Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. április 1. 16:59 Pénz

Sosem zuhant még ekkorát a forint Fidesz-kormány alatt, közbelépett a jegybank

Szomorúan nézegethette ma a forint-euró árfolyamot mindenki, akinek nincs eurós megtakarítása vagy jövedelme. Amikor elkezdtem írni a cikket, 368 és 370 között hullámzott az árfolyam, miközben hajnalban még csak 360 volt.

A jelek szerint ez már a Magyar Nemzeti Banknak is sok volt, és egy elvben 2016 óta létező eszköz aktiválásával burkolt kamatemelést hajtott végre, ami megfordította a gyengülést, az árfolyam a cikk élesítésekor 365 körül áll.

A jegybank rengetegszer kinyilatkoztatta, hogy nincs árfolyamcélja, de nem csoda, hogy most lépett. A gyengülés akkor is drámai volt, ha egy hónapos időtávot nézünk: március 4-én az Európai Központi Bank adatai szerint picivel 335 alatt volt a forint-euró kurzus, vagyis kevesebb mint egy hónap alatt több mint 10 százalékot gyengült a magyar deviza, ha a mai mélypontot vesszük figyelembe*A mai hivatalos (délelőtt megállapított) MNB-árfolyam 364,57 forint/euró. Ez kicsivel kevesebb mint 9 százalékos gyengülés az említett szinthez képest.. Ez pedig rendkívüli elmozdulás: amióta a Fidesz kormányoz – immár közel tíz éve – még nem volt példa ilyesmire (ahogy egyébként az első Orbán-kormány idején sem).

 

Utoljára ilyen mértékű hónapon belüli elmozdulást az előző gazdasági válság egyik legrosszabb hónapjában, 2009 januárjában láthattunk. Ezt az évet 265,5-nél kezdte a forint, és 299-nél fejezte be a januárt. Az egy adott hónapon belül mért valamivel több mint 11 százalékos zuhanás azóta is fennálló rekord. (Az idei márciust nagyjából 5,5 százalékos gyengüléssel hozta le a forint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai alapján, a márciusi záró érték 359 forint volt.)

Pedig az utóbbi tíz év sem volt éppen problémáktól mentes, hiszen erre az időszakra esett például az eurózónás adósságválság, valamint a W alakú magyar recesszió második leszálló ága 2012-ben. Az is emlékezetes momentum volt, amikor nem sokkal a 2010-es kormányváltás után után Kósa Lajos (akkor a Fidesz ügyvezető alelnöke és Debrecen polgármestere) arról értekezett, hogy hazánk könnyen a csődbe ment Görögország sorsára juthat, erre pedig ráerősített Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivőjeként. Ezek után sokan vitték külföldre a pénzüket, ám a forint megúszta az esetet egy szűk 5 százalékos eséssel, és a következő egy hónap alatt kissé még erősödni is tudott a mélypont után. (Ha valaki meg akarja keresni ezt az esetet egy grafikonon, akkor 2010. június 3-4-én találja meg.)

Mi vezetett a mai drámai zuhanáshoz? Ahogy lenni szokott, több tényező adódik össze. A magyar jegybank régóta a hazánkkal összemérhető országok közül példátlanul alacsony kamatkörnyezetet hozott létre és tartott fenn a gazdasági növekedés támogatása érdekében, ami már a járvány kitörése előtt is fokozatosan gyengülő pályára állította a forintot.

A koronavírus megjelenése után ez már nem annyira kirívó – mivel mindenhol próbálják jegybanki eszközökkel is életben tartani a gazdaságokat -, cserébe jött egy csomó új kockázat. A közismerten nyitott, exportorintált magyar gazdaságnak különösen fájóak a vírus megfékezésére hozott intézkedések, hogy csak két fontos szektort említsünk, a turizmus lenullázódott, az autóipar leállt.

Ehhez jött ma hozzá, hogy a magyar beszerzési menedzserindex még a várakozásokhoz képest is borzalmasan rossz lett, 29,1 pont (az 50 alatti érték visszaesést jelez), nagyjából 10 ponttal rosszabb, mint a 2009-es mélypont idején. Emellett a kormánynak meghatározatlan ideig rendkívül széles jogköröket biztosító felhatalmazási törvény hétfői elfogadásának és életbe lépésének is nagyon negatív a nemzetközi visszhangja, mások mellett az Európai Bizottság elnökének rosszallását is kiváltotta. Közben pedig a legtöbb európai országhoz képest késik egy az eddiginél izmosabb magyar kormányzati mentőcsomag.

Ráadásul a mostani helyzetben még azzal sem vigasztalódhatunk, hogy a gyenge forint segíti az exportot, hiszen egyre kevesebb az olyan működő cég, amely ezt ki tudná használni. Leginkább talán az olyan élelmiszer-feldolgozók nyerhetnek vele, amelyeknek megmarad a külpiacuk, de a költségeik döntő része forintban jelentkezik. Az import viszont értelemszerűen drágul, amit – ha nem lesz tartós a forint jegybanknak köszönhető friss ereje – a boltokban mi is érezhetünk akár már a közeljövőben.

Pénz bmi euró forintárfolyam járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2020. május 28. 10:23 Pénz

A kormány úgy költené a pénzt jövőre, mintha nem is lenne válság

A költségvetési tervezet arra utal, hogy a kormány nem akar berendezkedni egy hosszabb egészségügyi és pénzügyi válságra, a bevételeket nézve az idénre előirányzott számokat tolták át 2021-re.

Avatar
2020. május 22. 17:01 Pénz

Lakáspiaci sokkra, 15-30 százalékos árzuhanásra számíthatunk

Nem reális a gyors felpattanás az ingatlanpiacon, sokkal valószínűbb a válság L vagy W alakú lefutása.

Avatar
2020. április 30. 11:53 Pénz

Miért nem esnek a részvények, ha ekkora bajban a gazdaság?

A magyarázat ott kezdődik, hogy a válságnak leginkább kitett ágazatok súlya már korábban visszaesett.

Fontos

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.