Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. június 11. 16:29 Pénz

A vírus utáni időkben az állam diktál, nem a piac

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A koronavírus járvány a világgazdaság meghatározó régióiban lecsengőben van, fokozatosan enyhítik vagy kivezetik a korábbi korlátozásokat. A mélyponton túljutottunk, javában zajlik a gazdaság újraindulása.

A vírus azonban minden bizonnyal nem múlik el nyomtalanul, az életünk nem lesz mindenben ugyanolyan, mint előtte volt. A vírus például hatalmas változásokat hozott a fejlett országok gazdaságpolitikájában. 

A vírus terjedésének lassítására elrendelt korlátozások másfél-két hónapra gúzsba kötötték a gazdaságokat. Egyes ágazatokban szinte teljes volt a leállás (főleg bizonyos szolgáltatási területeken így az idegenforgalomban, a vendéglátásban és a többi), de kevés kivételtől eltekintve általános volt a (többnyire jelentős) teljesítménycsökkenés. Ilyen típusú sokk nem érte még a modern világgazdaságot. Nem csak hogy váratlan volt, ami történt, de ahogy az eddig ismeretlen vírusra, úgy a gazdasági válságnak erre a típusára sem állt rendelkezésre kipróbált és bevált válságkezelési mechanizmus.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan recesszió kezdődhetett most, amilyet még az életben nem láttunkA 2008-as válság ellentéte, ami most kibontakozóban van. Ha nem kezdenek el a kormányok őrült módon költeni, akkor semmi nem állíthatja meg a zuhanást.

Vagyis csak részben. A koronavírus elleni hatékony gyógyszer fejlesztése során számos korábban kikísérletezett és alkalmazott terápiás megoldás szolgálhat alapul – remélhetőleg belátható időn belül sikeresen.

Ez az analógia a gazdaságpolitikai receptekre is alkalmazható. Alig több, mint egy évtizede söpört végig a világon a Nagy Pénzügyi Válság. Az a válság fő tulajdonságaiban eltért a mostanitól: akkor egy adott ágazatról (pénzügyi) terjedt tovább a reálgazdaság különböző területeire a válság, viszonylag hosszasan elhúzódva, a fertőzés pedig elsősorban a fejlett országokat érintette.

Most egy általános, vagyis a gazdasági ágazatok széles körét és a világ országainak zömét érintő, drasztikus, de gyors lefolyású válsággal van dolgunk. (Az esetlegesen bekövetkező – vagy éppen elmaradó – második vírus-hullám következményeitől, annak bizonytalansága miatt pillanatnyilag eltekintve.) Míg 2009-ben a világgazdasági növekedés pozitív volt, idén elkerülhetetlennek tűnik a világgazdaság zsugorodása. Mindazonáltal 2009-re, mint a 2. világháború utáni történelem legnagyobb gazdasági válságára tekintettük vissza az elmúlt tíz évben (és nem csak Magyarországon) – ebben az értelemben tehát megfelelő viszonyítási alapot képez.

A Nagy Pénzügyi Válság leküzdése idején jelentősen kiszélesítették a korábbi gazdaságpolitikai arzenált, miközben több új, innovatív és bátor elemmel bővült az eszköztár.

  • Monetáris, azaz jegybanki oldalról ez a likviditás biztosítását jelentette a kiszáradó pénzügyi piaci környezetben; a kamatszint nullára vágását, és végül az eszközvásárlási programok elindítását, vagyis leegyszerűsítve a pénznyomtatást.
  • Fiskális, vagyis a kormányzati politika oldaláról megjelentek az állami beruházási programok, állami hitelgarancia nyújtása, a roncsautó-program, az állami bérkiegészítés (vagyis a kurzarbeit) és a szociális támogatások emelésének az igénye.

A válságkezelés során a különböző programelemek sok vajúdás mellett, nehezen születtek (például az USA-ban fél év kellett a kamatok földbe döngöléséhez, ez euró-övezetben hosszú évek; az amerikai eszközvásárlási program több év alatt, számos megoldási formát alkalmazva jutott el végső állapotába). A költségvetési lazítás, az államháztartási hiány megemelkedéséből pedig automatikusan következett az adósságráták hirtelen elszállása. A pénzügyi piacok ezt akkor gyorsan és keményen büntették, így fordult a költségvetési politika: a fegyelem, a megszorítások időszaka következett az IMF és az Európai Bizottság asszisztálása mellett. A piacok és az állam viszonyrendszerében az előbbi volt a domináns.

2020-ban ez a viszonyrendszer mintha átalakult volna.

Nem a piac diktál, hanem az állam.

A nemzeti (illetve föderális) kormányok szerepe a járványkezelésben vitathatatlanul megnőtt. Maga a gazdasági válság is az állami döntéshozók intézkedéseinek (szociális távolságtartás és egyéb korlátozások bevezetése és kikényszerítése) a közvetlen eredménye. A gazdasági válság kezelésében magabiztosan vetették be az állami szereplők azokat az intézkedéseket, amelyeket a korábbi válságkezelés során alkalmaztak. Általánosan, egyszerre és mindenhol. (Persze nem teljesen, de sokkal inkább, mint valaha.)

A gazdaságpolitikai recept tulajdonképpen azonos minden országban (likviditás-növelés a bankrendszerben, kamatcsökkentés, pénznyomtatás, állami hitelgaranciák, állami beruházási programok, a szociális ellátások növelése, állami bérkiegészítés). Az egyes intézkedések tűzereje azonban az adottságok tükrében eltérő.

Számos olyan eleme van a válságkezelési eszköztárnak, amely korábban gazdaságpolitikai tabu volt. Ilyen az alacsony államháztartási hiány követelményének a feladása az EU-ban. Ilyen a fokozott szolidaritás és felelősségvállalás korábban elképzelhetetlen szintjére emelkedése az euró-övezetben. Ilyen a 180 fokos német fiskális politikai fordulat. Ilyen az alapjövedelem eszméjének egyre elfogadottabbá válása Európa-szerte. Ilyen a nulla közeli (vagy tényleg zéró) alapkamat még inkább tartóssá válása, valamint az, hogy az eszközvásárlási programok a monetáris politika sztenderd elemévé válnak. Ilyen jegybanki függetlenség étoszának elhomályosulása és a tabudöntögető modern monetáris elmélet (MMT – Modern Monetary Theory) divatossá válása. És ilyen az állam gazdasági szerepének 40-50 évvel ezelőttit idéző megnövekedése, a stratégia szektorokban (Nyugat-Európában).

Ahogy a divatiparban is vissza-visszatérnek a korábbi stílusok, most a gazdaságpolitikában visszatér az 1980-as évek neoliberális forradalma előtti divat. Ízlés dolga, kinek tetszik ez.

Pénz gazdaságpolitika koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2020. november 26. 12:27 Pénz

Sok készpénzt vettünk fel a járvány alatt, de ez semmi a lengyelekhez képest

Lengyelországban annyival nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az idei első tíz hónapban, mint az utóbbi négy évben összesen.

Avatar
2020. november 26. 10:52 Pénz

Vissza a múltba – a dohánycégek bukása és tündöklése

Miközben a technológiai részvények újabb és újabb csúcsokat döntenek, érdemes felidézni, mi történt egy a tőzsdéken agyonvert szektorral az ezredforduló után.

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Fontos

Stubnya Bence
2020. november 27. 06:57 Vállalat

Harmadszor kerültek idén padlóra, most online karácsonyi bulikban bíznak

A cégek egy része profilváltással alkalmazkodott a járványhoz a rendezvényszervezők piacán, de a legtöbben még így is csak a veszteség minimalizálására játszanak.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 26. 06:57 Adat, Vállalat

Egy visszahúzódó magyar testvérpár gazdagabb, mint Mészáros és Csányi együtt

Fontos magyar vállalatok legnagyobb tulajdonosai közé tartozik Rahimkulov Timur és Ruszlan, de nyilvános fotó sincs róluk.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.