Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. április 1. 16:59 Pénz

Sosem zuhant még ekkorát a forint Fidesz-kormány alatt, közbelépett a jegybank

Szomorúan nézegethette ma a forint-euró árfolyamot mindenki, akinek nincs eurós megtakarítása vagy jövedelme. Amikor elkezdtem írni a cikket, 368 és 370 között hullámzott az árfolyam, miközben hajnalban még csak 360 volt.

A jelek szerint ez már a Magyar Nemzeti Banknak is sok volt, és egy elvben 2016 óta létező eszköz aktiválásával burkolt kamatemelést hajtott végre, ami megfordította a gyengülést, az árfolyam a cikk élesítésekor 365 körül áll.

A jegybank rengetegszer kinyilatkoztatta, hogy nincs árfolyamcélja, de nem csoda, hogy most lépett. A gyengülés akkor is drámai volt, ha egy hónapos időtávot nézünk: március 4-én az Európai Központi Bank adatai szerint picivel 335 alatt volt a forint-euró kurzus, vagyis kevesebb mint egy hónap alatt több mint 10 százalékot gyengült a magyar deviza, ha a mai mélypontot vesszük figyelembe*A mai hivatalos (délelőtt megállapított) MNB-árfolyam 364,57 forint/euró. Ez kicsivel kevesebb mint 9 százalékos gyengülés az említett szinthez képest.. Ez pedig rendkívüli elmozdulás: amióta a Fidesz kormányoz – immár közel tíz éve – még nem volt példa ilyesmire (ahogy egyébként az első Orbán-kormány idején sem).

 

Utoljára ilyen mértékű hónapon belüli elmozdulást az előző gazdasági válság egyik legrosszabb hónapjában, 2009 januárjában láthattunk. Ezt az évet 265,5-nél kezdte a forint, és 299-nél fejezte be a januárt. Az egy adott hónapon belül mért valamivel több mint 11 százalékos zuhanás azóta is fennálló rekord. (Az idei márciust nagyjából 5,5 százalékos gyengüléssel hozta le a forint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai alapján, a márciusi záró érték 359 forint volt.)

Pedig az utóbbi tíz év sem volt éppen problémáktól mentes, hiszen erre az időszakra esett például az eurózónás adósságválság, valamint a W alakú magyar recesszió második leszálló ága 2012-ben. Az is emlékezetes momentum volt, amikor nem sokkal a 2010-es kormányváltás után után Kósa Lajos (akkor a Fidesz ügyvezető alelnöke és Debrecen polgármestere) arról értekezett, hogy hazánk könnyen a csődbe ment Görögország sorsára juthat, erre pedig ráerősített Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivőjeként. Ezek után sokan vitték külföldre a pénzüket, ám a forint megúszta az esetet egy szűk 5 százalékos eséssel, és a következő egy hónap alatt kissé még erősödni is tudott a mélypont után. (Ha valaki meg akarja keresni ezt az esetet egy grafikonon, akkor 2010. június 3-4-én találja meg.)

Mi vezetett a mai drámai zuhanáshoz? Ahogy lenni szokott, több tényező adódik össze. A magyar jegybank régóta a hazánkkal összemérhető országok közül példátlanul alacsony kamatkörnyezetet hozott létre és tartott fenn a gazdasági növekedés támogatása érdekében, ami már a járvány kitörése előtt is fokozatosan gyengülő pályára állította a forintot.

A koronavírus megjelenése után ez már nem annyira kirívó – mivel mindenhol próbálják jegybanki eszközökkel is életben tartani a gazdaságokat -, cserébe jött egy csomó új kockázat. A közismerten nyitott, exportorintált magyar gazdaságnak különösen fájóak a vírus megfékezésére hozott intézkedések, hogy csak két fontos szektort említsünk, a turizmus lenullázódott, az autóipar leállt.

Ehhez jött ma hozzá, hogy a magyar beszerzési menedzserindex még a várakozásokhoz képest is borzalmasan rossz lett, 29,1 pont (az 50 alatti érték visszaesést jelez), nagyjából 10 ponttal rosszabb, mint a 2009-es mélypont idején. Emellett a kormánynak meghatározatlan ideig rendkívül széles jogköröket biztosító felhatalmazási törvény hétfői elfogadásának és életbe lépésének is nagyon negatív a nemzetközi visszhangja, mások mellett az Európai Bizottság elnökének rosszallását is kiváltotta. Közben pedig a legtöbb európai országhoz képest késik egy az eddiginél izmosabb magyar kormányzati mentőcsomag.

Ráadásul a mostani helyzetben még azzal sem vigasztalódhatunk, hogy a gyenge forint segíti az exportot, hiszen egyre kevesebb az olyan működő cég, amely ezt ki tudná használni. Leginkább talán az olyan élelmiszer-feldolgozók nyerhetnek vele, amelyeknek megmarad a külpiacuk, de a költségeik döntő része forintban jelentkezik. Az import viszont értelemszerűen drágul, amit – ha nem lesz tartós a forint jegybanknak köszönhető friss ereje – a boltokban mi is érezhetünk akár már a közeljövőben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bmi euró forintárfolyam járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Stubnya Bence
2024. július 15. 05:32 Pénz, Tech

Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét

Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.

Gergely Péter
2024. július 13. 05:39 Pénz

Pénzzel, nyereményjátékkal és utalványokkal is toboroznak a nyugdíj- és egészségkasszák

Több szolgáltató is toborzó akciókkal próbálja bővíteni ügyfélkörét, ám ezektől függetlenül is érdemes megfontolni a belépést.

Al-Hilal István
2024. július 6. 05:47 Pénz

Jó befektetési lehetőségekről maradhat le, aki a banki ökölszabályt követi

Az egyszerű magyarázat úgy szól, hogy ha csökkennek a kamatok, akkor a bankok kisebb profitra tudnak szert tenni, a valóság azonban sokkal árnyaltabb.

Fontos

Jandó Zoltán
2024. július 15. 15:12 Adat

Másfél éve nem láttunk ilyet az építőiparban

Hajszál híján 3100 milliárd forint volt a hazai építőipar szerződésállománya május végén, és ezúttal nemcsak értékben, hanem mennyiségben is növekedést mutattak az adatok.

Jandó Zoltán
2024. július 15. 13:06 Világ

Évtizedek óta nem volt ennyi merénylet nyugati politikusok ellen

Két hónapon belül két merényletet kíséreltek meg magas rangú nyugati politikusok ellen. Ilyenre évtizedek óta nem volt példa.

Bőgel György Avatar
2024. július 14. 05:06 Világ

Hogyan birkózott meg az ukrajnai háború gazdasági sokkjával Közép-Európa?

Nyolc ország harminc kutatója fogott össze, hogy elemezze az orosz-ukrán háború gazdasági következményeit a régiónkban.