A szólások és közmondások nagyon jó látleletet adnak arról, hogy egy társadalomban mi az általánosan elfogadott viselkedés, gondolkozás. Miért lenne ez máshogy, ha a népesség gazdasági viselkedéséről van szó? Ahmed S. Abou-Zaid annak járt utána, hogyan befolyásolják a közmondások az emberek gazdasági döntéseit.

A szociológusok már régóta úgy gondolják, hogy a kulturális normák befolyásolják a társadalom viselkedését, de ezt nagyon nehéz mérni, hiszen mi lehet jó összefoglalója a kulturális elvárásoknak? Erre kínál megoldást, ha a köztudatba beépült szólásokat és közmondásokat vizsgálják, ami minden társadalomnak a sajátja (bár, ahogy látjuk majd, néha vannak átfedések). 

A viselkedési közgazdaságtan által feltárt kognitív disszonanciák közül az egyik legismertebb, hogy az emberek nagyon alulértékelik a jövőbeli kifizetéseket. Ennek következtében nem takarítanak meg eleget, inkább elköltik a pénzüket ma, mert úgy érzik, ezzel többet haszonra tesznek szert. Jól tükrözi ezt a hozzáállást a magyar közmondás is:

jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

A valóságban nagyon fontos, hogy az emberek gondoljanak a jövőre, és aki teheti, takarítson meg, ha másra nem, a nyugdíjas éveire.  

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mai döntéseden múlik, hogy gazdag leszel-e a jövőbenTúlértékeljük a jelenlegi élvezeteket. Érdemes tisztában lenni a gondolkodásunk korlátaival, ha nem akarunk megszorulni a jövőben.

Mivel a tanulmány szerzője az Illinois-i Egyetem professzora, amerikai példákat hoz, például azt, hogy „egyél, igyál és érezd jól magad, mert holnap úgyis meghalunk”^*Eat, drink, and be merry, for tomorrow we die.. Bár nem az egyéni, hanem a kormányzati költésekre vonatkoztatva, de hasonlót fogalmazott meg Keynes is, amikor azt mondta, hogy hosszútávon úgyis mind meghalunk^*In the long run we’re all dead..  

Ez a fogyasztói hozzáállás összekapcsolódik egyébként egy másik jelentős problémával, ami különösen jellemző az amerikai lakosságra a tanulmány szerzője szerint, mégpedig a túlzott materializmussal.

Az amerikaiak egyik legismertebb modern szólása, az, hogy lépést kell tartanod a szomszédoddal.

Még egy közepesen sikerült filmet is forgattak, ami erre a közmondásra épült^*Keeping Up with the Joneses, magyarul Kémek a szomszédban címmel vetítették..  

A lényege a mondásnak, hogy akkor vagy sikeres, ha neked is megvan mindenen, ami körülötted másoknak, akár szükséged van rá, akár nem. Annyit érsz, amennyi a tulajdonod, és az a fontos, hogy mekkora házad van, hány kocsid, és milyen fűnyíróval nyírod a tökéletesen zöld pázsitod.

Ez a fajta életvezetés egyébként erősen közrejátszik a környezetkárosításban is a túlfogyasztás következményeként.

Egy másik negatív következménye pedig, hogy Amerikában rengetegen halmoznak fel adósságot olyan dolgok miatt, amire se pénzük, se szükségük. Bár a magyarok is rekord mennyiségű hitelt vettek fel tavaly, nálunk továbbra is jellemző, hogy inkább szükséges dolgokra igénylik ezeket, legnagyobbrészt lakásra. Mondhatjuk, hogy a magyarok inkább szeretnek addig nyújtózkodni, ameddig a takarójuk ér, hiszen nemzetközi viszonylatban a növekedés ellenére sem túl magas a lakossági hitelállomány idehaza.

Ebből látszik egyébként, hogy pozitív gazdasági viselkedésre is ösztönözhet a kulturális közeg. Amerikában például nagyon erős a vállalkozói kedv, amihez elengedhetetlen, hogy az emberek ne legyenek túl kockázatkerülőek. Erre utal több régi szólás-közmondásuk is: aki mer, az nyer^*Nothing ventured, nothing gained.; fájdalom nélkül nincs nyereség^*No pain, no gain. vagy egy merész próbálkozás már fél siker^*A bold attempt is half success..

Végül nagyon sok amerikai közmondás azt fogalmazza meg, hogy mennyire fontosnak és értékesnek tartják a munkát. A tettek hangosabbak a szavaknál^*Actions speak louder than words.; aki korán kel, aranyat lel^*Early bird catches the worm.; a kívánságok nem mosogatnak el^*Wishes won’t wash dishes., és segíts magadon, Isten is megsegít^*God help those who help themselves.. Ahogy látszik, ezek egy része természetesen megtalálható a mi közmondásaink között is, ami nem meglepő, hiszen azért a munka értéke a legtöbb társadalomban régóta jelen van.

Érdekes tehát látni, hogy milyen szoros összefüggés lehet régóta jelen levő bölcsességek és az emberek mindennapi viselkedése között. Persze vigyázni kell, amikor ezeket vizsgáljuk, mert néha belefuthatunk egymásnak teljesen ellentmondó szólásokba is, hiszen azt is hallottuk már, hogy a ruha teszi az embert, de azt is, hogy nem.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz infláció elkezdte megenni a magyar családok tartalékaitEgy friss felmérés szerint a 20-60 év közöttiek majdnem 60 százaléka a pénzromlást okolja anyagi helyzetének romlásáért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA csehek negyedének nincs egy hónapra elegendő megtakarítása semHozzánk hasonlóan megtakarítási problémákkal küszködik a cseh háztartások jelentős része, hiába magasabbak a megtakarítási ráták.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz fogyasztási cikkek gazdaság háztartások fogyasztása kultúra megtakarítás munka vállalkozás viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában