Hírlevél feliratkozás
Török Zoltán
2020. június 11. 16:29 Pénz

A vírus utáni időkben az állam diktál, nem a piac

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A koronavírus járvány a világgazdaság meghatározó régióiban lecsengőben van, fokozatosan enyhítik vagy kivezetik a korábbi korlátozásokat. A mélyponton túljutottunk, javában zajlik a gazdaság újraindulása.

A vírus azonban minden bizonnyal nem múlik el nyomtalanul, az életünk nem lesz mindenben ugyanolyan, mint előtte volt. A vírus például hatalmas változásokat hozott a fejlett országok gazdaságpolitikájában. 

A vírus terjedésének lassítására elrendelt korlátozások másfél-két hónapra gúzsba kötötték a gazdaságokat. Egyes ágazatokban szinte teljes volt a leállás (főleg bizonyos szolgáltatási területeken így az idegenforgalomban, a vendéglátásban és a többi), de kevés kivételtől eltekintve általános volt a (többnyire jelentős) teljesítménycsökkenés. Ilyen típusú sokk nem érte még a modern világgazdaságot. Nem csak hogy váratlan volt, ami történt, de ahogy az eddig ismeretlen vírusra, úgy a gazdasági válságnak erre a típusára sem állt rendelkezésre kipróbált és bevált válságkezelési mechanizmus.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan recesszió kezdődhetett most, amilyet még az életben nem láttunkA 2008-as válság ellentéte, ami most kibontakozóban van. Ha nem kezdenek el a kormányok őrült módon költeni, akkor semmi nem állíthatja meg a zuhanást.

Vagyis csak részben. A koronavírus elleni hatékony gyógyszer fejlesztése során számos korábban kikísérletezett és alkalmazott terápiás megoldás szolgálhat alapul – remélhetőleg belátható időn belül sikeresen.

Ez az analógia a gazdaságpolitikai receptekre is alkalmazható. Alig több, mint egy évtizede söpört végig a világon a Nagy Pénzügyi Válság. Az a válság fő tulajdonságaiban eltért a mostanitól: akkor egy adott ágazatról (pénzügyi) terjedt tovább a reálgazdaság különböző területeire a válság, viszonylag hosszasan elhúzódva, a fertőzés pedig elsősorban a fejlett országokat érintette.

Most egy általános, vagyis a gazdasági ágazatok széles körét és a világ országainak zömét érintő, drasztikus, de gyors lefolyású válsággal van dolgunk. (Az esetlegesen bekövetkező – vagy éppen elmaradó – második vírus-hullám következményeitől, annak bizonytalansága miatt pillanatnyilag eltekintve.) Míg 2009-ben a világgazdasági növekedés pozitív volt, idén elkerülhetetlennek tűnik a világgazdaság zsugorodása. Mindazonáltal 2009-re, mint a 2. világháború utáni történelem legnagyobb gazdasági válságára tekintettük vissza az elmúlt tíz évben (és nem csak Magyarországon) – ebben az értelemben tehát megfelelő viszonyítási alapot képez.

A Nagy Pénzügyi Válság leküzdése idején jelentősen kiszélesítették a korábbi gazdaságpolitikai arzenált, miközben több új, innovatív és bátor elemmel bővült az eszköztár.

  • Monetáris, azaz jegybanki oldalról ez a likviditás biztosítását jelentette a kiszáradó pénzügyi piaci környezetben; a kamatszint nullára vágását, és végül az eszközvásárlási programok elindítását, vagyis leegyszerűsítve a pénznyomtatást.
  • Fiskális, vagyis a kormányzati politika oldaláról megjelentek az állami beruházási programok, állami hitelgarancia nyújtása, a roncsautó-program, az állami bérkiegészítés (vagyis a kurzarbeit) és a szociális támogatások emelésének az igénye.

A válságkezelés során a különböző programelemek sok vajúdás mellett, nehezen születtek (például az USA-ban fél év kellett a kamatok földbe döngöléséhez, ez euró-övezetben hosszú évek; az amerikai eszközvásárlási program több év alatt, számos megoldási formát alkalmazva jutott el végső állapotába). A költségvetési lazítás, az államháztartási hiány megemelkedéséből pedig automatikusan következett az adósságráták hirtelen elszállása. A pénzügyi piacok ezt akkor gyorsan és keményen büntették, így fordult a költségvetési politika: a fegyelem, a megszorítások időszaka következett az IMF és az Európai Bizottság asszisztálása mellett. A piacok és az állam viszonyrendszerében az előbbi volt a domináns.

2020-ban ez a viszonyrendszer mintha átalakult volna.

Nem a piac diktál, hanem az állam.

A nemzeti (illetve föderális) kormányok szerepe a járványkezelésben vitathatatlanul megnőtt. Maga a gazdasági válság is az állami döntéshozók intézkedéseinek (szociális távolságtartás és egyéb korlátozások bevezetése és kikényszerítése) a közvetlen eredménye. A gazdasági válság kezelésében magabiztosan vetették be az állami szereplők azokat az intézkedéseket, amelyeket a korábbi válságkezelés során alkalmaztak. Általánosan, egyszerre és mindenhol. (Persze nem teljesen, de sokkal inkább, mint valaha.)

A gazdaságpolitikai recept tulajdonképpen azonos minden országban (likviditás-növelés a bankrendszerben, kamatcsökkentés, pénznyomtatás, állami hitelgaranciák, állami beruházási programok, a szociális ellátások növelése, állami bérkiegészítés). Az egyes intézkedések tűzereje azonban az adottságok tükrében eltérő.

Számos olyan eleme van a válságkezelési eszköztárnak, amely korábban gazdaságpolitikai tabu volt. Ilyen az alacsony államháztartási hiány követelményének a feladása az EU-ban. Ilyen a fokozott szolidaritás és felelősségvállalás korábban elképzelhetetlen szintjére emelkedése az euró-övezetben. Ilyen a 180 fokos német fiskális politikai fordulat. Ilyen az alapjövedelem eszméjének egyre elfogadottabbá válása Európa-szerte. Ilyen a nulla közeli (vagy tényleg zéró) alapkamat még inkább tartóssá válása, valamint az, hogy az eszközvásárlási programok a monetáris politika sztenderd elemévé válnak. Ilyen jegybanki függetlenség étoszának elhomályosulása és a tabudöntögető modern monetáris elmélet (MMT – Modern Monetary Theory) divatossá válása. És ilyen az állam gazdasági szerepének 40-50 évvel ezelőttit idéző megnövekedése, a stratégia szektorokban (Nyugat-Európában).

Ahogy a divatiparban is vissza-visszatérnek a korábbi stílusok, most a gazdaságpolitikában visszatér az 1980-as évek neoliberális forradalma előtti divat. Ízlés dolga, kinek tetszik ez.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz gazdaságpolitika koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Elek Péter
2024. március 27. 04:34 Pénz

Tényleg olyan fantasztikus a világ első számú sztárrészvénye?

Eddig nagyon jó és meggyőző sztori volt az Nvidia, de merész dolog azt feltételezni, hogy növekedése a következő években is töretlen marad.

Bucsky Péter
2024. március 26. 13:11 Pénz, Podcast

A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k

A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.

Trippon Mariann
2024. március 25. 16:18 Pénz

Veszélyes szinteken a forintárfolyam, mi lesz így a kamatokkal?

Legutóbb még úgy ítélhette meg a jegybank, hogy márciusban is lehetősége lesz egy százalékponttal vágni, közben azonban megváltoztak a piaci folyamatok.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. március 27. 17:22 Adat, Világ

Ne azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb is

Már nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

G7.hu
2024. március 26. 19:00 Közélet

Új tulajdonoshoz kerül a G7

A Telex vezetői által alapított Gazdrovat Kft.-hez kerül a G7 gazdasági portál.

Pálos Máté
2024. március 26. 16:40 Adat, Élet

Sokkal többe kerültek az adófizetőknek a Most vagy soha! első heti nézői, mint a Kincsemé

Nézőszámban az első héten nagyjából sikerült elérni a Kincsem szintjét, az állami támogatáshoz viszonyítva azonban más a helyzet.