Az egy évvel ezelőttihez képest a feje tetejére állt az európai energiapiac jó része, de ebben elsősorban nem a koronavírus-járvány a ludas, hanem az időjárás. A legnagyobb fogyasztó országokban 2020 eleje enyhe időt hozott, ezért a szokásos szinthez képest nem volt túl nagy igény az energiára, különösen a fűtésben fontos szerepet játszó földgázra.
Ahogy az elmúlt napokban saját bőrünkön is tapasztalhattuk, idén más a helyzet, pedig mi még egész jól megúsztuk például Spanyolországhoz képest, ahol a főváros életét napokra megbénította a havazás, és az ország nagy részén sokkal hidegebb volt a szokásosnál. A mostani hideghullám ugyan napokon belül véget ér, és az előrejelzések szerint január fennmaradó része enyhe időt hoz, de elég nagy esély van rá, hogy februárban újabb hideghullám legyen.
Az átlagember számára ennek különösebb tétje nincsen, az energiapiacokon azonban hatalmas összegeket lehet nyerni vagy veszíteni, ha valaki megfelelő irányban veszi fel a pozíciókat. A Bloomberg által megkérdezett energia- és kereskedőcégek pedig most arra számítanak, hogy az év eddigi részét jellemző vad ármozgások a következő hetekben és hónapokban is fennmaradnak.
A viszonyítási pontnak számító holland gáztőzsdén például múlt hét kedden 18 százalékkal drágult az egy hónappal későbbi leszállítású földgáz ára, egy nappal később viszont még ennél is nagyobbat esett. Hosszabb távon mindenesetre most a szokásosnál magasabb árszint a konszenzus, az energetikai kutató-tanácsadó Wood Mackenzie szerint 75 százalékkal lesz drágább a földgáz éves átlagban, mint tavaly. (Utóbbira persze a járvány rányomta a bélyegét.)
Hasonló tendencia figyelhető meg a már eddig is sokat dráguló európai karbonkvóták esetében, amelyek szintén múlt hét kedden állítottak fel új rekordot.
A földgáz európai árának emelkedését az is segíti, hogy a helyenként szintén igen hidegre forduló ázsiai időjárás miatt sok cseppfolyósított földgáz szállítmányt inkább Kelet-Ázsiába irányítottak, mert ott még magasabbak az árak. Ellátási zavartól nem kell tartani, de ha tényleg megvalósul a hideg februárra vonatkozó jóslat, akkor az utóbbi éveknél nagyobb mértékben ürülhetnek ki az európai tározók a fűtési szezon végére, a pótlási kényszer miatt pedig az év jelentős részében aránylag magasak maradhatnak a gázárak Európában.
