Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. március 19. 21:30 Pénz

Háborús időszak

(Török Zoltán a Raiffeisen elemzője. A G7 Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A koronavírus terjedése elleni, békeidőkben még soha nem látott drasztikus intézkedések a gazdaság számos területén az aktivitás teljes, vagy részleges leállását okozzák Ázsiában, Európában, Amerikában, Ausztráliában és feltehetően hamarosan Afrikában is. A gazdasági károkat egyelőre lehetetlen meghatározni, hiszen nem tudjuk, hogy a korlátozások meddig maradnak életben, illetve milyen további intézkedések születnek az egészségügyi vészhelyzet kezelése és az emberi áldozatok mérséklése érdekében.

Egyelőre csak a világjárványban előttünk járó kínai példa alapján tudunk véleményt alkotni arról, hogy mire számíthatunk vírus terjedésével és annak gazdasági hatásaival kapcsolatban. Azonban nem tudhatjuk, hogy a járvány terjedése vajon ugyanazt az utat járja be más körülmények között és más válságkezelési intézkedések mellett. Továbbá abban sem lehetünk biztosak, hogy Kínában

  1. véglegesen túljutottak a járványon és nem lesz második hullám, illetve
  2. a gazdasági hatásokat pontosan fel tudjuk mérni, hiszen a statisztikai adatok nagy késéssel érkeznek, teljes körül képünk ma még nincs a károkról.

A sok ismeretlen mellett van egy másik típusú ismeretlen is: a kár mérséklését megcélzó gazdaságpolitikai intézkedésekről még nem tudni sokat. Tehát nem ismerjük azt az arzenált, amellyel a világ vezetői meg akarják megmenteni a gazdaságokat azoktól a károktól melyeket a vírus elleni védekezés érdekében bevezetett intézkedéseikkel okoznak.

Mivel ilyen típusú válsággal még találkoztunk, a közelmúltban átélt válságok nem nyújtanak sok segítséget a válság lefolyásának előrejelzésében. Amire most számíthatunk, az egy hirtelen bekövetkező, nagyon intenzív gazdasági lassulás. A szállodák kiürülnek, az éttermek bezárnak, az emberek csak a legszükségesebbre költenek. A feldolgozóiparban nagy leállások jönnek, mert hiányzik az alapanyag a gyártáshoz, nincs aki megvegye az elkészült terméket, és nincs aki legyártsa, mert otthon maradnak a dolgozók. Keresleti és kínálati sokk egyszerre.

Kínában a gazdasági leállás a holdújévi ünneppel vette kezdetét (január 24-én) ami egy hétig tartott volna, de először egy héttel meghosszabbították, majd Hubei tartományban karanténná változtatták, miközben egyéb tartományokban is utazási korlátozások mellett döntöttek. Március elején és az utazási korlátozásokat enyhítették, és hivatalosan a járvány véget ért. Ez a másfél hónap okozott a beruházásokban 20 százalék körüli, a kiskereskedelmi forgalomban 15 százalékos visszaesést. Az első negyedévben a gazdaság 6-9 százalék körüli mértékben zsugorodhatott.

Amennyiben Európában nem tart tovább a járványidőszak, mint Kínában, akkor hasonló mértékű gazdasági visszaesésre kell készülni itt is. Ha tovább tart, akkor értelemszerűen nagyobb lesz a számla.

A gazdaság leállásában biztosak lehetünk. A gazdaság újraindulása azonban nem megy feltétlenül könnyen majd. A leállás komoly áldozatokkal jár. Rengeteg vállalkozás lehetetlenül el a bevételek elapadása miatt. A munkanélküliségi ráta meredek emelkedésére kell felkészülni. A gazdaságpolitika feladata, hogy csökkentse a csődbe menő vállalkozások számát és mérsékelje a munkájukat elvesztők számát, valamint, hogy kereslet-élénkítéssel újradinamizálja a válságot követően a gazdaságokat.

Akik képesek lesznek hatékony és jól célzott eszközöket bevetni a kárenyhítésre, azok elkerülhetik a mélyebb válságot. Az eddigi intézkedések a kapkodás látszatát kelthetik. Szerintem azonban a válság jelenlegi stádiumában (a legelején) ennél összeszedettebb válaszokat nehéz lenne adni. Az MNB első intézkedései (hitel visszafizetési moratórium a vállalatoknak, likviditásbővítés) makrogazdasági szempontból igen hasznosnak bizonyulhatnak, mert éppen a vállalati csődhullám, valamint az abból kinövő negatív spirál kialakulását gátolhatja meg. Ezt azonban hamarosan a lakosság helyzetének stabilizálását célzó kormányzati programokkal szükséges kiegészíteni, illetve az újraindulást követően gazdaságélénkítő programokra lesz szükség.

Ha a magyar gazdaságpolitika jól vizsgázik, akkor elkerülhető az, hogy a 2009-es válságnál is mélyebb visszaesés jöjjön Magyarországon idén.

Pénz koronavírus makrogazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. október 18. 17:30 Pénz

Legyőzték a győztesek átkát az idei Nobel-díjas szomszédok

Az árverések hatékonnyá tételéért díjazták Robert Wilsont és Paul Milgromot az idei közgazdaságtani Nobel-emlékéremmel.

Avatar
2020. október 14. 17:01 Pénz

Mielőtt 400 forint lenne az euró

Akik a leginkább befolyásolni tudják a forint árfolyamát, abban érdekeltek, hogy gyengüljön. Ennek fényében a 400-as euró nincs is olyan messze.

Torontáli Zoltán
2020. október 9. 17:41 Élet, Pénz

Aki eddig nem tervezett napelemet a tetőre, húzzon bele, mert megszűnik a szaldóelszámolás

Kiderült, hogy igaz, amit már hetek óta lebegtetnek a piacon: 2024-től megszűnik a szaldóelszámolás lehetősége a napelemes rendszereknél.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.