Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2020. június 11. 14:30 Pénz, Világ

Hiába szeretnének eurót, a válság miatt a bolgárok és a horvátok is messzebb kerültek tőle

A koronavírus miatt távolabb került az euró bevezetésétől Bulgária és Horvátország, tehát a két kelet-európai EU-tagállam, ami az utóbbi időben is tett lépéseket azért, hogy minél hamarabb a közös európai pénzre cserélje a nemzeti valutáját.

Az európai jegybank kétévente teszi közzé ezt a jelentést, amiben értékeli az eurózónán kívüli EU-tagállamok euró bevezetésére irányuló törekvéseit. Az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb konvergenciajelentése szerint Bulgáriában túl magas, Horvátországban pedig túl alacsony az infláció, és mindkét országban kétséges, hogy megvalósul-e az euró bevezetéséhez szükséges árstabilitás hosszabb távon.

Bulgária és Horvátország a Bloomberg cikke alapján az év második felében várhatóan belép az euró előszobájaként működő ERM II. árfolyamrendszerbe. Ennek az a lényege, hogy a csatlakozni kívánó ország jegybankja vállalja, hogy a nemzeti valuta árfolyamát az euróval szemben egy bizonyos sávon belül tartja.

Bár a horvát költségvetés 2019-ben megfelelt az euró bevezetéséhez szükséges kritériumoknak, az EKB szerint a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozása miatt elfogadott költségvetési intézkedések idén és jövőre is jelentősen megnövelik majd a hiányt. A koronavírus-járvány kezelése érdekében meghozott intézkedéseket fedező költségvetési kiadások ugyan nem számítanak bele az euró bevezetése szempontjából releváns maastrichti kritériumokban előírt költségvetési hiánycélba, de hosszabb távon nyilván hatással az országok költségvetési helyzetére, hogy most kiköltekeznek.

Múlt héten Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök azt mondta, arra számít, hogy Horvátország nagyjából két és fél évet tölthet el az ERM II. árfolyamrendszerben, mielőtt ténylegesen bevezeti az eurót. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök áprilisban azt nyilatkozta, hogy reméli, hogy Bulgária Horvátországgal együtt tud majd csatlakozni az árfolyamrendszerbe júliusban.

Az EKB értékelése szerint bár mindkét ország tett pozitív lépéseket, de egyelőre egyik országban sem felel meg a jogi keretrendszer az euró bevezetéséhez szükséges szabályoknak, Bulgária esetében például a monetáris finanszírozás lehetőségének kizárására vonatkozó szabályozások hiánya nem tetszik az európai jegybanknak. A jelentés mindenesetre azt is megjegyzi, hogy a járvány hatásait teljes egészében csak a következő, 2022-ben várható konvergenciajelentésben tudják majd kielemezni.

A jelentés természetesen Magyarországgal kapcsolatban is bemutatja a helyzetet, igaz, hiába kötelezi az országot az uniós belépési szerződés az eurózónához való csatlakozásra, a magyar gazdaságpolitika valójában egyáltalán nem ambicionálja ezt. Nem is vagyunk benne az ERM II. árfolyamrendszerben. Az euró megítélése még a magyar gazdaságpolitika vezetői körében is vegyes, ahogy az Matolcsy György és Varga Mihály tavaly év végi nyilatkozataiból is kiderült.

Az EKB szerint az öt konvergenciakritériumból*A maastrichti kritériumok:
1. Költségvetési fegyelem: az államháztartás hiánya legfeljebb háromszázalékos lehet a GDP-hez képest.
2. Kicsi államadósság: az államadósság szintje maximum hatvanszázalékos lehet a GDP-hez képest, de legalább egyértelműen csökkenő, fenntartható pályán kell legyen.
3. Árstabilitás: az infláció legfeljebb másfél százalékponttal lehet nagyobb az Európai Unió három legkisebb inflációjú országának átlagánál.
4. Kamatkonvergencia: a hosszú távú kamatszint maximum két százalékkal lehet nagyobb az előző három ország kamatátlagánál.
5. Árfolyam-stabilitás: a nemzeti valuta nem léphet ki az ERM-II árfolyamrendszerben meghatározott sávból.
 a magyar költségvetési fegyelem rendben volt, az államadósság csökkenő pályán volt, a hosszú távú magyar államkötvények kamatai is megfelelőek voltak az előírásoknak, viszont az infláció meghaladta az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges szintet, és a forint kilengései is túl nagyok voltak az euró árfolyamhoz képest. A jogrendszer sem felel meg az európai jegybanknak.

Pénz Világ Bulgária euró eurózóna Horvátország Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. július 3. 15:17 Pénz

Infláció: mítosz vagy valóság?

A gazdaságban számtalan mellékfolyamat és párhuzam rejlik, és ezek képesek a jegybankok által teremtett magasabb pénzmennyiség hatásainak elnyelésére.

Avatar
2020. június 23. 17:20 Pénz

Vissza tudja-e szerezni az OPEC korábbi befolyását?

Itt a lehetőség, hogy a kartell megadja a kegyelemdöfést az amerikai palaolajnak. A kérdés, hogy mihez kezdenek a lehetőséggel.

Kasnyik Márton
2020. június 18. 12:26 Pénz

Unatkozó és naiv férfiak miatt emelkednek a részvénypiacok?

Kisbefektetők százezrei kezdtek veszélyes részvénykereskedésbe a telefonjukon a járvány idején. Akár baj is lehet belőle.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.