és fordítva, ők hogyan hatnak erre a folyamatra.

Jó üzlet a kármentés

Reményre ad okot, hogy a biodiverzitás csökkenésének megállítása jó üzlet is lehet: a Világgazdasági Fórum számításai szerint a körforgásos gazdaság és a regeneratív mezőgazdaság*A regeneratív mezőgazdaságban olyan gazdálkodási és legeltetési gyakorlatokat alkalmaznak, melyek helyreállítják a leromlott talajt, növelik a beporzók biológiai sokféleségét, és növelik a talajban megkötött szén-dioxid mennyiségét, hogy mindezzel hosszú távú környezeti előnyöket teremtsenek. 10 ezer milliárd dollárt és 400 millió munkahelyet teremthet.

Ehhez jelentős beruházások szükségesek. A vállalatok azonban lassan mozdulnak, aminek egyik oka, hogy a biodiverzitást nem lehet olyan egyszerűen mérni, mint az éghajlatváltozásért felelős szén-dioxid-kibocsátást, mert sokkal összetettebbek a természeti folyamatok, és bonyolultabb az egész rendszer.

Ahhoz azonban, hogy a befektetők tudjanak szavazni a pénztárcájukkal, és a biodiverzitást szem előtt tartó vállalatokat részesíthessék előnyben a portfóliók összeállításánál, elengedhetetlen, hogy a vállalatok megfelelő és pontos adatokat tudjanak közölni az ilyen irányú tevékenységükről. Az ESG-hez hasonló globális vállalati jelentési sztenderdek és irányelvek kialakításának munkája már pár éve megkezdődött ezen a téren is.

Kis lépés egy menedzsernek, nagy lépés az emberiségnek

Ugyan sok versengő módszertan létezik a biodiverzitás-lábnyom kiszámítására, de az Amundi anyaga szerint a legfontosabb, hogy a cégek a legfelső vezetői szinten köteleződjenek el a biodiverzitással kapcsolatos kérdésekben. Ezt követően számba lehet venni, hogy az adott vállalat mennyiségi alapon hogyan és mennyire függ a természeti erőforrásoktól – olyan ingyenes kalkulátorok segítségével, mint például az Encore. Ezután következhet a vállalat átvilágítása ilyen szemmel, például egy élelmiszeripari beszállítói láncban működő cég megvizsgálhatja a láncot, utánajárhat, hogy az általuk beszerzett pálmaolaj mennyire fenntartható forrásból érkezik.

Látható, hogy sok munka van még hátra, de a cél, a biodiverzitás rohamos csökkenésének megállítása és visszafordítása mind a nyolcmilliárd földlakó elemi érdeke. Ha sikerül jobban számszerűsíteni a természeti értékeket, talán a gazdasági logikát is egy fenntarthatóbb pályára lehet állítani.

A cikk megjelenését az Amundi Asset Management támogatta.

Pénz Támogatói tartalom Világ Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Pálos Máté
2022. december 5. 18:52 Pénz, Világ

Bevasalná a távozás árát a vagyonadó elől menekülő milliárdosokon a norvég kormány

A baloldali norvég kormány további adókkal nehezítené meg, hogy a gazdag norvégok elhagyják az országot és ezzel elkerüljenek adóterheket.

Jandó Zoltán
2022. december 4. 09:17 Pénz, Támogatói tartalom

Egy kis hibán is könnyen elúszhat a 3 milliós támogatás

Az utolsó nagy hajrá indulhat a 3 millió forintos otthonfelújítási támogatásért, jelenlegi tudásunk szerint ugyanis az állami dotáció jövőre már nem lesz elérhető. Ha valaki most kezdene bele otthona szépítésébe, vagy épp energetikai korszerűsítésbe, akkor az egyszerűbb munkáknál is nagyon kell már figyelnie, hogy ne csússzon ki a határidőkből. A támogatásigénylés dokumentációja ugyanis nem egyszerű, ráadásul a munkákat év végéig le is kell zárni, ami most különösen nagy kihívás lehet. Ha valaki nem végez mindennel december 31-ig, az nagyon sok pénzt bukhat.

Bucsky Péter
2022. december 4. 04:34 Pénz

A tanárok gyorséttermi bért, a sportolók havi 1,6 milliós fizetést kapnak, a magyar edzők brit szinten keresnek

Az 50 év alatti általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok kevesebbet keresnek, mint a titkárok és titkárnők, de a legtöbb gépkezelő is jobban keres.

Fontos

Dr. Rékassy Balázs
2022. december 5. 15:07 Élet, Közélet

Kevés embernek van ötmilliója csípőprotézisre egy ledolgozott élet után

A rohamosan fejlődő magánegészségügy sem tud jól funkcionáló közfinanszírozott ellátás nélkül működni. Sok beteg számára pedig nem is alternatíva a magánellátás.

Avatar
2022. december 5. 04:34 Világ

„Nem láttam még embereket ennyire örülni egy csomag virslinek vagy fogkrémnek” – ukrajnai magyar katona Herszon felszabadításáról

Az ungvári egyetem matematikus docense kilenc hónapja harcol Ukrajna felszabadításáért, Herszon visszafoglalása mellett a katonák mindennapjairól is beszélt.

Schaffhauser Tibor
2022. december 4. 17:55 Világ

Van-e még jövője a klímakonferenciáknak?

Fontos eredmény, ha minden évben az egész világ a klímaváltozásra fókuszál legalább két hétig, de lehetséges, hogy nem indokolt ehhez egy ekkora utazó cirkusz.