Hírlevél feliratkozás

A pénzforma, amely a bankkártyának és a bitcoinnak egyaránt versenytársa lehet

(A cikk szerzői: Baranyi Pál junior üzletfejlesztési menedzser a Diófa Alapkezelőnél, Böröczky Dezső üzletfejlesztési menedzser, Szabó Bence az üzletfejlesztés terület munkatársa.)

A mindennapokban általában nem érzékelünk jelentős különbséget a készpénz és a számlapénz között. Bár az előbbi kézzel fogható, az utóbbi pedig csak elektronikus jelként létezik (dematerializált), a legtöbben egyenértékűnek tartják a pénztárcában lapuló, Deák Ferenc arcképével díszített bankót a bankkártyán lévő húszezer forinttal. Lényeges különbség azonban, hogy míg a készpénzt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bocsátotta ki, addig a folyószámlánkon lévő pénz mindössze jegybank által kibocsátott, pénzre vonatkozó követelés, vagyis a számlavezető bank tartozása. Felmerül a kérdés, vajon a bank ezt a tartozását minden esetben teljesíti-e.

Sajnos a válasz nem. A banktörténelem már számos példát szolgáltatott olyan esetekre, hogy a betétesek nem kapták vissza a pénzintézetben elhelyezett vagyonukat. 2019-ben például az MNB visszavonta a Növekedési és Hitel Bank (NHB) tevékenységi engedélyét, és elrendelte a hitelintézet végelszámolását. A betétesek kártalanítása érdekében az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) kellett közbe lépnie. Ennek ellenére természetesen az emberek nem zárkóznak el attól, hogy akár nulla kamatkörnyezetben is folyószámlán, bankbetétben tartsák a pénzüket. Egyszerű és a készpénzhez képest biztonságos mivoltának köszönhetően az átutalások, a vásárlások és számlák elektronikus fizetése folyamatosan növekszik globális szinten és hazánkban egyaránt.

A felvezetésből is látszik, hogy a jelenlegi pénzügyi rendszerben alapvetően két entitás bocsátja ki a gazdaság működéséhez használt pénzt. A jegybank által fizikai formában kibocsátott készpénz definitív pénz, azaz az ország hivatalos pénze, fizetési eszköze. A kereskedelmi bankok által kibocsátott dematerializált pénz nem definitív pénz, hanem a betétes részéről jegybankpénzre vonatkozó követelés. A mindennapi életben a két típus közötti átváltásnak nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, mert az a törvényi keretek mentén 1:1 arányban biztosított.

A gondolatmenetet követve adódik az elképzelés, hogy a jegybankok is kibocsáthatnának a lakosság és a vállalatok számára is elérhető*A kereskedelmi bankok, valamint az államok és a nemzetközi szervezetek már most is vezethetnek számlát a jegybankoknál. számlapénzt annak érdekében, hogy egyesítsék a készpénz nyújtotta definitív jelleget a számlapénz nyújtotta praktikussággal. A koncepció a digitális jegybankpénz (DJBP, vagy angolul Central Bank Digital Currency – CBDC) nevet kapta, és az elmúlt időszakban számos nemzetközileg tekintélyes pénzügyi intézmény, például az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kutatói foglalkoztak vele különböző tanulmányok keretében.

Forrás: Diófa szerkesztés Bjerg tanulmánya alapján

Ahogy az ábrán is látható, a digitális jegybankpénz a készpénz és a bankbetét bizonyos tulajdonságait egyesíti, és olyan jegybank által kibocsátott hitelpénzt jelent, amely elektronikus (nem fizikai) formában jelenik meg, valamint minden gazdasági szereplő hozzáférhet.

A digitális jegybankpénz bevezetésének lehetséges módjai

A CBDC-t többféle konstrukcióban is meg lehet valósítani, amelyek eltérő hatást gyakorolhatnak a gazdaságra. Technológiailag három bevezetési módot érdemes elkülöníteni: a számlaalapút, az eszközalapút és a megosztott főkönyvi technológián alapulót.

A számlaalapú (account- vagy register-based) bevezetésénél a lakosságnak és vállalatoknak lehetővé tennék, hogy a jelenlegi kereskedelmi banki gyakorlathoz hasonlóan számlát nyithassanak a jegybanknál. A számlák névre szólóak lennének, tehát ez a rendszer nem biztosítana anonimitást, a tranzakcióknak a készpénzes fizetésekkel ellentétben szükségszerűen nyoma maradna. Kritikus kérdés, hogy a rengeteg (nagyobb országok esetén több tízmilliós nagyságrendű) számla nyitásával és kezelésével járó adminisztrációs és infrastrukturális terhekkel és költségekkel (például elszámolás, fiókhálózat, ügyfélszolgálat) mennyire tudnának a jegybankok megbirkózni.

Az eszközalapú (value-based) bevezetés lényege, hogy a CBDC-t eszközökben vagy (mobiltelefonos) alkalmazásokban tartanák nyilván, hasonlóan az előre meghatározott összeggel feltölthető, bankszámla nélküli bankkártyákhoz (mint például az OTP Simple Kártya). Az eszközön a felhasználók a pénzt fizikailag tárolnák, vagyis a tranzakció értékét a központi hálózat használata és autorizációja nélkül, offline módon, csupán az egyes eszközök között vezetnék át. Ebből adódóan a fizetések is a készpénzhez hasonló anonimitással mehetnének végbe.

A harmadik megvalósítási mód a megosztott főkönyvi technológián (distributed ledger technology – DLT) alapul, ami azt jelenti, hogy a gazdasági szereplők a bitcoinhoz hasonlóan egy digitális pénztárcában tárolnák a virtuális pénzként megjelenő CBDC-t. A pénzek tulajdonlását és a tranzakciókat egy blokklánc rögzítené, ennek köszönhetően a számlaalapú megoldással ellentétben a pénzek kiegyenlítése egy program segítségével, decentralizáltan történne. Jelenleg azonban ezzel a megvalósítási móddal kapcsolatban még sok a nyitott kérdés, és a különböző szakmai tanulmányok is mutatják, nem egyértelmű, hogy milyen módon, mértékben lehetne az új technológiát felhasználni. Bár a technológia egyik fő előnyének a kibertámadásokkal szembeni ellenállóságot tartják, már előfordult, hogy bitcoint is sikerült ellopni hackereknek digitális pénztárcákból.

Fontos kiemelni, hogy a pénzkínálat szabályozása és a monetáris politikai eszköztár szerkezete mindhárom megvalósítási mód esetén nagyjából azonos, az egyes bevezetési módok pedig akár kombinálhatók is egymással. Ezzel együtt bőven akadnak olyan koncepcionális döntési pontok, amelyeket a CBDC bevezetése esetén mindenképpen szükséges előre rögzíteni. Ezek érthető és transzparens kommunikációja érdemben tudja befolyásolni a bevezetés sikerességét és társadalmi elfogadottságát.

A legfontosabb a bevezetni kívánt digitális jegybankpénz mennyiségét, kamatszintjét és árfolyamát meghatározni. Ez utóbbit a készpénzzel vagy kereskedelmi banki pénzzel szemben is meghatározhatja a jegybank, bár olyan megoldás sem elképzelhetetlen, hogy a kereskedelmi banki számlapénz nem átváltható a digitális jegybankpénzre. Szintén kérdés, hogy kizárólagos lenne-e a jegybankpénz vagy megmaradna a kereskedelmi bankok pénzteremtő képessége, és hogy milyen mértékű legyen a jegybank rendelkezésre állása a CBDC bevezetése után a kereskedelmi bankok felé.

A monetáris politikát is megreformálhatja

A digitális jegybankpénz bevezetésével a jegybankok rendelkezésére állhat egy alapvető új monetáris politikai eszköz: a CBDC kamatszintjének meghatározása. Ez a kamat- és hitelcsatornán keresztül gyorsabb és hatékonyabb monetáris transzmisszióhoz vezethet.

Ha a készpénz átáramlik a kereskedelmi banki pénz számára alternatívát jelentő CBDC-be, a pénztartási formák közötti verseny azt eredményezheti, hogy a kereskedelmi bankok gyorsabban kiigazítják az általuk gyűjtött/teremtett látra szóló betétek kamatát olyankor, amikor a jegybank módosítja a saját kamatkondícióit.

A digitális jegybankpénz bevezetése számos jelenleg is létező monetáris eszközt hatékonyabbá tehet. A mai értelemben vett készpénz vásárlóereje az inflációtól függően növekedhet vagy csökkenhet, viszont nem kamatozik, akármeddig is hagyjuk a pénztárcánkban vagy a párna alatt. Abban az esetben, ha a CBDC teljesen kiszorítaná a készpénzt, a nemkonvencionális jegybanki eszköztár használata is kibővülhet. A negatív kamatok átfogó alkalmazása például hasznos eszköz lehet egy keresleti sokk esetén az árstabilitás biztosítása érdekében, és helyettesítheti, kiegészítheti a mennyiségi lazítást*A QE (quantitative easing) – azaz mennyiségi lazítás egy olyan jegybanki eszköz, amivel a központi bank úgy növeli a rendszerben levő pénz mennyiségét, hogy eszközöket vesz a piacon..

Szélsőséges esetben akár az is lehetséges, hogy a digitális jegybankpénz csak egy bizonyos ideig felhasználható (kvázi lejárata van, mint egy vásárlási utalványnak), így még inkább elősegíti a vásárlókedv növekedését és a gazdaság élénkítését. Természetesen ezeket az analógiákat ugyanúgy lehet alkalmazni egy monetáris szigorítás esetében is, fordított előjellel.

A CBDC révén szintén egy új gazdaságélénkítő eszköz lehet a jegybank kezében a helikopterpénz alkalmazása. A fiskális értelemben a gyakorlatban már létező helikopterpénz lényege, hogy a központi kormány közvetlenül juttat pénzt a lakossághoz („helikopterrel szór pénzt az embereknek”) annak érdekében, hogy a kereslet fellendítése révén kimozdítsa a gazdaságot a válságból. Ha a gazdasági szereplők nagy része rendelkezik digitális jegybankpénzzel, akkor nemcsak a gazdaságpolitikai döntéshozók, hanem a központi bank is olcsón és gyorsan juttathat hozzájuk ilyen típusú transzfert.

A digitális jegybankpénz makrogazdasági hatásait átfogóan értékelő egyik leghíresebb tanulmány a Bank of England két munkatársának, John Barrdearnek és Michael Kumhofnak a munkája. Az Amerikai Egyesült Államok adataira épülő modelljük szerint a kamatozó digitális jegybankpénz bevezetése nagyságrendileg 3 százalékkal növelné a reálkibocsátást más feltételek változatlansága mellett. A szerzők a növekedést az alacsonyabb reálkamatból, a torzító fiskális adóterhek csökkenéséből és a kisebb monetáris torzításból vezették le.

A fentiekből jól látszik, hogy a digitális jegybankpénz bevezetése a gazdaság és azon belül a pénzügyi szektor jelenlegi működésének egészét befolyásolhatja, és számos jegybanki területet érinthet, ugyanakkor a CBDC bevezetésének konkrét megvalósítása, valamint a hitelezésre, a beruházásokra és végső soron a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása szakmai körökben is vitatott. A kérdéskörről érdemes további párbeszédet folytatni, valamint le kell vonni a tanulságokat a gyakorlatban megvalósult kísérletekről. Elsőként az ecuadori jegybank vezetett be mobilplatform-alapú digitális jegybankpénzt (Dinero Electrónico) 2014-ben, ez azonban nem bizonyult hosszú életűnek, négy évvel később meg is szüntetették. További gyakorlati példákat a következő cikkben olvashatnak.

A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő támogatta.

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kiss Péter
2022. augusztus 8. 09:44 Pénz

Mire lesz képes az eurót védő új fegyver a közelgő válságban?

Az Európai Központi Bank új eszköze egyelőre úgy hatékony, hogy nem is kellett használni, de ha tovább romlanak a gazdasági kilátások, élesben is be kell majd vetni.

Bucsky Péter
2022. július 27. 09:28 Pénz, Támogatói tartalom

Mesterséges intelligenciával megmondja a bank, mikor akarunk utasbiztosítást vagy áruhitelt

Ha bemegyünk a kedvenc kávézónkba, jól esik, ha már tudják, hogy két cukorral és kis tejjel isszuk a kávét. Miért ne adhatnának hasonló élményt a pénzügyi szolgáltatók?

Váczi István
2022. július 26. 10:58 Pénz

Életünk legsúlyosabb válsága előtt állunk a híresen pesszimista közgazdász szerint

Nouriel Roubini szerint egyszerre jelentkezik a stagfláció és egy súlyos adósságválság, így az eredmény rosszabb lehet, mint amit a 70-es években és a nagy pénzügyi válság után láttunk.

Fontos

Jandó Zoltán
2022. augusztus 9. 11:36 Adat

Az üzemanyagárstop nélkül 18 százalék lenne az infláció

Több mint két évtizedes csúcsra emelkedett az infláció júliusban, ám a hatósági üzemanyagár nélkül még ennél is sokkal magasabb lenne a mutató.

Jandó Zoltán
2022. augusztus 9. 04:34 Vállalat

Teljes az üzemanyag-káosz az ársapka eltörlése óta a mezőgazdaságban

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a mezőgazdaságban fenntartják a 480-as üzemanyagárat, de a gyakorlatban nem ez történik. A kúton van olcsó gázolaj, de ott sem elég.

Avatar
2022. augusztus 8. 17:04 Világ

A végén még elérik az oroszok, hogy új Szaúd-Arábia legyen egy afrikai országból

Az ukrajnai háború a műtrágyapiacot is teljesen átrendezte, és ez az élelmezési válságon keresztül Marokkót már a közeljövőben kulcsállammá teheti.