Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. március 14. 16:26 Élet, Pénz

Az emberek többsége csak akkor vált környezetbarát fűtésre, ha olcsóbb, mint a hagyományos

Lakásfelújítás vagy új lakás építése előtt sokakban felmerül a kérdés, hogy milyen fűtési rendszert érdemes kiépíteni. Ma már sokan nemcsak a kiépítési költségeket, hanem a környezeti terhelést is figyelembe veszik a választásnál, annál is inkább, mert világszerte egyre szigorúbb szabályok egyenesen kötelezik is erre az építtetőket. A tervezésnél azonban nagyon sokat számít, hogy mennyi lesz a rezsiköltség, egy brit kutatóügynökség pedig nemrég annak járt utána, hogy vajon mennyivel hajlandóak az emberek többet fizetni a fenntartható fűtési rendszerekért. 

A brit kormány azt tűzte ki célul, hogy 2028-tól évente 600 ezer háztartás álljon át hőszivattyús fűtési rendszerre a gáz helyett. Ez alapvetően hatékonyabb és környezetkímélőbb fűtési rendszer, de az is cél, hogy 2035-re az egész országban fenntartható forrásból állítsák elő az elektromos áramot, amivel a hőszivattyúk működnek, így teljesen fenntarthatóvá válik a megoldás.  

Ehhez készített felmérést a Behavioural Insight Team csapata, hogy lássák, mennyire reális piaci áron ennek a célnak az elérése, illetve mennyi kedvezményt kellene biztosítania a kormánynak ahhoz, hogy elég sok háztartás váltson.

Azt kérdezték a lakosságtól, hogy ha egy éven belül ki kellene cserélniük a gázalapú fűtési rendszerüket, akkor mit választanának, ugyanúgy gázt vagy átállnának hőszivattyúra. A gáz kiépítése és üzembe helyezésének költségét fixen 2000 fonton (a valós áron) tartották, a hőszivattyúét viszont 2 – 12 ezer font között mozgatták véletlenszerűen (a jelenlegi valós kiépítési és üzembe helyezési költség 10 – 12 ezer font).  

Az eredményeik azt mutatják, hogy akiknek a valós árak között kellett választani,

még azoknak is nagyjából 25 százaléka inkább a drágább megoldást, a hőszivattyút választaná.

Jelentősebb kedvezménnyel a lakosságnak több mint 40 százaléka szavaz a hőszivattyú mellet.

56 százalék viszont még akkor sem ezt választaná, ha ugyanannyiba kerülne, mint földgázos rendszer.

(A felmérés az orosz-ukrán háború kitörése előtt készült, így annak hatását még nem tükrözi, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a földgáz-világpiac orosz kitettségéhez.)

Az ellenzőket mindenesetre főleg a későbbi magas havidíjak riasztják el, tízből hét ember ugyanis úgy gondolta, hogy

a magasabb költségek miatt nem éri meg hőszivattyút használni.

Emellett az is visszatartó erő, hogy az emberek nem értik, hogy működik a hőszivattyú, és nincsenek meggyőzve róla, hogy ez valóban környezetkímélőbb alternatíva a gázhoz képest. Tízből nyolc ember ugyan már halott a hőszivattyúról, de csak öt tudja pontosabban, hogy mi az.  

Ráadásul a fenntarthatóbb alternatívát választók valószínűleg felülbecsültek ebben a kutatásban, hiszen semmilyen tétje nem volt annak, hogy a válaszadók mit válaszolnak. Ha valóban le kéne cserélniük a fűtési rendszerüket, akkor várhatóan még kevesebben választanák a drágább megoldást.  

Így a kutatás összességében arra jutott, hogy bár jelentős számban vannak olyanok, akik szívesen váltanának hőszivattyúra akár a jelenlegi piaci árakon is, kizárólag rájuk alapozva a brit kormány nem tudja elérni a céljait. A lakosság egy másik részét meggyőzheti, ha támogatásokkal csökkenti a beüzemelési költségeket, ahhoz viszont, hogy tömegeket rávegyen a fenntarthatóbb fűtés kialakítására, egyrészt tájékoztatni kell és meggyőzni a lakosságot, hogy a váltás valóban jót tesz a környezetnek, másrészt hosszútávon olcsóbbá kell tenni ennek az alternatívának a havidíját is.  

Bár a kísérlet csak egy egészen specifikus forgatókönyvet elemzett (hiszen csak briteket kérdezett meg és egy kifejezetten drága alternatívára vizsgált a nyitottságot), valószínűleg más országokban és más alternatívákkal is hasonló eredményekre jutnának. Így az eredmények alapján jelentős támogatás nélkül bárhol nehéz lesz rávenni a lakosságot, hogy fenntartható alternatívákra váltsanak, amíg azok drágábbak, mint a kevésbé fenntartható lehetőségek.

Élet Pénz fenntarhatóság fűtés hőszivattyú kísérleti közgazdaságtan rezsi Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 13:03 Élet

Sokkal drágábbak lettek a napelemes rendszerek a kormány váratlan húzásai után

Ahhoz, hogy értelme legyen napelemet telepíteni, az új szabályok miatt ma már a legtöbb esetben további kiegészítő elemeket kell megvásárolni.

Torontáli Zoltán
2023. január 30. 04:34 Élet, Vállalat

Hiánycikk lett a fagyasztóláda, az árstopolt húsok felhalmozásának eszköze

A cukrot fel lehet polcozni a kamrában, de hova tegye az ember a csirkemellet? A fagyasztóláda ma a magyar vásárlók slágerterméke.

Torontáli Zoltán
2023. január 25. 15:36 Élet, Világ

Ha továbbra is ekkora autókat veszünk, akkor szét kell bányászni a Földet, hogy elektromosak lehessenek

Közel lehetetlent vetnek fel környezettudósok egy új tanulmányban: mi lenne, ha kevesebbet autóznánk, kisebb kocsikkal?

Fontos

Bucsky Péter
2023. január 31. 04:34 Közélet, Vállalat

Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes

A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.

Fenntartással a fenntarthatóságról: elég-e emissziókról értekezni és klímavédelemmel foglalkozni?

A legtöbb vállalat a szén-dioxid-csökkentésre összpontosít, de érdemes más fenntarthatósági problémákkal is foglalkozni, mert előbb-utóbb fel fognak merülni.

Hajdu Miklós
2023. január 29. 15:35 Tech

A techcégek válsága közben alakíthatja át az internetes kereséseket a ChatGPT

A Microsoftot és a Google-t is lépéskényszerbe hozta a ChatGPT megjelenése, miközben tízezreket bocsátanak el.