Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. augusztus 11. 10:07 Pénz, Támogatói tartalom

Jól járt, aki klímatudatosan fektetett be a járvány előtt

A járvány alatt tovább nőtt a társadalmi szempontokat figyelembe vevő befektetések népszerűsége: ahogy arról nemrég írtunk, a szociális, környezeti és vállalatvezetési szempontokat egyszerre figyelembe vevő alapok átlagosan a piaci átlag felett teljesítettek. A válságállóság azonban a felelős alapok egy másik kategóriájára, a szűkebb fókuszú tematikus alapok körében is jellemző volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkErős versenytársa lett az aranynak a járvány alattÚgy menekültek a társadalmilag tudatos befektetési eszközökbe a járvány alatt, mint ahogy az aranyba szoktak, és sokan ezek további fellendülésére számítanak.

Ezek közé tartozott az OTP Alapkezelő tematikus, környezeti hatásra fókuszáló alapja, az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap is, ami Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójának elmondása alapján a járvány alatt és azóta is a referenciaként használt MSCI World Index felett teljesített. A Klímaváltozás 130/30 egy tematikus részvényalap, ami elsősorban olyan cégek részvényeit tartja, amelyeknek tevékenysége a fenntartható fejlődést segíti, környezeti hatásuk pedig pozitív.

Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója

A kiválasztás során három szektort figyelnek, az egyikbe az úgynevezett zöldenergiás cégek, a másikba a vízgazdálkodással, a fenntartható hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalatok, a harmadikba pedig a fenntartható élelmiszer-termelésre fókuszáló cégek tartoznak.

A megújuló energiás cégek esetében jellemzően nem az ismert multik részvényeit keresik, hanem próbálnak olyan kevésbé ismert, de innovatív cégeket találni, amelyek pozitív környezeti hatás mellett nagy növekedési potenciállal bírhatnak. Ezek közül példaként a napelemes rendszerek működését hatékonyabbá tevő mikroinventereket gyártó Enphase Energyt és a Solar Edge-t említette meg Czachesz.

A portfólió másik részéből a többek között diagnosztikai eszközöket és mérőműszereket gyártó Danahert emelte ki, aminek a tevékenysége azért különösen fontos, mert a cégek fenntarthatóvá tételében elengedhetetlen a környezeti hatás pontos számontartása, amit ezek az eszközök tudnak hatékonyabbá tenni.

Arra a kérdésre, hogy a tematikus alapokra is lehet-e a kockázat csökkentésének egy módjaként tekinteni – mint ahogy az ESG-alapokra -, Czachesz azt mondta, hogy ezt egyértelműen nem lehet kijelenteni, de megemlítette, hogy az elmúlt öt évben bőven a referenciaszint feletti hozamot ért el az alapjuk. Ezen belül ugyanakkor voltak olyan negyedévek, amikor alulmúlták a várakozásokat, ami szerinte abból is fakad, hogy a bankszerktorból vagy a gyógyszeriparból például egyáltalán nem tartanak részvényeket, tehát ezeknek az iparágaknak a stabilizáló hatása náluk nem jelentkezik.

Az alap 2008-as alapítását követő időszakban a megújuló energiával foglalkozó cégek teljesítményét nagyon erősen befolyásolták az akkoriban még nagyon hangsúlyosan jelen lévő állami támogatások. Azonban az iparág azóta „felnőtté vált”, aminek az a következménye, hogy nagyrészt már tisztán a vállalatok piaci teljesítménye határozza meg a teljesítményüket, ami az alapkezelők dolgát is megkönnyíti.

A legutóbbi idők trendjei közül Czachesz a hálózatmenedzsment felértékelődését emelte ki, amire jó példaként az Alteót hozta fel. „Ezen a területen a portfólióbefektetők számára is egyre inkább azok a jó befektetések, amik maguk is jó portfóliót tartanak fenn. Mivel az Alteo foglalkozik szél-, nap- és gázenergiával is, ütemezett áramtermelést tud vállalni. A járvány alatt gyorsan visszaeső kereslet pedig megmutatta, hogy milyen értékes, ha a rendszerirányító rugalmasan tudja felhasználni az energiaforrásokat a rendszeren belül” – mondta.

Az olajár összeomlásának megújuló energiás cégekre gyakorolt hatásáról Czachesz azt mondta, amíg a 2008-as válság idején nagyon erős volt kapcsolat, a járvány idején nem volt különösebb hatása az olajárnak a megújuló iparágra. Ennek az egyik oka, hogy a megújuló iparág is felnőtt azóta, és a befektetők jobban tudnak differenciálni.

Másrészt a kőolaj a mobilitáshoz szükséges csak, itt pedig vannak arra utaló jelek, hogy például a kevesebb üzleti út miatt hosszabb távon is csökkenhet a kereslet, villamosenergiára viszont mindenképpen szükség lesz, már csak a lakossági fogyasztás miatt is. „Emiatt arra számíthatunk, hogy a napelemek kereslete nem fog csökkenni, viszont egy vállalat ebben a bizonytalan helyzetben már sokkal nehezebben fog meghozni egy befektetési döntést” – mondta.

A Carbon Disclosure Project gyűjtése alapján 2010 és 2018 között a nagy olajipari magáncégek befektetéseinek egy-négy, az államiaknak egy százaléka ment megújuló technológiákra, tehát nem vitték túlzásba ezeket a befektetéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz olajipari cégek sokat beszélnek a megújulókról, de a pénztárcájukkal máshova szavaznakSzabályozás vagy magasabb adók nélkül nem is fognak több pénzt megújuló energiára költeni.

Arra a kérdésre, hogy mekkora potenciált lát abban, hogy a nagy olajipari cégek megújulókra álljanak át, Czachesz azt mondta, hogy az ilyen cégek közül sok rendelkezik olyan mérnöki és pénzügyi tudással, ami bizonyos területeken abszolút kiaknázható lenne. Ilyen terület lehet a mobilitásban a üzemanyagcellás hidrogéntechnológia. Azonban ezeket a technológiákat az olajipari óriásoknak csak külön cégben lenne érdemes tőzsdére vinni, hiszen így a részvények az impakt portfóliókba is bekerülhetnek.

A fenntarthatóság elérésében a pénzügyi szabályozás szintjén is van mozgástér, Czachesz szerint itt elsősorban arra lenne szükség, hogy központilag legyen szabályozva, hogy a cégek beszámoljanak a szén-dioxid-kibocsátásukról, amit aztán mérnöki cégekkel kellene auditáltatni.

A közeljövő gazdasági kilátásairól megjegyezte, hogy sorsdöntő lesz a novemberi amerikai választás, hiszen az Egyesült Államokban a demokraták hatalomra kerülése esetén a Green New Deal komoly lökést adhat a fenntarthatóságnak.

„A járványt láthatóan nem lehet monetáris politikával kezelni, hiszen a vállalatok nem ruháznak be, és a lakossági költés sem indult be, tehát maradnak az állami beruházások. Én arra számítok, hogy az EU esetében lesz egy zöld preferencia, de az Egyesült Államok esetében sem mindegy, hogy milyen lesz a költségvetési válasz. Lehet ugyanis útépítésre is állami pénzt adni, de vízerőművet is lehet támogatni” – mondta.

Czachesz szerint nehéz megjósolni, hogy a technológia hogyan változik majd, de arra számít, hogy a következő években az energiatárolásban, egész konkrétan az akkumulátor technológiájában jöhet áttörés, ezen a területen ugyanis nagyon jelentősek az erőfeszítések.

„De azt is el tudom képzelni, hogy apró lépések sorozatával válnak hatékonyabbá a lítiumos akkumulátorok, mint ahogy például a Tesla akkumulátora jobb lett, mint a versenytársaké”

– mondta. Ennek elsősorban a közlekedés karbonsemlegesítésében lenne hatalmas jelentősége, azonban a hatékonyabb akkumulátorok megjelenése az építőipart és az ingatlanpiacot is jelentősen felforgatná, az off-the-grid családi házak megjelenésétől egészen a belvárosi övezetek élhetőbbé válásáig.

A cikk megjelenését az OTP Alapkezelő támogatta.

Pénz Támogatói tartalom befektetés klímaváltozás otp alapkezelő Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 26. 14:21 Pénz

A jegybank finanszírozza a magyar költségvetés idei hiányát

Nem tétlenkedik az MNB, államkötvény-vásárlásai szinte teljesen fedezik az államháztartás idei nettó finanszírozási igényét.

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 26. 06:26 Élet

Hajléktalanságból az albérletbe, szégyenből a megbecsülésbe – Tamás története

Egy sors, amely megmutatja, milyen könnyű ma lehetetlen helyzetbe kerülni, milyen nehéz a szociális segítő rendszer munkája, és milyen nagy szükség lenne bizalomra és elfogadásra.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.