A 2008-as pénzügyi válság alatt bekövetkezőhöz hasonló ingatlanpiaci összeomlástól tart Lars Rohde, a dán jegybank elnöke, ezért felszólította a dán kormányt, hogy szigorítsák az új lakáshitelek kihelyezésére vonatkozó feltételeket, írja a Bloomberg.

A dán jegybank csaknem egy évtizede tartja negatív tartományban az alapkamatot az országban.

Az extrém laza pénzpolitika miatt relatíve olcsónak számító lakáshitelek állománya pedig Rodhe szerint mostanra a pénzügyi stabilitást veszélyeztető szintre nőtt.

A jegybankelnök szigorításra vonatkozó javaslatára reagálva a gazdasági miniszter jelezte, hogy nem tervezik a hitelkihelyezés feltételeinek szigorítását, mert nem akarják megnehezíteni az ingatlanhoz jutást a lakosság számára.

A dán korona árfolyamát az euróéhoz kötő jegybank 2012-ben csökkentette először nulla alá az alapkamatot, és közgazdászok a jelenlegi helyzetben nagyobb esélyét látják a további csökkentésnek, mint az emelésnek. Az olcsó hitelek ugyanakkor az ingatlanárak elszállásához vezettek, az elmúlt egy évben például 15 százalékkal drágultak átlagosan az ingatlanok Dániában.

Mindez folyamatosan élénkíti a gazdaságot és inflálja a lakásárakat, de Rohde szerint egy önmagát erősítő folyamattá válva olyan spekulatív buborék kialakulásához és ingatlanpiaci összeomláshoz vezethet, mint 2008 után, amikor a dán ingatlanpiac összesen 20 százalékot zuhant.

Rohde attól tart, hogy a lakáshitellel rendelkező háztartások egy része fizetésképtelenné válhat, és az emiatt visszaeső fogyasztás gazdasági visszaeséshez vezethet. Ebből csak hosszú idő alatt lehetne kilábalni az előző pénzügyi válság tapasztalatai alapján. A jegybankelnök szerint emiatt a bankokra kötelezően vonatkozó, potenciális veszteségek ellen biztosító anticiklikus tőke pufferrátát is 2 százalékra kellene emelni.

Dániában először nagyjából két évvel ezelőtt kezdett egy bank negatív kamatozású hitelt kínálni. Eleinte csak a legjobban keresők számára voltak elérhetőek a negatív vagy nulla kamatozású hitelek, de mostanra már szélesebb rétegek számára is elérhetőek olyan hitelek, amiért kamatot nem, csak díjakat számolnak fel a dán pénzintézetek.

A Bloomberg Economics ingatlanpiaci túlhevülést jelző indexe szerint ráadásul nem is Dániában a legvalószínűbb buborék kialakulása: június közepén a lap arról írt, hogy Új-Zéland, Kanada, Svédország, Norvégia és az Egyesült Királyság ingatlanpiacán is jelentősebb a túlhevülés, mint Dániában. Az index az átlagárak bérleti díjakhoz és jövedelemhez viszonyított aránya, valamint az árnövekedés és a hitelállomány növekedése alapján rangsorolja az ingatlanpiaci túlhevülés mértékét az egyes országokban.

A jelentés egyik szerzője szerint a rekord alacsony kamatok mellett a költségvetési ösztönző csomagok és a kijárási korlátozások miatt megugró lakossági megtakarítások, valamint a korlátozott ingatlanpiaci kínálat járul hozzá globálisan az ingatlanárak emelkedéséhez.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány sokkal láthatóbbá tette az ingatlanpiacon a társadalom szétszakadásátEgyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVisszatért a 20 évre fixen kamatmentes lakáshitel DániábanDániában van a legrégebben negatív tartományban a jegybanki alapkamat, ami egy ideje a lakossági hitelek árazásában is tükröződik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ hitel ingatlanpiac jegybank monetáris politika Olvasson tovább a kategóriában