Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2021. március 25. 12:57 Pénz, Tech

Pénzeső jön vidéken, elkezdik önteni a támogatásokat az élelmiszeriparba

A 2014 és 2020 közötti uniós támogatási ciklusban összesen 468 milliárd forint támogatást ítéltek oda a Magyarországon működő élelmiszeripari cégeknek – ezt Felkai Beáta, az Agrárminisztérium (AM) főosztályvezetője mondta a CIB Bank által szervezett szakmai konferencián. Az összeg egy részét még nem kapták meg a pályázók, de a 468 milliárdot már odaítélték, és ez több mint másfélszerese az eredeti terveknek, amelyek szerint a ciklusban összesen 300 milliárd forint szétosztása volt a cél.

A 468 milliárd forint természetesen nem egyenletesen érkezett az ágazatba, ám ha elosztjuk az összeget hét évre, akkor átlagosan 66,8 milliárd forintot kapunk, és ezzel a számolással csak azért érdemes eljátszani, mert Felkai Beáta azt mondta, idén már 250 milliárd forintot fognak megpályáztatni, és a következő két évben is tartva ezt a tempót, három év alatt összesen 750 milliárd forint fog a magyar élelmiszeriparba áramlani.

Ez azt jelenti, hogy a kormány az eddigi tempót alaposan növelni fogja, közel négyszer annyi támogatást fog önteni a döntően vidéki vállalatokhoz, mint eddig.

Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a véget ért előző ciklusban a támogatások hét fő konstrukcióban és négy minisztériumon keresztül érkeztek, vagyis a rendszer nem volt egységes.

Forrás: Felkai Beáta (AM) előadása.

A 2021-től induló ciklusban azonban az élelmiszeripar támogatását teljes egészében az AM menedzseli majd. A tárca azt ígéri, hogy már az idei első fél évben, azaz három hónapon belül 50 milliárd forintos keretet nyit meg, amelyből kis értékű élelmiszeripari fejlesztésekre lehet majd támogatást kapni, a nagyobb méretű projektekre pedig az év második felében 200 milliárd forintot forrást biztosítanak. A következő években is ez a 200+50 milliárdos pénzkiáramlás várható.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárkamara alelnöke azt mondta,

nagyon sok ez a pénz, de ha reális piaci alapokon nyugvó fejlesztésekbe áramlik,

akkor nagyot lökhet a szektoron, és reméli, hogy ebből a szempontból az elmúlt ciklus tanulságait levonják.

Az alelnök által bemutatott számok szerint a belföldi élelmiszer értékesítés 2020-ban nagyon kis mértékben csökkent, kis jóindulattal a volumen stagnált, ami a járvány tükrében jó teljesítmény. Az alapvető problémát azonban (2018 kivételével) nem sikerült megoldani:

a magyar élelmiszer a hazai boltok polcain továbbra is visszaszorulóban van.

Ez abból látszik, hogy a magyarországi kiskereskedelmi forgalom volumenben rendre nagyobb mértékben bővül, mint a hazai élelmiszer értékesítés, a kettő közötti különbség pedig javarészt a magyar termékek részarányának zsugorodását jelzi.

Éder Tamás a szokásos ismert piaci problémákat említette:

  • A magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak nincs meg a kellő üzemmérete ahhoz, hogy a nagy nemzetközi vevőknél megfelelő mennyiségben kínáljanak megfelelő minőségű terméket, amelyik cég képes erre, az jellemzően egy-egy külföldi tulajdonú multinacionális vállalat hazai leánya.
  • A gyártás technológiájában le vagyunk maradva, és az elmúlt öt év támogatásai csak arra voltak elegendőek, hogy ez a lemaradás legalább ne növekedjen.
  • A munkaerőhiány mennyiségi és minőségi szempontból is kritikus mértékű a szektorban, ezért a jövőbeni támogatásoknál a robotizációra és a termelés digitalizációjára érdemes lenne nagy hangsúlyt fektetni.
  • Az iparban a horizontális és vertikális szerveződések jellemzően ott jöttek létre (baromfi, tej és hús ágazat) ahol az áfa 5 százalékra csökkent, mert ennek következtében az integrációba való belépés nagyobb hasznot hoz, mint a kívülmaradás és az áfával való ügyeskedés kombinációja. Ahol azonban megmarad a 27 százalékos áfakulcs, ott nem várható hasonló összefogás, a piac mozaikszerűen töredezett marad.
  • Innovációban csak követő módban vagyunk, igyekszünk lemásolni a legújabb termékeket, de saját újításaink alig vannak.

Éder Tamás magánvéleményként kitért arra is, hogy a fenntarthatósági célok felé való elmozdulást várják a vásárlók és bár nem mondta, hogy a rovar alapú és egyéb alternatív élelmiszerek irányába közvetlenül nyitni kellene, az állati takarményfehérje termelésnél például a rovart is el tudja képzelni, általánosságban pedig úgy fogalmazott, hogy

a réspiacokra való fejlesztéseket a támogatási rendszer részévé lenne érdemes tenni.

Bár nem mondta ki egyértelműen, ezzel valószínűleg arra utalt, hogy az Agrárminisztérium nemrég egyértelműen megkérdőjelezte az alternatív források (rovarok, növényi alapú italok, műhúsok és hasonlók) irányát, és ezzel kapcsolatban felmérést is készíttet – ennek hátteréről korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország elkezdi szélmalomharcát a világ meghatározó élelmiszeripari trendje ellenÜzleti lehetőség helyett ellenségnek kiáltjuk ki a modernizációt, amikor kampányt indítunk a növényi alapú élelmiszerek - elkerülhetetlen - térhódítása ellen.

Pénz Tech Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Avatar
2021. március 31. 10:04 Pénz

Amerika az infláció első számú exportőrévé válhat

Minden adva van ahhoz, hogy visszatérjen a magasabb infláció az Egyesült Államokban.

Bucsky Péter
2021. március 31. 06:42 Pénz

Az online vásárlások erős jelszóhoz kötése több kárt okoz, mint hasznot

Alig 1,5 milliárd forintnyi csalás csökkentését teszi lehetővé az az uniós előírás, ami miatt sok online vásárlásnál újabb jelszóra vagy applikációra van szükségünk.

Fontos

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.

Jandó Zoltán
2021. április 14. 14:05 Vállalat

A magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacot

Az Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.