Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 31. 16:36 Pénz

Évtizedek óta az őrületbe kergeti a tőzsdei elemzőket a Halloween-hatás

Nem csak a csokit kérő amerikai kisgyerekek vagy a magyarországi töklámpa-faragók tartják a Halloween-t azaz a Mindenszenteket. A brókereknek is megvan a maguk Halloween-i szokása:

ha felvirrad a nap Mindenszentek éjszakája után, el kell kezdeni vásárolni a tőzsdén.

A Halloween-hatás lényege, hogy a részvénypiacok hozama október 31. után jóval magasabb az átlagnál, és ez kitart egészen májusig. A babona az 1700-as évekre nyúlik vissza, de vajon valóban csak babona lenne?

A témában az első alaposabb, tudományos igényű tanulmány 2002-ben született, amikor Ben Jacobsen és Sven Bouman 37 ország részvénypiacán vizsgálta, hogy felfedezhető-e a Halloween-hatás. Ők egyértelműen arra jutottak az adatok alapján, hogy létezik. Sőt, egyenesen optimális kereskedési stratégia, hogy

november és május között részvényeket tartanak a tőzsdén, majd májusban eladják ezeket és biztonságos eszközökbe fektetnek.

Viszont akik hisznek a tőzsdék hatékony vagy tökéletes működésében, azok azóta is próbálják cáfolni a hatás létezését. Több tanulmány született, ami más adatokon nem látta azt, hogy az utolsó negyedévtől nőnének a hozamok, vagy vélemények cikkekben kérdőjelezik meg Jacobsenék eredményeit.

Az első kritika, hogy két nagy kirívó eset is volt a vizsgált időszakukban, az egyik az 1987-es olajválság, a másik pedig az akkori legnagyobb befektetési alap, a Long–Term Capital Management összeomlása 1998-ban. Ezek közül mindkettő május és október között befolyásolta a tőzsdei és a kötvénypiaci hozamokat, ráadásul annyira annyira nagy mértékben mozgatta meg a piacokat ez a két esemény, hogy az egész Halloween-hatás ezeknek köszönhető. A szerzők elemzése ezeknek a kihagyásával valóban nem mutat olyan szignifikánsan magasabb hozamokat, amik a Halloween hatást igazolnák.

Azonban H. Douglas Witte még tovább ment, és megnézte az összes kirívó eseményt az eredeti cikk adataiban. Arra jutott, hogy sokkal több olyan van, ami a Halloween hatás ellen dolgozik. Ezért valójában a normális pénzpiaci időszakokban a

Halloween-hatás még erősebb is, mint elsőre tűnt.

 

Egy másik gyakori kritika, hogy a Halloween-hatás csak akkor jelenik meg, ha jó helyen keressük, vagyis csak ügyes adatbányászat eredménye az egész. Eszerint könnyű úgy megválasztani a vizsgált országokat vagy időszakot, hogy az pont alátámassza a legendát, de ettől még az legenda marad.

Ezt cáfolja meg Ben Jacobsen és Chery Y. Zhang egyszer és mindenkorra azzal, hogy

az elmúlt 300 évből az összes elérhető adatot megvizsgálta

 az összes országból, ahonnan meg tudta szerezni. Őket már senki se vádolhatja szelektív adatbányászattal. Ekkora időtávon már a kirívó esetek torzító hatása is elenyésző. Az ő eredményeik szerint

vizsgált évek 80 százalékában jelen volt a Halloween-hatás,

 

ami elég meggyőzően hangzik a mítosz hívői számára.

Ezek szerint a Halloween-hatás, ha nem is mindig, de gyakran jelen van a piacokon. Azonban, hacsak nem egy természetfeletti jelenségről van szó, valamilyen magyarázatnak lennie kell, hogy láthatólag minden ok ellenére jobban teljesít a tőzsde november és május között, mint az év másik felében. Ha ez egy tőzsdepiaci arbitrázs lenne, akkor az elmúlt három évszázad alatt már rájöttek volna erre, és miután páran kihasználják az ingyen pénz lehetőségét, az adás-vételek visszaállították volna a piacot egyensúlyi helyzetbe. De láthatóan nem ez történt, mi lehet tehát az oka a magasabb hozamnak?

Az egyik feltételezés, hogy ebben az időszakban valamiért magasabb az általános kockázat a piacon, ezért a magasabb kockázat magasabb prémiumot eredményez, ami hosszú távon még a kockázat ellenére is magasabb hozamot termel. Ezt vizsgálták az eredeti tanulmány szerzői is, de az ő eredményeik szerint a piacok pont az ellenkező időszakban kockázatosabbak, ezért nem lehet ez az oka a Halloween-hatásnak.

A másik lehetséges magyarázat, hogy

nyáron sok bróker és tőzsdén aktív szereplő nyaral, ezért kevésbé aktív a piac. Emiatt is lehetnek kisebbek a hozamok.

 

Ezzel már az eredeti tanulmány is foglalkozott, megvizsgálták az évközben kivett szabadságokat, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezek magyaráznák a magasabb hozamokat.

Robert Lloyd és szerzőtársai szerint

a legvalószínűbb magyarázat, hogy a viselkedés gazdaságtanból jól ismert önbeteljesítő jóslatról van szó.

Mivel már 300 éve is hittek benne az emberek, és azóta is emlegetik a tőzsdézés alapkönyveiben, ezért lehetséges, hogy sok bróker valóban hisz benne és valóban elkezd vásárolni október 31. után, majd ezeket eladja májusban, hiszen a legenda szerint utána már veszítene a hozamon.

Ha elég sokan elhiszik, hogy a piac valóban így működik, akkor az ő szokásaik tényleg megemelik a hozamokat november és május között, a többi időszakban pedig rontják őket. Bár sokan cáfolják és vitatkoznak vele, de mégis úgy tűnik, hogy működik a Halloween-hatás.

Pénz adat arbitrázs Halloween tőzsde viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Debreczeni Anna
2020. január 15. 13:03 Pénz

Készpénz vagy kártya? Hamarosan a versenytársak is rákapcsolnak

Megkérdeztük a kártyatársaságokat, mit szólnak az azonnali fizetéshez.

Stubnya Bence
2020. január 9. 17:37 Élet, Pénz

Gyilkos harcot folytatnak a biztosítok és a tech startupok a kelet-európai magánegészségügy adataiért

Technológiai startupok és biztosítók szövetkeznek, hogy kiolvassák a trendeket a magánegészségügy adataiból. Évek is eltelhetnek, mire kiderül, mi éri meg.

Váczi István
2019. december 25. 12:14 Pénz

Kibocsátás 60 millió, éves díj 3 millió, jöhet a hitelkártya?

Arany hitelkártya, drágakő berakással: van már olyan réteg, aminek semmi nem elég exkluzív.

Fontos

Fabók Bálint
2020. január 17. 06:55 Adat, Élet

A több milliárdos lopássorozat, amellyel teljesen leszámolt a Fidesz

Pár éve annyira eldurvultak a színesfémlopások, hogy vonatot, víztornyot és hidat is bontottak szét, de volt halálos áldozat is. A kormány véget vetett ennek.

Stubnya Bence
2020. január 16. 17:10 Vállalat, Világ

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

Abban egyetértenek a keleti és északi tagállamok szakszervezetei, hogy közelíteni kéne a béreket, de az északiak nem akarnak uniós szinten kötelező minimálbért.

Torontáli Zoltán
2020. január 16. 06:57 Élet, Közélet

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhában

A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.