Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2020. április 1. 16:59 Pénz

Sosem zuhant még ekkorát a forint Fidesz-kormány alatt, közbelépett a jegybank

Szomorúan nézegethette ma a forint-euró árfolyamot mindenki, akinek nincs eurós megtakarítása vagy jövedelme. Amikor elkezdtem írni a cikket, 368 és 370 között hullámzott az árfolyam, miközben hajnalban még csak 360 volt.

A jelek szerint ez már a Magyar Nemzeti Banknak is sok volt, és egy elvben 2016 óta létező eszköz aktiválásával burkolt kamatemelést hajtott végre, ami megfordította a gyengülést, az árfolyam a cikk élesítésekor 365 körül áll.

A jegybank rengetegszer kinyilatkoztatta, hogy nincs árfolyamcélja, de nem csoda, hogy most lépett. A gyengülés akkor is drámai volt, ha egy hónapos időtávot nézünk: március 4-én az Európai Központi Bank adatai szerint picivel 335 alatt volt a forint-euró kurzus, vagyis kevesebb mint egy hónap alatt több mint 10 százalékot gyengült a magyar deviza, ha a mai mélypontot vesszük figyelembe*A mai hivatalos (délelőtt megállapított) MNB-árfolyam 364,57 forint/euró. Ez kicsivel kevesebb mint 9 százalékos gyengülés az említett szinthez képest.. Ez pedig rendkívüli elmozdulás: amióta a Fidesz kormányoz – immár közel tíz éve – még nem volt példa ilyesmire (ahogy egyébként az első Orbán-kormány idején sem).

 

Utoljára ilyen mértékű hónapon belüli elmozdulást az előző gazdasági válság egyik legrosszabb hónapjában, 2009 januárjában láthattunk. Ezt az évet 265,5-nél kezdte a forint, és 299-nél fejezte be a januárt. Az egy adott hónapon belül mért valamivel több mint 11 százalékos zuhanás azóta is fennálló rekord. (Az idei márciust nagyjából 5,5 százalékos gyengüléssel hozta le a forint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamai alapján, a márciusi záró érték 359 forint volt.)

Pedig az utóbbi tíz év sem volt éppen problémáktól mentes, hiszen erre az időszakra esett például az eurózónás adósságválság, valamint a W alakú magyar recesszió második leszálló ága 2012-ben. Az is emlékezetes momentum volt, amikor nem sokkal a 2010-es kormányváltás után után Kósa Lajos (akkor a Fidesz ügyvezető alelnöke és Debrecen polgármestere) arról értekezett, hogy hazánk könnyen a csődbe ment Görögország sorsára juthat, erre pedig ráerősített Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivőjeként. Ezek után sokan vitték külföldre a pénzüket, ám a forint megúszta az esetet egy szűk 5 százalékos eséssel, és a következő egy hónap alatt kissé még erősödni is tudott a mélypont után. (Ha valaki meg akarja keresni ezt az esetet egy grafikonon, akkor 2010. június 3-4-én találja meg.)

Mi vezetett a mai drámai zuhanáshoz? Ahogy lenni szokott, több tényező adódik össze. A magyar jegybank régóta a hazánkkal összemérhető országok közül példátlanul alacsony kamatkörnyezetet hozott létre és tartott fenn a gazdasági növekedés támogatása érdekében, ami már a járvány kitörése előtt is fokozatosan gyengülő pályára állította a forintot.

A koronavírus megjelenése után ez már nem annyira kirívó – mivel mindenhol próbálják jegybanki eszközökkel is életben tartani a gazdaságokat -, cserébe jött egy csomó új kockázat. A közismerten nyitott, exportorintált magyar gazdaságnak különösen fájóak a vírus megfékezésére hozott intézkedések, hogy csak két fontos szektort említsünk, a turizmus lenullázódott, az autóipar leállt.

Ehhez jött ma hozzá, hogy a magyar beszerzési menedzserindex még a várakozásokhoz képest is borzalmasan rossz lett, 29,1 pont (az 50 alatti érték visszaesést jelez), nagyjából 10 ponttal rosszabb, mint a 2009-es mélypont idején. Emellett a kormánynak meghatározatlan ideig rendkívül széles jogköröket biztosító felhatalmazási törvény hétfői elfogadásának és életbe lépésének is nagyon negatív a nemzetközi visszhangja, mások mellett az Európai Bizottság elnökének rosszallását is kiváltotta. Közben pedig a legtöbb európai országhoz képest késik egy az eddiginél izmosabb magyar kormányzati mentőcsomag.

Ráadásul a mostani helyzetben még azzal sem vigasztalódhatunk, hogy a gyenge forint segíti az exportot, hiszen egyre kevesebb az olyan működő cég, amely ezt ki tudná használni. Leginkább talán az olyan élelmiszer-feldolgozók nyerhetnek vele, amelyeknek megmarad a külpiacuk, de a költségeik döntő része forintban jelentkezik. Az import viszont értelemszerűen drágul, amit – ha nem lesz tartós a forint jegybanknak köszönhető friss ereje – a boltokban mi is érezhetünk akár már a közeljövőben.

Pénz bmi euró forintárfolyam járvány koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Török Zoltán
2021. december 7. 17:46 Pénz

Mit tanulhatunk Harry Pottertől az inflációról?

A sorozat első kötetében elpusztították a bölcsek kövét, így a későbbiekben nem fenyegette infláció a szereplőket. A mi világunkban ez kicsit bonyolultabb.

Jandó Zoltán
2021. december 7. 16:37 Pénz, Vállalat

Kiderült, kinek adta el az állam a volt Malév-székházat 3,8 milliárdért

Az a vállalkozó szerezte meg az államtól a Malév-székházat, aki a budapesti repülőteret épp az állammal közösen vásárolná meg. Nem ez volt az első hatalmas ügylet a felek között.

Forint Ferenc
2021. november 30. 09:32 Fizetett hirdetés, Pénz

Ingatlanértékesítési pályázatot hirdet a Rail Cargo Hungaria Zrt.

A Rail Cargo értékesíti a fenti képen látható XVIII. kerületi ingatlanját. Ha érdekli a lehetőség olvassa el a teljes hirdetést!

Fontos

Mészáros R. Tamás
2021. december 7. 06:51 Adat, Világ

Zakatol, de nem jut előre a Magyarország nevű összeszerelő üzem

A magyar gazdaságban megtermelt érték egyre nagyobb részét exportáljuk, de nem lépünk feljebb a nemzetközi termelési láncokban az OECD friss adatai szerint.

Pletser Tamás
2021. december 6. 17:04 Világ

Idehaza is drágulhat az áram az új német kormány zöldítő tervei miatt

Vágyálmai miatt Németország lényegesen magasabb áramárakkal szembesülhet, és mivel Magyarország ugyanennek az elektromos rendszernek a része, itt is hasonló tendenciák lesznek.

Vonyó Tamás
2021. december 6. 06:36 Közélet

Ha a magyarok ma nyugati szinten élnének, az maga lenne a történelmi csoda

Nem zárkóztunk fel gazdaságilag, de legalább történelmi perspektívából nézve nem is maradtunk le -véli a milánói Bocconi Egyetem docense. Ez a G7 Holnap Felzárkózás című vitasorozatának második része.