Hírlevél feliratkozás

A pénzforma, amely a bankkártyának és a bitcoinnak egyaránt versenytársa lehet

(A cikk szerzői: Baranyi Pál junior üzletfejlesztési menedzser a Diófa Alapkezelőnél, Böröczky Dezső üzletfejlesztési menedzser, Szabó Bence az üzletfejlesztés terület munkatársa.)

A mindennapokban általában nem érzékelünk jelentős különbséget a készpénz és a számlapénz között. Bár az előbbi kézzel fogható, az utóbbi pedig csak elektronikus jelként létezik (dematerializált), a legtöbben egyenértékűnek tartják a pénztárcában lapuló, Deák Ferenc arcképével díszített bankót a bankkártyán lévő húszezer forinttal. Lényeges különbség azonban, hogy míg a készpénzt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bocsátotta ki, addig a folyószámlánkon lévő pénz mindössze jegybank által kibocsátott, pénzre vonatkozó követelés, vagyis a számlavezető bank tartozása. Felmerül a kérdés, vajon a bank ezt a tartozását minden esetben teljesíti-e.

Sajnos a válasz nem. A banktörténelem már számos példát szolgáltatott olyan esetekre, hogy a betétesek nem kapták vissza a pénzintézetben elhelyezett vagyonukat. 2019-ben például az MNB visszavonta a Növekedési és Hitel Bank (NHB) tevékenységi engedélyét, és elrendelte a hitelintézet végelszámolását. A betétesek kártalanítása érdekében az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) kellett közbe lépnie. Ennek ellenére természetesen az emberek nem zárkóznak el attól, hogy akár nulla kamatkörnyezetben is folyószámlán, bankbetétben tartsák a pénzüket. Egyszerű és a készpénzhez képest biztonságos mivoltának köszönhetően az átutalások, a vásárlások és számlák elektronikus fizetése folyamatosan növekszik globális szinten és hazánkban egyaránt.

A felvezetésből is látszik, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszerben alapvetően két entitás bocsátja ki a gazdaság működéséhez használt pénzt. A jegybank által fizikai formában kibocsátott készpénz definitív pénz, azaz az ország hivatalos pénze, fizetési eszköze. A kereskedelmi bankok által kibocsátott dematerializált pénz nem definitív pénz, hanem a betétes részéről jegybankpénzre vonatkozó követelés. A mindennapi életben a két típus közötti átváltásnak nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, mert az a törvényi keretek mentén 1:1 arányban biztosított.

A gondolatmenetet követve adódik az elképzelés, hogy a jegybankok is kibocsáthatnának a lakosság és a vállalatok számára is elérhető*A kereskedelmi bankok, valamint az államok és a nemzetközi szervezetek már most is vezethetnek számlát a jegybankoknál. számlapénzt annak érdekében, hogy egyesítsék a készpénz nyújtotta definitív jelleget a számlapénz nyújtotta praktikussággal. A koncepció a digitális jegybankpénz (DJBP, vagy angolul Central Bank Digital Currency – CBDC) nevet kapta, és az elmúlt időszakban számos nemzetközileg tekintélyes pénzügyi intézmény, például az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatói foglalkoztak vele különböző tanulmányok keretében.

Forrás: Diófa szerkesztés Bjerg tanulmánya alapján

Ahogy az ábrán is látható, a digitális jegybankpénz a készpénz és a bankbetét bizonyos tulajdonságait egyesíti, és olyan jegybank által kibocsátott hitelpénzt jelent, amely elektronikus (nem fizikai) formában jelenik meg, valamint minden gazdasági szereplő hozzáférhet.

A digitális jegybankpénz bevezetésének lehetséges módjai

A CBDC-t többféle konstrukcióban is meg lehet valósítani, amelyek eltérő hatást gyakorolhatnak a gazdaságra. Technológiailag három bevezetési módot érdemes elkülöníteni: a számlaalapút, az eszközalapút és a megosztott főkönyvi technológián alapulót.

A számlaalapú (account- vagy register-based) bevezetésénél a lakosságnak és vállalatoknak lehetővé tennék, hogy a jelenlegi kereskedelmi banki gyakorlathoz hasonlóan számlát nyithassanak a jegybanknál. A számlák névre szólóak lennének, tehát ez a rendszer nem biztosítana anonimitást, a tranzakcióknak a készpénzes fizetésekkel ellentétben szükségszerűen nyoma maradna. Kritikus kérdés, hogy a rengeteg (nagyobb országok esetén több tízmilliós nagyságrendű) számla nyitásával és kezelésével járó adminisztrációs és infrastrukturális terhekkel és költségekkel (például elszámolás, fiókhálózat, ügyfélszolgálat) mennyire tudnának a jegybankok megbirkózni.

Az eszközalapú (value-based) bevezetés lényege, hogy a CBDC-t eszközökben vagy (mobiltelefonos) alkalmazásokban tartanák nyilván, hasonlóan az előre meghatározott összeggel feltölthető, bankszámla nélküli bankkártyákhoz (mint például az OTP Simple Kártya). Az eszközön a felhasználók a pénzt fizikailag tárolnák, vagyis a tranzakció értékét a központi hálózat használata és autorizációja nélkül, offline módon, csupán az egyes eszközök között vezetnék át. Ebből adódóan a fizetések is a készpénzhez hasonló anonimitással mehetnének végbe.

A harmadik megvalósítási mód a megosztott főkönyvi technológián (distributed ledger technology – DLT) alapul, ami azt jelenti, hogy a gazdasági szereplők a bitcoinhoz hasonlóan egy digitális pénztárcában tárolnák a virtuális pénzként megjelenő CBDC-t. A pénzek tulajdonlását és a tranzakciókat egy blokklánc rögzítené, ennek köszönhetően a számlaalapú megoldással ellentétben a pénzek kiegyenlítése egy program segítségével, decentralizáltan történne. Jelenleg azonban ezzel a megvalósítási móddal kapcsolatban még sok a nyitott kérdés, és a különböző szakmai tanulmányok is mutatják, nem egyértelmű, hogy milyen módon, mértékben lehetne az új technológiát felhasználni. Bár a technológia egyik fő előnyének a kibertámadásokkal szembeni ellenállóságot tartják, már előfordult, hogy bitcoint is sikerült ellopni hackereknek digitális pénztárcákból.

Fontos kiemelni, hogy a pénzkínálat szabályozása és a monetáris politikai eszköztár szerkezete mindhárom megvalósítási mód esetén nagyjából azonos, az egyes bevezetési módok pedig akár kombinálhatók is egymással. Ezzel együtt bőven akadnak olyan koncepcionális döntési pontok, amelyeket a CBDC bevezetése esetén mindenképpen szükséges előre rögzíteni. Ezek érthető és transzparens kommunikációja érdemben tudja befolyásolni a bevezetés sikerességét és társadalmi elfogadottságát.

A legfontosabb a bevezetni kívánt digitális jegybankpénz mennyiségét, kamatszintjét és árfolyamát meghatározni. Ez utóbbit a készpénzzel vagy kereskedelmi banki pénzzel szemben is meghatározhatja a jegybank, bár olyan megoldás sem elképzelhetetlen, hogy a kereskedelmi banki számlapénz nem átváltható a digitális jegybankpénzre. Szintén kérdés, hogy kizárólagos lenne-e a jegybankpénz vagy megmaradna a kereskedelmi bankok pénzteremtő képessége, és hogy milyen mértékű legyen a jegybank rendelkezésre állása a CBDC bevezetése után a kereskedelmi bankok felé.

A monetáris politikát is megreformálhatja

A digitális jegybankpénz bevezetésével a jegybankok rendelkezésére állhat egy alapvető új monetáris politikai eszköz: a CBDC kamatszintjének meghatározása. Ez a kamat- és hitelcsatornán keresztül gyorsabb és hatékonyabb monetáris transzmisszióhoz vezethet.

Ha a készpénz átáramlik a kereskedelmi banki pénz számára alternatívát jelentő CBDC-be, a pénztartási formák közötti verseny azt eredményezheti, hogy a kereskedelmi bankok gyorsabban kiigazítják az általuk gyűjtött/teremtett látra szóló betétek kamatát olyankor, amikor a jegybank módosítja a saját kamatkondícióit.

A digitális jegybankpénz bevezetése számos jelenleg is létező monetáris eszközt hatékonyabbá tehet. A mai értelemben vett készpénz vásárlóereje az inflációtól függően növekedhet vagy csökkenhet, viszont nem kamatozik, akármeddig is hagyjuk a pénztárcánkban vagy a párna alatt. Abban az esetben, ha a CBDC teljesen kiszorítaná a készpénzt, a nemkonvencionális jegybanki eszköztár használata is kibővülhet. A negatív kamatok átfogó alkalmazása például hasznos eszköz lehet egy keresleti sokk esetén az árstabilitás biztosítása érdekében, és helyettesítheti, kiegészítheti a mennyiségi lazítást*A QE (quantitative easing) – azaz mennyiségi lazítás egy olyan jegybanki eszköz, amivel a központi bank úgy növeli a rendszerben levő pénz mennyiségét, hogy eszközöket vesz a piacon..

Szélsőséges esetben akár az is lehetséges, hogy a digitális jegybankpénz csak egy bizonyos ideig felhasználható (kvázi lejárata van, mint egy vásárlási utalványnak), így még inkább elősegíti a vásárlókedv növekedését és a gazdaság élénkítését. Természetesen ezeket az analógiákat ugyanúgy lehet alkalmazni egy monetáris szigorítás esetében is, fordított előjellel.

A CBDC révén szintén egy új gazdaságélénkítő eszköz lehet a jegybank kezében a helikopterpénz alkalmazása. A fiskális értelemben a gyakorlatban már létező helikopterpénz lényege, hogy a központi kormány közvetlenül juttat pénzt a lakossághoz („helikopterrel szór pénzt az embereknek”) annak érdekében, hogy a kereslet fellendítése révén kimozdítsa a gazdaságot a válságból. Ha a gazdasági szereplők nagy része rendelkezik digitális jegybankpénzzel, akkor nemcsak a gazdaságpolitikai döntéshozók, hanem a központi bank is olcsón és gyorsan juttathat hozzájuk ilyen típusú transzfert.

A digitális jegybankpénz makrogazdasági hatásait átfogóan értékelő egyik leghíresebb tanulmány a Bank of England két munkatársának, John Barrdearnek és Michael Kumhofnak a munkája. Az Amerikai Egyesült Államok adataira épülő modelljük szerint a kamatozó digitális jegybankpénz bevezetése nagyságrendileg 3 százalékkal növelné a reálkibocsátást más feltételek változatlansága mellett. A szerzők a növekedést az alacsonyabb reálkamatból, a torzító fiskális adóterhek csökkenéséből és a kisebb monetáris torzításból vezették le.

A fentiekből jól látszik, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése a gazdaság és azon belül a pénzügyi szektor jelenlegi működésének egészét befolyásolhatja, és számos jegybanki területet érinthet, ugyanakkor a CBDC bevezetésének konkrét megvalósítása, valamint a hitelezésre, a beruházásokra és végső soron a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása szakmai körökben is vitatott. A kérdéskörről érdemes további párbeszédet folytatni, valamint le kell vonni a tanulságokat a gyakorlatban megvalósult kísérletekről. Elsőként az ecuadori jegybank vezetett be mobilplatform-alapú digitális jegybankpénzt (Dinero Electrónico) 2014-ben, ez azonban nem bizonyult hosszú életűnek, négy évvel később meg is szüntetették. További gyakorlati példákat a következő cikkben olvashatnak.

A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő támogatta.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Trippon Mariann
2024. március 25. 16:18 Pénz

Veszélyes szinteken a forintárfolyam, mi lesz így a kamatokkal?

Legutóbb még úgy ítélhette meg a jegybank, hogy márciusban is lehetősége lesz egy százalékponttal vágni, közben azonban megváltoztak a piaci folyamatok.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.