Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. július 8. 18:14 Pénz

Átmeneti a csapás a munkaerőpiacon?

(Németh Dávid a K&H Bank vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Bár a koronavírus-járvány alatti korlátozások enyhítése májusban már számos országban, így Magyarországon is megkezdődött, a pontos gazdasági hatásokat még mindig korai felrajzolni. Így az sem világos, hogy mekkora pusztítást végzett a munkaerőpiacon a járvány és az abból adódó válság – a számtalan bizonytalan tényező mellett ez a legnagyobb kérdés. Bár a legutóbbi, 2008-ban elmélyülő válság teljesen más irányból indult, mégis érdemes megnézni, hogy az a krízis hogyan borította fel a munkaerőpiacot és azóta mi történt.

Lépések, különbségek, intézkedések

Fontos különbség a több mint 10 évvel ezelőtt kirobbant válság és a mostani között, hogy a mostani szinte minden gazdasági ágazatban rögtön megjelent, szemben az előzővel, amely a pénzügyi szektorból gyűrűzött át a gazdaság többi területére és a kedvezőtlen hatások elnyújtva váltak láthatóvá a munkaerőpiacon. Bár már Európa-szerte és Magyarországon is a korlátozások enyhítésével megkezdődött májusban a fokozatos újraindulás, még nem lehet pontos előrejelzést adni például arra, hogy hányan veszíthették el a munkájukat a koronavírus-járvány és az ahhoz kötődő intézkedések miatt. Még arra sincs válasz, hogy az állami, munkahelyek megtartását célzó intézkedéseknek milyen a mérlege, tehát hogy a bértámogatási rendszer hogyan tompítja a koronaválságot a munkaerőpiacon.

Magyarország a járvány miatt elindított bértámogatási rendszerrel sok más országhoz hasonlóan a kurzarbeitként emlegetett „fegyvert” vetette be. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy bizonyos ágazatokban működő cégeknél az állam átvállalja a dolgozók fizetésének egy részét. Németország sikerrel alkalmazta az előző válság után, és most, a koronavírus-járvány miatt újra bevezették.

A kurzarbeit újdonságként jelent meg a magyar piacon, pedig a legutóbbi válság után a kormány növekedésösztönző lépéseit bemutató Széll Kálmán Terv részeként megszületett – Magyar Munka Terv nevet viselő – munkaerőpiaci koncepcióban már szerepelt a rugalmas foglalkoztatás térnyerését célzó lépések között.

Most viszont élesben is kipróbálta a magyar állam, igaz, az első körben bevezetett magyar kurzarbeit szabályok túl sok adminisztratív feltételhez voltak kötve, de azóta javult a helyzet. Az innovációs tárca legfrissebb – június végén publikált – adatai szerint bértámogatást 185 ezren kapnak, a kutatási és fejlesztési bértámogatásban részesülők száma pedig megközelítőleg 16,5 ezer, vagyis a lehetséges érintettek csaknem harmada részesül a juttatásban.

Számok, évek, foglalkoztatottak

Az állami intézkedések ellenére a munkaerőpiaci mutatók negatív tartományba kerültek. Március és május vége között 97 ezerrel kevesebb foglalkoztatott volt (ráadásul 58 ezerrel kevesebb munkaképes korú ember jelent meg a munkaerőpiacon), mint tavaly ugyanekkor, a munkanélküliségi mutató ebben az időszakban – az egy évvel korábbi 3,5 százalékkal szemben – így is már 4,1 százalékos volt, ráadásul májusban elérte a 4,7 százalékot. A foglalkoztatottak száma pedig idén március és május vége között éppen meghaladta a 4,4 milliót.

Ebből látszik, hogy a legutóbbi – 2008-ban indult – válságot sokkal gyengébb háttérrel várta a magyar munkaerőpiac. 2008-ban még a foglalkoztatottak száma több mint 3,8-3,9 millió volt, majd lassú csökkenés indult el az egyre terebélyesebbé váló válság miatt. 2009-ben még valamennyi negyedévben 3,7 millió felett volt a számuk, majd 2010 és 2011 első negyedévében volt jött a mélypont, akkor 3,67, illetve 3,68 milliót tett ki.

Érdekes megnézni, hogy a különböző korcsoportokban hogyan alakult a foglalkoztatottak száma. 2008-hoz képest a mélypontot jelentő 2010-es és 2011-es évben durván 100 ezer fővel csökkent a számuk a 3,7 milliós szintre. Azóta pedig 2019-re 20 százalékos növekedéstörtént.

A különböző korosztályokban eltérően alakult a helyzet. A 30 és 39 év közöttieknél 10százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma 2011 és 2019 között. Ez demográfiai okokkal is magyarázható, a hetvenes években ugyanis kiugró volt a születésszám, az érintettek pedig 2011-ben voltak a harmincas éveikben. Ebből adódik, hogy 2019-ben már a negyvenes korosztályban 40 százalék körüli volt a bővülés. A legjelentősebb növekedés a 60-64 évesek körében volt, náluk nem túlzás robbanásról beszélni a több mint 200 százalékos növekedés miatt. Ez pedig részben a nyugdíjazási szabályok változásával magyarázható.

Így voltozott a foglalkoztatottak száma 2011 és 2019 között korcsoportonként:

  • 20-24 évesek: +28% (258 ezer fő)
  • 25-29 évesek: +16% (476 ezer fő)
  • 30-34 évesek: -11 százalék (489 ezer fő)
  • 35-39 évesek: -9 százalék (550 ezer fő)
  • 40-44 évesek: +36 százalék (737 ezer fő)
  • 45-49 évesek: +41 százalék (645 ezer fő)
  • 50-54 évesek: +21% (551 ezer fő)
  • 55-60 évesek: +4% (422 ezer fő)
  • 60-64 évesek: 212% (278 ezer fő)

Ágazatok, százalékok

A korosztályok után érdemes ránézni arra is, hogy a különböző ágazatokban mi történt. Az már március közepén világossá vált, hogy a turizmusban, vendéglátásban jelent meg a leghamarabb a járványhatás, de várhatóan valamilyen mértékben szinte az összes szektort érinteni fogja. Arra nem lehet most válaszolni, hogy pontosan milyen csapást mér a különböző ágazatokra, de érdemes megnézni, hogy az elmúlt tíz évben a legtöbb embernek munkát adó ágazatokban hogyan változott a helyzet.

Az utóbbi évek egyik sikerágazata volt az építőipar, részben az uniós és állami forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztéseknek, valamint a lakásépítéseknek, raktár-, sportlétesítmények építésének köszönhetően. A legfrissebb – idei első negyedéves adatok szerint – csúcson van az építőipari foglalkoztatottság, közel 360 ezer embernek ad munkát a szektor, ami évtizedes rekordot jelent. 2008 óta átlagosan negyedévente 285 ezer embert foglalkoztatott a szektor. 2011-hez képest egyébként 38 százalékos volt a bővülés.

Az egyik legfontosabb ágazat, a feldolgozóipar már majdnem három éve 1 millió embernek ad munkát, míg az utóbbi 12 évben az átlag a 880 ezer főt sem érte el. Az export szempontjából kulcsfontosságú autógyártás az elmúlt 1-2 évben 190 ezres létszámmal ment, ami a 12 éves átlagot 10 ezerrel haladja meg. A feldolgozóipar 2011 óta 25 százalékkal nőtt.

A 2011-es szinthez képest a hivatalos adatok szerint az információs és kommunikációs ágazat is szépen hízott, 32 százalékkal több – 126 ezer – embernek ad munkát. Érdekes, hogy az egyik legjelentősebb növekedés az állami szektorokban volt: a „közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás” szektorban ugyanis 40 százalékkal 384 ezresre nőtt a létszám.

A koronaválságban azonnal érintett turizmusban, vendéglátásban dolgozókról szóló hírek 300-500 ezer emberről szóltak, ám a hivatalos statisztika szerint csak 185 ezren vannak. Azonban még ez is 22 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest. Ebben az ágazatban viszont viszonylag magas a fekete- és szürkefoglalkoztatás aránya, ezért a 185 ezres alkalmazotti létszám jóval magasabb lehet. Mindenesetre ebben a szektorban várható az egyik legjelentősebb zuhanás.

Kérdés azért van bőven

Sokkal kedvezőbb helyzetből várja tehát a munkaerőpiac a koronaválságot, de kérdés, hogy a pusztítás mekkora lesz, és utána milyen tempóban sikerül újra felvenni a lendületet. Ebből a szempontból érdemes megnézni, mit történik az Egyesült Államokban, ott ugyanis jelentősen megugrott a munkanélküliek száma, de túlnyomó többségüket egyelőre még átmeneti munkanélkülinek tekintik, akiket a gazdaság újraindítása során ismét alkalmazni fognak. Ugyanakkor olyan hírek is napvilágot látnak, hogy egyes cégek a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése miatt milyen munkaerő-átszervezésekre készül, ezek a lépések pedig elbocsátásokkal járhat.

Magyarországon az elmúlt években magas szinten állt a betöltetlen álláshelyek száma. Ezt a feszített, azaz munkaerőhiányos piacot több cég beruházásokkal, például gépbeszerzésekkel próbálta ellensúlyozni, többek között ezért volt a beruházási hányad közel 30 százalékos szinten. Átmenetileg szinte biztosra vehető, hogy enyhülhet a munkaerőpiaci feszültség, a betöltetlen álláshelyek jelentősen csökkenhetnek, egyes szektorokban munkaerőtöbblet jelentkezhet, míg máshol továbbra is hiány mutatkozhat, például azokon területeken, ahol az elmúlt években egyre jobban támaszkodtak a külföldről érkező munkavállalókra.

Mekkora az esély?

Érdekes információkat tartalmaznak a Központi Statisztikai Hivatal felmérései, amely szerint összességében májusban már kevesebb munkavállaló tartotta valószínűnek (5,7 százalék), hogy a következő három hónapban elveszíti a munkáját, mint áprilisban (8,4 százalék), de a szektorok között különbségek jelentősen csökkentek.

Elsősorban azok a munkavállalók lettek optimistábbak, akik azokon a területeken dolgoznak, amelyeket a járvány leghamarabb sújtott (például feldolgozóipar, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás), míg számos szolgáltató szektorban enyhén pesszimistábbá váltak. Ezek az adatok azt sugallják, hogy a járvány negatív hatása terjedhet a szektorok között, így a gyors, V-típusú kilábalás esélye is csökken. Felmerülhet a kérdés, hogy a járvány miatt hirtelen megjelenő munkaerőtöbblet indokolatlanná tették-e az elmúlt évek munkahelypótló beruházásait, illetve érdemes-e a közeljövőben hasonló fejlesztéseken gondolkodni.

Ehhez érdemes lehet távolabbi perspektívából nézni az eseményeket. Az ország demográfiai adottságai nem változtak: a munkaképes korú lakosság jelentősen (évente több tízezer fővel) csökken, így a fokozatosan élénkülő gazdaság mellett a munkaerőhiány pár éven belül ismét jelentkezhet. Különösen akkor, ha az az optimista forgatókönyv valósul meg, amelyben az ellátási láncok újragondolásával kalkulál és a helyi beszállítóknak nagyobb szerepet szán. Egyelőre úgy tűnik, hogy a kereskedelmi háború a járvány hatására éleződhet, így a belső piacok szerepe növekedhet, ezért a munkaerőpiac alakulása lesz az egyik legfontosabb mutató.

Pénz Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2020. augusztus 11. 10:07 Pénz, Támogatói tartalom

Jól járt, aki klímatudatosan fektetett be a járvány előtt

A környezeti hatásra fókuszáló alapok a piaci átlag felett teljesítettek.

Avatar
2020. augusztus 7. 10:49 Pénz

Tévedés, hogy azért veszik az aranyat, mert az összeomlástól félnek

Inkább a normalizálódó kilátások jele, hogy eszetlen tempóban drágulnak a nemesfémek.

Avatar
2020. augusztus 6. 16:03 Pénz

Prés alatt az olajipar: szennyeznek, de még nyereséget sem termelnek

Nem bűnbakot kell csinálni a szektorból, hiszen ők lehetnek alkalmasak arra, hogy megvalósítsák technológiai átmenetet.

Fontos

Bucsky Péter
2020. augusztus 13. 06:50 Közélet

Kétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlás

A beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.

Bucsky Péter
2020. augusztus 12. 06:51 Közélet

Minden 20. forintot költöttek el hasznosan az elfuserált fővárosi fejlesztésnél

Lassan két évvel a szerződés felmondása után is újabb költségek kerülnek elő, a számla az aktuális kimutatás szerint 11,1 milliárd. Felelős, de még csak gyanúsított sincs.

Váczi István
2020. augusztus 11. 06:52 Vállalat

Veszteséges, de már gyarapítja a gazdaságot a kormány kedvenc multija

Tavaly 30 milliárd forintot tett hozzá a magyar gazdasághoz a Samsung gödi üzeme, amely már több mint kétezer embert foglalkoztat.