Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. március 19. 21:30 Pénz

Háborús időszak

(Török Zoltán a Raiffeisen elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A koronavírus terjedése elleni, békeidőkben még soha nem látott drasztikus intézkedések a gazdaság számos területén az aktivitás teljes, vagy részleges leállását okozzák Ázsiában, Európában, Amerikában, Ausztráliában és feltehetően hamarosan Afrikában is. A gazdasági károkat egyelőre lehetetlen meghatározni, hiszen nem tudjuk, hogy a korlátozások meddig maradnak életben, illetve milyen további intézkedések születnek az egészségügyi vészhelyzet kezelése és az emberi áldozatok mérséklése érdekében.

Egyelőre csak a világjárványban előttünk járó kínai példa alapján tudunk véleményt alkotni arról, hogy mire számíthatunk vírus terjedésével és annak gazdasági hatásaival kapcsolatban. Azonban nem tudhatjuk, hogy a járvány terjedése vajon ugyanazt az utat járja be más körülmények között és más válságkezelési intézkedések mellett. Továbbá abban sem lehetünk biztosak, hogy Kínában

  1. véglegesen túljutottak a járványon és nem lesz második hullám, illetve
  2. a gazdasági hatásokat pontosan fel tudjuk mérni, hiszen a statisztikai adatok nagy késéssel érkeznek, teljes körül képünk ma még nincs a károkról.

A sok ismeretlen mellett van egy másik típusú ismeretlen is: a kár mérséklését megcélzó gazdaságpolitikai intézkedésekről még nem tudni sokat. Tehát nem ismerjük azt az arzenált, amellyel a világ vezetői meg akarják megmenteni a gazdaságokat azoktól a károktól melyeket a vírus elleni védekezés érdekében bevezetett intézkedéseikkel okoznak.

Mivel ilyen típusú válsággal még találkoztunk, a közelmúltban átélt válságok nem nyújtanak sok segítséget a válság lefolyásának előrejelzésében. Amire most számíthatunk, az egy hirtelen bekövetkező, nagyon intenzív gazdasági lassulás. A szállodák kiürülnek, az éttermek bezárnak, az emberek csak a legszükségesebbre költenek. A feldolgozóiparban nagy leállások jönnek, mert hiányzik az alapanyag a gyártáshoz, nincs aki megvegye az elkészült terméket, és nincs aki legyártsa, mert otthon maradnak a dolgozók. Keresleti és kínálati sokk egyszerre.

Kínában a gazdasági leállás a holdújévi ünneppel vette kezdetét (január 24-én) ami egy hétig tartott volna, de először egy héttel meghosszabbították, majd Hubei tartományban karanténná változtatták, miközben egyéb tartományokban is utazási korlátozások mellett döntöttek. Március elején és az utazási korlátozásokat enyhítették, és hivatalosan a járvány véget ért. Ez a másfél hónap okozott a beruházásokban 20 százalék körüli, a kiskereskedelmi forgalomban 15 százalékos visszaesést. Az első negyedévben a gazdaság 6-9 százalék körüli mértékben zsugorodhatott.

Amennyiben Európában nem tart tovább a járványidőszak, mint Kínában, akkor hasonló mértékű gazdasági visszaesésre kell készülni itt is. Ha tovább tart, akkor értelemszerűen nagyobb lesz a számla.

A gazdaság leállásában biztosak lehetünk. A gazdaság újraindulása azonban nem megy feltétlenül könnyen majd. A leállás komoly áldozatokkal jár. Rengeteg vállalkozás lehetetlenül el a bevételek elapadása miatt. A munkanélküliségi ráta meredek emelkedésére kell felkészülni. A gazdaságpolitika feladata, hogy csökkentse a csődbe menő vállalkozások számát és mérsékelje a munkájukat elvesztők számát, valamint, hogy kereslet-élénkítéssel újradinamizálja a válságot követően a gazdaságokat.

Akik képesek lesznek hatékony és jól célzott eszközöket bevetni a kárenyhítésre, azok elkerülhetik a mélyebb válságot. Az eddigi intézkedések a kapkodás látszatát kelthetik. Szerintem azonban a válság jelenlegi stádiumában (a legelején) ennél összeszedettebb válaszokat nehéz lenne adni. Az MNB első intézkedései (hitel visszafizetési moratórium a vállalatoknak, likviditásbővítés) makrogazdasági szempontból igen hasznosnak bizonyulhatnak, mert éppen a vállalati csődhullám, valamint az abból kinövő negatív spirál kialakulását gátolhatja meg. Ezt azonban hamarosan a lakosság helyzetének stabilizálását célzó kormányzati programokkal szükséges kiegészíteni, illetve az újraindulást követően gazdaságélénkítő programokra lesz szükség.

Ha a magyar gazdaságpolitika jól vizsgázik, akkor elkerülhető az, hogy a 2009-es válságnál is mélyebb visszaesés jöjjön Magyarországon idén.

Pénz koronavírus makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2020. május 28. 10:23 Pénz

A kormány úgy költené a pénzt jövőre, mintha nem is lenne válság

A költségvetési tervezet arra utal, hogy a kormány nem akar berendezkedni egy hosszabb egészségügyi és pénzügyi válságra, a bevételeket nézve az idénre előirányzott számokat tolták át 2021-re.

Avatar
2020. május 22. 17:01 Pénz

Lakáspiaci sokkra, 15-30 százalékos árzuhanásra számíthatunk

Nem reális a gyors felpattanás az ingatlanpiacon, sokkal valószínűbb a válság L vagy W alakú lefutása.

Avatar
2020. április 30. 11:53 Pénz

Miért nem esnek a részvények, ha ekkora bajban a gazdaság?

A magyarázat ott kezdődik, hogy a válságnak leginkább kitett ágazatok súlya már korábban visszaesett.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. június 5. 17:03 Vállalat, Világ

Téves párhuzamra hivatkozik a kormány a cégvédelmi törvénynél

Van egy lényeges különbség abban, ahogy az olaszok és a magyarok a járvány miatt kialakult helyzetben védekeznek a külföldi cégek terjeszkedése ellen. Az olasz szabályok átgondoltak.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. június 5. 06:47 Vállalat

Még év végén is messze lesz a magyar autóipar a tavalyi szinttől

Konfliktusok vannak az iparágban: az autógyártók és a hozzájuk közeli beszállítók ellátási problémákra panaszkodnak, a kisebb cégek pedig arra, hogy nem rendelnek tőlük.

Jandó Zoltán
2020. június 4. 12:31 Vállalat

Összeomlott a ruhakereskedelem, százával rúgták ki az embereket a boltok

A kiskereskedelem egy részében tömegével küldték el március-áprilisban az alkalmazottakat, de a szektor más cégeinél ennél is több embert vettek fel.