Hírlevél feliratkozás
Pénzügyek Másképpen
2021. október 18. 12:43 Fizetett hirdetés, Pénz

Állampapírokkal az infláció ellen – melyikkel érjük el a legjobb eredményt?

Milyen eredményeket hozhatnak az állampapírok, ha az inflációt is figyelembe vesszük? Melyikkel tudjuk megőrizni a pénzünk értékét, és melyikkel nem? Milyen lehetőségeink vannak rövid és hosszú távon? Sorra vettük a jelenleg elérhető államkötvényeket, és megnéztük, mennyi hozamra számíthatunk az MNB által előrejelzett infláció mértéke mellett.

Cikkünket az Államadósság Kezelő Központ kérésére a megjelenés után módosítottuk.  

A járvány gazdasági hatásai és a megugró infláció sokakat ráébresztett arra, hogy pénzük értéke folyamatosan, akár nagyon is érezhetően csökken befektetés nélkül. A biztonságos, bárki számára pénzügyi szakértelem nélkül is elérhető lehetőség ma az állampapírokban rejlik – ám ezekkel kapcsolatban is számos kérdés merül fel. Biztos, hogy segítenek kivédeni az infláció hatását? Rövid távon is megéri befektetni? 

Ha a biztonság az elsődleges szempont, szert tehetünk-e nyereségre is, és ha igen, melyik állampapír esetében mekkorára? Cikkünkben sorra vesszük az itthon elérhető államkötvényeket, és megnézzük, milyen összegekre számíthatunk, ha pénzünket az adott állampapírba fektetjük. 

Az állampapírok megvásárlásával az államnak adunk kölcsön. A Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettséget vállal az államkötvények névértékének és kamatának megfizetésére. Állampapíron alapuló követelés a Magyar Állammal szemben nem évül el, hiszen a befektetett tőkénk és annak kamatainak visszafizetésére az állam garanciát vállal. Ezért csak kivételesen nehéz gazdasági helyzet vagy államcsőd esetén kerül veszélybe befektetett tőkénk. Épp ezért a legbiztonságosabb befektetésnek számítanak – ennek fejében azonban nem is kínálnak olyan magas kamatokat, mint más, kockázatosabb módszerek.

A kérdés már csak az, vajon arra elég-e ez a kamat, hogy kompenzálja az akár magas inflációt is. Hiszen ha igen, akkor az állampapírok valóban nagyon jó lehetőséget kínálnak. Segítségükkel megőrizhetjük pénzünk értékét, az elért kamatokat nem terheli kamatadó, ráadásul valódi lekötésről sem beszélhetünk, mivel – a Babakötvény kivételével – az állampapírokat bármikor visszaválthatjuk vagy eladhatjuk a futamidő közben is. 

Az MNB előrejelzése szerint az infláció 2021-ben 4,1, 2022-ben 3,1 százalék, azt ezt követő években pedig 3 százalék lesz. Cikkükben ezekkel a számokkal kalkulálunk, ám fontos kiemelni, hogy számos szakember a fentieknél magasabb inflációra számít a következő években.

Ha tehát államkötvényt vásárolunk, az infláció mértékét kell meghaladnia a kamatnak, hogy megőrizzük pénzünk vásárlóértékét. Az infláció hatására ugyanis folyamatosan csökken a pénzünk vásárlóértéke: ha az előző évben vettünk például 10 mázsa díszkavicsot, akkor 100 000 forintot fizettünk érte. Idén ugyanezért a mennyiségért már 105 000 forintot kell fizetnünk – vagy ha 100 000 forintért vásárolnánk, akkor már csak 9,5 mázsát kapnánk.

A pénzünk vásárlóértékének megőrzéséért tehát aktívan tennünk kell valamit: be kell fektetnünk, hogy a befektetés kamataival gyarapítsuk a tőkénket, és ha veszít is az értékéből, a kamatoknak köszönhetően ezt ne érezzük meg. Nézzük először a rövid távú kötvényeket: vajon 3 hónap, 1 vagy 2 év befektetéssel is kivédhetjük az inflációt?

3 hónap – 1 év futamidő: a Diszkont Kincstárjegy

A 10 000 forintos címletekben forgalmazott, 3 vagy 12 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegynél a szó szoros értelmében véve nincs kamat, hanem eleve a névértékénél olcsóbban – diszkontált áron – bocsátják ki: egy 10 000 forintos kincstárjegyet például a cikk megírásakor 9879 forintért vásárolhatunk meg, ellenben a lejáratkor a névértékét, vagyis a 10 000 forintot kapjuk meg. Általában dematerializált formában vásárolható, azaz nem készül el nyomdai úton, csak az értékpapírszámlánkon jelenik meg.

A példában írt alacsony összeg nem véletlen. A cikk írásának időpontjában a 2022. augusztus 24-én lejáró Diszkont Kincstárjegyet 1,4 százalékos éves hozammal bocsátották ki. 100 000 forint értékű Kincstárjegyet 98 790 forintért vásárolhatunk meg, így a hozamunk a fennmaradó 10 hónapra 1210 forint lesz. Ebben az időtávban valószínűleg ennél nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, így hatását ezzel az állampapír-típussal csak mérsékelni tudjuk, kivédeni nem. 

A december végén, március elején lejáró Kincstárjegyek esetében még kevesebb hozamra számíthatunk, hiszen ahogy csökken a lejáratig visszalévő idő, úgy csökken az elérhető hozam is: 260, illetve 680 forintért kevesebbért tudjuk megvenni a 100 000 forint értékű Kincstárjegyet. A hónapról hónapra történő pénzromlás azonban lehet alacsonyabb a Kincstárjegy által elérhető hozamnál, így egy 3 hónapos futamidőnél akár még pénzünk értékének megőrzésére is lehetőségünk adódik  – ám maximum csak ennyire számíthatunk, és erre is csak kedvező inflációs körülmények esetén. 

Egy év futamidő: az Egyéves Magyar Állampapír

Az Egyéves Magyar Állampapírt (rövidítve: 1MÁP) szintén 10 000 forintos címletekben vásárolhatjuk meg az értékpapírszámlánkra. Az egy éves futamidő végén pedig egy összegben kapjuk meg a befektetett tőkét és a kamatot, amely fix, jelenleg 2,5 százalék. 

Már ebből is látható, hogy az infláció mértékét ez a kamatozás sem éri el. Ráadásul az utóbbi években a kamat mértéke sajnos tendenciózusan csökkent (2019-ben például még 3% volt).

Ha az infláció az előrejelzések szerinti szinten, vagyis 2022-ben 3,1 százalékon marad, akkor az Egyéves Állampapírral is mérsékelni tudjuk a hatását. Kivédeni azonban csak akkor tudnánk, ha a kamat mértékén (2,5%-on) nem lépne túl az infláció.

Az Egyéves Magyar Állampapírt is eladhatjuk lejárat előtt, ilyenkor azonban jellemzően a befektetett tőkénk is megsínyli ezt. Fontos tehát valóban egy éves időtávban gondolkozni, ha mérsékelni szeretnénk az infláció hatását – és ne feledjük, hogy teljesen kivédeni a hatását ekkor sem tudjuk a 2,5 százalékos fix kamat miatt.

Ha tehát 100 000 forintot fektetünk be, akkor a 2,5 százalékos kamattal számolva egy év múlva 102 500 forintot kapunk vissza a futamidő lejártakor. Ám az előrejelzett 3,1 százalékos inflációt tekintetbe véve az összeg vásárlóértéke közel 3 200 forinttal csökken majd. Ez azt jelenti, hogy a kézhez kapott 102 500 forintunk akkor annyit fog érni, mint ma 99 322 forint. 

1–2 év futamidő: a Kincstári Takarékjegy

Valamennyivel közelebb kerülünk pénzünk értékének megőrzéséhez az 1 vagy 2 éves futamidejű, nyomdai úton előállított, csak fizikai formában megvásárolható Kincstári Takarékjeggyel, ha kivárjuk a két éves futamidő végét. A takarékjegy kamatozása ugyanis fix lépcsős, ami azt jelenti, hogy egy év alatt 2,25 százalék a kamat, ha pedig két évig nem adjuk el a kötvényeinket, akkor a két év lejártakor mindkét évre 2,75 százalék kamatot kapunk, vagyis ez esetben összesen 5,5 százalékos kamattal gyarapodik a befektetett tőkénk. 

Így 100 000 forinttal számolva a következőképpen alakulna a befektetésünk: 

  • Ha nem várjuk meg a futamidő végét, hanem egy év után kivesszük a pénzünket, akkor 2250 forintot kapunk a 100 000 forintos tőkénkre, tehát 102 250 forintot kapunk kézhez. Amennyiben az infláció 3.1%, akkor ennek az összegnek a vásárlóértéke annyi lesz majd, mint ma 99 080 forint. 
  • Ha kivárjuk a futamidő végét, az első évre is megkapjuk a 100 000 forint után járó 2,75 százalékos, vagyis 2750 forint kamatot. A 100 000 forint értékű kötvényünk vásárlóértéke azonban a feltételezett infláció miatt 3,1 százalékkal csökken, vagyis 3100 forinttal kevesebbet ér. A második évben szintén 2750 forint kamatot kapunk, a 100 000 forintos kötvényünk azonban újabb 3 százalékot veszít az előrejelzett infláció miatt a vásárlóértékéből, vagyis 3000 forinttal kevesebb lesz a vásárlóértéke. A két év kamata összesen 5500 forint. A két év alatt azonban az infláció miatt összesen 6100 forintot veszítettünk.

Tehát a futamidő lejártakor 105 500 forintot kapunk kézhez. Ez az összeg akkor azonban annyit ér majd, mint ma 99 400 forint. (Ha azonban otthon tartottuk volna ugyanezt az összeget, 6.100 forinttal érne kevesebbet). 

Ha az infláció az előrejelzett 3.13,0 százalékos szinten maradna, akkor a fenti állampapírok kamataival pénzünk romlásának mértékét csak enyhíteni tudnánk, értékét azonban nem tudnánk megőrizni. De vajon mi a helyzet a hosszabb távú befektetésekkel, vagy ha idő előtt váltunk vissza egy hosszabb futamidejű államkötvényt?  

Ötéves futamidő: Magyar Állampapír Plusz

forrás: freepik

A köznyelvben szuperállampapírként is emlegetett Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) több szempont miatt is méltán népszerű: hetente bocsátanak ki új sorozatot, így bármikor vásárolhatunk belőle az értékpapírszámlánkra. Névértéke 1 forint, vagyis nem kerek összegben is befektethetünk. 

Különlegessége, hogy a postákon nyomdai úton előállított értékpapír formában is megkaphatjuk. Ebben az esetben a legkisebb megvásárolható címlet 10 000 forint.

Az idő előtti visszavásárlás költségei minimálisak (az eladott állampapírok értékének 0,25 százaléka), sőt a kamatfizetés hetében teljesen költségmentesek. De vajon megérheti rövidebb, akár néhány hónapos, esetleg 1 éves időtartamra is MÁP+-ba fektetni a pénzünket? 

A fenti előnyök is vonzóak, ám a MÁP+ valódi vonzereje abban rejlik, hogy öt éves időtartama alatt – egyedülállóan az állampapírok között – kamatos kamatot biztosít, vagyis a kamat hozzáíródik a tőkéhez, és a következő évben az így megnövekedett összeg kamatozik. Ezáltal a MÁP+ átlagosan évi 4,95 százalékos kamatot nyújthat, amely az alábbiakból tevődik össze: 

  • Az első félévben 1,75%;
  • a második félévben 2%;
  • a 2. évben évi 4,5%;
  • a 3. évben évi 5%;
  • a 4. évben évi 5,5%;
  • az 5. évben pedig évi 6% a kamat mértéke. 

Ha a futamidő végéig nem adjuk el a kötvényeinket, akkor befektetésünk 27,35 százalékkal gyarapodik, ez pedig éves szinten 4,95 százalékos hozamot jelent. 

Nézzük meg mit történik akkor, ha 100 000 forint értékben vásárolunk MÁP+ kötvényt. 

  • Amennyiben egy év után kivesszük a befektetett összeget, az alábbiakra számíthatunk. Az első félévben 1750 forinttal lesz több a befektetett tőkénk, a második félévben pedig ez az összeg nő 2%-kal, vagyis az első év végén összesen 103.785 forint értékű MÁP+ lesz a számlánkon. Ha az infláció mértéke az előrejelzett 3,1 százalékra mérséklődik, akkor a 103 785 forint vásárlóértéke 3,1 százalékkal, azaz 3217 forinttal lesz kevesebb. Ez azt jelenti, hogy a kézhez kapott 103 785 forintos összeg annyit fog érni, mint ma 100 568 forint, vagyis már egy egy éves befektetéssel is sikerül kivédenünk egy ilyen mértékű pénzromlás hatását. 
  • Sőt: ha csak fél évre fektetjük be, akkor 1,75% a kamat, Így ha 100 000 forintért veszünk Magyar Állampapír Pluszt, és 6 hónap után eladjuk (a kamatforduló napjaiban ingyenes az eladás), a kamat 1750 forint – ami egy 6 hónap alatti pénzromlást akár kompenzálhat is. 
  • A második évtől pedig még jobb lesz a helyzet, hiszen a kamattal növelt összegek kamatoznak, ráadásul egyre nagyobb százalékkal. 
  • A futamidő végén tehát 127 349 forintot kapunk kézhez, ám reálértéken ez annyit ér majd, mint ma 109 930 forint – amennyiben az infláció mértéke 3% marad. 

Számottevő nyereség persze még ilyen feltételek mellett sem igazán érhető el, de egy bizonyos: hacsak nem megy az infláció a MÁP+ által nyújtott, átlagban éves 4,95% kamat mértéke fölé, akkor megőrizzük a befektetésünk értékét, és a futamidő végén még érzékelhető nyereséget is könyvelhetünk. 

3 – 5 év futamidő: a Prémium Magyar Állampapír és a Prémium Euró Állampapír 

A 3 és 5 éves futamidőre szóló, az értékpapírszámlánkra dematerializált formában megvásárolható Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) változó kamatozású. Kamata két részből áll: az előző éves infláció hivatalos mértékéből (ez az úgynevezett kamatbázis), és ehhez hozzáadódik még az előre ismert, fix kamatprémium. Utóbbi jelenleg 0,75% a 3 éves futamidejű, és 1,25% az 5 éves futamidejű állampapírra. Ez azt jelenti, hogy minden évben az infláció feletti hozamra számíthatunk, kivéve, ha az infláció mértéke egyik évről a másikra túlságosan megugrik, mivel minden évben az előző évi inflációhoz igazodva kapjuk a kamatot, nem az adott évben tapasztalthoz képest. 

A változó kamatozású állampapír tehát alkalmas lehet az infláció kivédésére, ha az előző évivel csaknem azonos mértékű az aktuális pénzromlás is, hiszen az előző év inflációjának kompenzálását megkapjuk a kamatbázisban – ez esetben még némi pluszpénzt is hoz a konyhára. 

Nézzük meg, mi történik, ha 100 000 forintot fektetünk be PMÁP-ba.

  • Amennyiben három éves futamidejű Prémium Magyar Állampapírt vásárolunk, és az MNB inflációs előrejelzését vesszük alapul, reálértéken 2181 forintot nyerünk.
  • Az öt éves PMÁP esetén pedig a kézhez kapott összeg reálértéke 6059 forinttal lesz több, mint a befektetett összeg. 

Látható, hogy nem túl nagy nyereségről van szó, ám egy, az egymást követő években nagyjából azonos mértékű infláció esetén megőriztük pénzünk értékét. Ez azonban csak akkor igaz, ha valóban kivárjuk a futamidő végét. 

Ugyanezekkel a kamatmértékekkel és ugyanilyen elven működik a Prémium Euró Magyar Állampapír is: euróban vásároljuk meg, a kamatokat és a tőkét a futamidő végén euróban kapjuk meg. 

3 – 20 év közötti futamidő: a Magyar Államkötvény

A 10 000 forintos címletekben jegyezhető dematerializált Magyar Államkötvény abban tér el a fent tárgyalt államkötvényektől, hogy aukció útján értékesítik. Az aukció előtt közzétett ajánlattételek tartalmazzák, hogy kamatozása fix-e vagy változó. Ha fix, akkor hány százalék a kamat, ha pedig változó, akkor mi alkotja a kamatbázist (például a fogyasztói árindex vagy a Diszkont Kincstárjegy árfolyama). 

Futamideje lehet 3, 5, 7, 10, 15 vagy 20 éves is. Mivel a fix kamat mértéke is változik, nehezen mondható meg, hogy mennyire veszi fel a harcot az inflációval: a legutóbbi aukciókon az 5 éves futamidejű Magyar Államkötvények 0,75-1,5 százalékos fix kamattal, a 15-20 éves futamidejű Magyar Államkötvények 2,25-3 százalékos kamattal kerültek kihirdetésre. 

Vészhelyzet esetén sem törhető fel: a 19 éves futamidejű Babakötvény 

A Babakötvény 1 forintos címletekben vásárolható a gyermek számára nyitott Kincstári Start-értékpapírszámlára. Ilyen számlát 18 éven aluli gyermekünk számára nyithatunk, rajta pedig a sorozatszámmal ellátott Babakötvényeket tárolhatjuk. A Kincstár minden évben egy új Babakötvény-sorozatot bocsát ki, ezekből vásárolhatunk az adott év február 1. és a következő év január 31. között született gyermek javára kötvényt 1 forintos címletekben, vagyis nem kerek összegekben is. A Babakötvények futamideje 19 év, az összegyűlt összeget pedig a gyermekünk veheti fel 18 éves korában. 

Változó kamatozású, az infláció mértékén felül fix 3 százalékos kamatot garantál, valamint évente az adott befizetések után 10% állami támogatás (de maximum 6000 Ft) is jár. Vagyis ha az infláció éves növekedése alacsonyabb, mint 3%, akkor mindenképpen kivédjük egy Babakötvénnyel, míg stabil infláció mellett garantált 3 százalékos reálhozamra is számíthatunk. 

Azonban – ellentétben a többi állampapírral – semmiképp nem juthatunk hozzá a pénzhez az igencsak hosszú futamidő lejárta előtt, és utána is csak gyermekünk jogosult az összegre. 

Bár magának az államnak adunk kölcsön, egy ilyen hosszú időtáv már akár rejthet is magában valós veszélyeket, hiszen 19 év alatt jelentősen átalakulhat a gazdaság. Ezt a – valóban csak extrém helyzet esetén előforduló – kockázatot vállalva azonban a befektetett pénz értéke nemcsak megőrződik, de a kamatos kamatnak köszönhetően számottevően gyarapodhat is. 

A legújabb állampapír: a 30 éves Zöld Magyar Államkötvény 

A Magyar Államkötvényhez hasonlóan a zöld célok finanszírozására megalkotott dematerializált  Zöld Magyar Államkötvény kamatozása változó vagy fix, és aukciókon értékesítik. Futamideje azonban 30 év, a fix kamat a legutóbbi aukción évi 4%, éves kamatkifizetéssel. A hosszú távú elköteleződés dacára tehát nem nyújt olyan mértékű kamatot, amely egy ennél magasabb inflációt kompenzálna, vagy akár számottevő nyereséget jelentene egy 3 százaléknál magasabb pénzromlás esetén. 

Nézzük meg egy összefoglaló táblázatban is, hogy melyik állampapír milyen válaszokat ad az infláció jelentette kihívásokra: 

 

  Futamidő Kamatozás Futamidő előtt eladva 
Diszkont Kincstárjegy 3 vagy 12 hónap 1,4% (a legutoljára kibocsátott DKJ éves hozama) Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek, amelyen vállalják a visszaváltást.
Egyéves Magyar Állampapír 1 év 2,50% Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek, amelyen vállalják a visszaváltást.
Kincstári Takarékjegy 1 év 2,25% Lehetséges, időarányos kamatot kapunk. 
Kincstári Takarékjegy 2 év 2,75% Lehetséges, időarányos kamatot kapunk. 
Magyar Állampapír Plusz 5 év 1. félév: 1,75%

2. félév: 2%

2. év: 4,5%

3. év: 5%

4. év: 5,5%

5. év: 6% 

(átlag évi 4.95%)

A kamatfizetés hetében díjmentes, egyébként 0,25% az eladási költség
Prémium Magyar Állampapír 3 év előző évi infláció + 0,75%  Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek, amelyen vállalják a visszaváltást. 
Prémium Magyar Állampapír 5 év előző évi infláció + 1,25% Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek, amelyen vállalják a visszaváltást.
Prémium Euró Magyar Állampapír 3 év előző évi euró-infláció + 0,75% Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek, amelyen vállalják a visszaváltást.
Prémium Euró Magyar Állampapír 5 év előző évi euró-infláció + 1,25% Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek, amelyen vállalják a visszaváltást.
Magyar Államkötvény  3, 5, 7, 10, 15 vagy 20 év változó vagy fix Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek, amelyen vállalják a visszaváltást. 
Babakötvény  19 év  Előző évi infláció + 3% Futamidő alatt nem értékesíthető
Zöld Magyar Államkötvény  30 év  Fix vagy változó Forgalmazók napi vételi árfolyamot jegyeznek, amelyen vállalják a visszaváltást

Melyiket válasszuk? 

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy a 18 év alatti gyermekek számára létrehozott Babakötvény hozza a legmagasabb hozamot. Az inflációkövető kamatozása pedig segít abban, hogy reálhozamra is számíthasson csemeténk, amikor majd hozzájut a pénzéhez.

A fenti táblázatból is látható, hogy alacsony – 3,5 százalékot nem meghaladó – infláció esetén a legjobb eredményt a “szuperállampapírnak” is nevezett Magyar Állampapír Plusszal lehet elérni. Magasabb infláció esetében azonban az inflációkövető kamatozású Prémium Magyar Állampapír lép az előtérbe.

Természetesen a legjobb választás mindig egyéni igényeinktől és lehetőségeinktől függ, így érdemes alaposabban megismerni az állampapírok által nyújtott alternatívákat, hogy minél eredményesebb lehessen befektetésünk. Befektetni ugyanis mindenképp szükséges, ha szeretnénk elkerülni pénzünk elértéktelenedését. Az állampapírok segítségével ezt biztonságosan és közülük néhánnyal akár gyümölcsözően is megtehetjük. 

Fizetett hirdetés Pénz állampapír infláció magyar állampapír plusz pénz Olvasson tovább a kategóriában

Fizetett hirdetés

Forint Ferenc
2021. december 6. 15:09 Fizetett hirdetés

Hogyan hasznosítják a kávézaccot a levendulamezőkön?

A használt Nespresso kapszulák beltartama se vész kárba: a megfelelően feldolgozott kávézacc komposztálás során éled újjá, mostantól Magyarország egyik emblematikus helyszínén is.

Forint Ferenc
2021. december 3. 09:21 Fizetett hirdetés

Milyen cipőt viseljen egy divatos üzletasszony?

Egy jól eltalált, tisztességes cipő nemcsak stílusossá teszi az embert, hanem növeli az önbizalmat is. Milyen alkalmi cipőt vegyen fel egy üzletasszony?

Forint Ferenc
2021. november 30. 09:32 Fizetett hirdetés, Pénz

Ingatlanértékesítési pályázatot hirdet a Rail Cargo Hungaria Zrt.

A Rail Cargo értékesíti a fenti képen látható XVIII. kerületi ingatlanját. Ha érdekli a lehetőség olvassa el a teljes hirdetést!

Fontos

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.