Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. április 1. 16:59 Pénz

Sosem zuhant még ekkorát a forint Fidesz-kormány alatt, közbelépett a jegybank

Szomorúan nézegethette ma a forint-euró árfolyamot mindenki, akinek nincs eurós megtakarítása vagy jövedelme. Amikor elkezdtem írni a cikket, 368 és 370 között hullámzott az árfolyam, miközben hajnalban még csak 360 volt.

A jelek szerint ez már a Magyar Nemzeti Banknak is sok volt, és egy elvben 2016 óta létező eszköz aktiválásával burkolt kamatemelést hajtott végre, ami megfordította a gyengülést, az árfolyam a cikk élesítésekor 365 körül áll.

A jegybank rengetegszer kinyilatkoztatta, hogy nincs árfolyamcélja, de nem csoda, hogy most lépett. A gyengülés akkor is drámai volt, ha egy hónapos időtávot nézünk: március 4-én az Európai Központi Bank adatai szerint picivel 335 alatt volt a forint-euró kurzus, vagyis kevesebb mint egy hónap alatt több mint 10 százalékot gyengült a magyar deviza, ha a mai mélypontot vesszük figyelembe*A mai hivatalos (délelőtt megállapított) MNB-árfolyam 364,57 forint/euró. Ez kicsivel kevesebb mint 9 százalékos gyengülés az említett szinthez képest.. Ez pedig rendkívüli elmozdulás: amióta a Fidesz kormányoz – immár közel tíz éve – még nem volt példa ilyesmire (ahogy egyébként az első Orbán-kormány idején sem).

 

Utoljára ilyen mértékű hónapon belüli elmozdulást az előző gazdasági válság egyik legrosszabb hónapjában, 2009 januárjában láthattunk. Ezt az évet 265,5-nél kezdte a forint, és 299-nél fejezte be a januárt. Az egy adott hónapon belül mért valamivel több mint 11 százalékos zuhanás azóta is fennálló rekord. (Az idei márciust nagyjából 5,5 százalékos gyengüléssel hozta le a forint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai alapján, a márciusi záró érték 359 forint volt.)

Pedig az utóbbi tíz év sem volt éppen problémáktól mentes, hiszen erre az időszakra esett például az eurózónás adósságválság, valamint a W alakú magyar recesszió második leszálló ága 2012-ben. Az is emlékezetes momentum volt, amikor nem sokkal a 2010-es kormányváltás után után Kósa Lajos (akkor a Fidesz ügyvezető alelnöke és Debrecen polgármestere) arról értekezett, hogy hazánk könnyen a csődbe ment Görögország sorsára juthat, erre pedig ráerősített Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivőjeként. Ezek után sokan vitték külföldre a pénzüket, ám a forint megúszta az esetet egy szűk 5 százalékos eséssel, és a következő egy hónap alatt kissé még erősödni is tudott a mélypont után. (Ha valaki meg akarja keresni ezt az esetet egy grafikonon, akkor 2010. június 3-4-én találja meg.)

Mi vezetett a mai drámai zuhanáshoz? Ahogy lenni szokott, több tényező adódik össze. A magyar jegybank régóta a hazánkkal összemérhető országok közül példátlanul alacsony kamatkörnyezetet hozott létre és tartott fenn a gazdasági növekedés támogatása érdekében, ami már a járvány kitörése előtt is fokozatosan gyengülő pályára állította a forintot.

A koronavírus megjelenése után ez már nem annyira kirívó – mivel mindenhol próbálják jegybanki eszközökkel is életben tartani a gazdaságokat -, cserébe jött egy csomó új kockázat. A közismerten nyitott, exportorintált magyar gazdaságnak különösen fájóak a vírus megfékezésére hozott intézkedések, hogy csak két fontos szektort említsünk, a turizmus lenullázódott, az autóipar leállt.

Ehhez jött ma hozzá, hogy a magyar beszerzési menedzserindex még a várakozásokhoz képest is borzalmasan rossz lett, 29,1 pont (az 50 alatti érték visszaesést jelez), nagyjából 10 ponttal rosszabb, mint a 2009-es mélypont idején. Emellett a kormánynak meghatározatlan ideig rendkívül széles jogköröket biztosító felhatalmazási törvény hétfői elfogadásának és életbe lépésének is nagyon negatív a nemzetközi visszhangja, mások mellett az Európai Bizottság elnökének rosszallását is kiváltotta. Közben pedig a legtöbb európai országhoz képest késik egy az eddiginél izmosabb magyar kormányzati mentőcsomag.

Ráadásul a mostani helyzetben még azzal sem vigasztalódhatunk, hogy a gyenge forint segíti az exportot, hiszen egyre kevesebb az olyan működő cég, amely ezt ki tudná használni. Leginkább talán az olyan élelmiszer-feldolgozók nyerhetnek vele, amelyeknek megmarad a külpiacuk, de a költségeik döntő része forintban jelentkezik. Az import viszont értelemszerűen drágul, amit – ha nem lesz tartós a forint jegybanknak köszönhető friss ereje – a boltokban mi is érezhetünk akár már a közeljövőben.

Pénz bmi euró forintárfolyam járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Torontáli Zoltán
2020. október 9. 17:41 Élet, Pénz

Aki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolás

Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.