Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. október 31. 16:36 Pénz

Évtizedek óta az őrületbe kergeti a tőzsdei elemzőket a Halloween-hatás

Nem csak a csokit kérő amerikai kisgyerekek vagy a magyarországi töklámpa-faragók tartják a Halloween-t azaz a Mindenszenteket. A brókereknek is megvan a maguk Halloween-i szokása:

ha felvirrad a nap Mindenszentek éjszakája után, el kell kezdeni vásárolni a tőzsdén.

A Halloween-hatás lényege, hogy a részvénypiacok hozama október 31. után jóval magasabb az átlagnál, és ez kitart egészen májusig. A babona az 1700-as évekre nyúlik vissza, de vajon valóban csak babona lenne?

A témában az első alaposabb, tudományos igényű tanulmány 2002-ben született, amikor Ben Jacobsen és Sven Bouman 37 ország részvénypiacán vizsgálta, hogy felfedezhető-e a Halloween-hatás. Ők egyértelműen arra jutottak az adatok alapján, hogy létezik. Sőt, egyenesen optimális kereskedési stratégia, hogy

november és május között részvényeket tartanak a tőzsdén, majd májusban eladják ezeket és biztonságos eszközökbe fektetnek.

Viszont akik hisznek a tőzsdék hatékony vagy tökéletes működésében, azok azóta is próbálják cáfolni a hatás létezését. Több tanulmány született, ami más adatokon nem látta azt, hogy az utolsó negyedévtől nőnének a hozamok, vagy vélemények cikkekben kérdőjelezik meg Jacobsenék eredményeit.

Az első kritika, hogy két nagy kirívó eset is volt a vizsgált időszakukban, az egyik az 1987-es olajválság, a másik pedig az akkori legnagyobb befektetési alap, a Long–Term Capital Management összeomlása 1998-ban. Ezek közül mindkettő május és október között befolyásolta a tőzsdei és a kötvénypiaci hozamokat, ráadásul annyira annyira nagy mértékben mozgatta meg a piacokat ez a két esemény, hogy az egész Halloween-hatás ezeknek köszönhető. A szerzők elemzése ezeknek a kihagyásával valóban nem mutat olyan szignifikánsan magasabb hozamokat, amik a Halloween hatást igazolnák.

Azonban H. Douglas Witte még tovább ment, és megnézte az összes kirívó eseményt az eredeti cikk adataiban. Arra jutott, hogy sokkal több olyan van, ami a Halloween hatás ellen dolgozik. Ezért valójában a normális pénzpiaci időszakokban a

Halloween-hatás még erősebb is, mint elsőre tűnt.

 

Egy másik gyakori kritika, hogy a Halloween-hatás csak akkor jelenik meg, ha jó helyen keressük, vagyis csak ügyes adatbányászat eredménye az egész. Eszerint könnyű úgy megválasztani a vizsgált országokat vagy időszakot, hogy az pont alátámassza a legendát, de ettől még az legenda marad.

Ezt cáfolja meg Ben Jacobsen és Chery Y. Zhang egyszer és mindenkorra azzal, hogy

az elmúlt 300 évből az összes elérhető adatot megvizsgálta

 az összes országból, ahonnan meg tudta szerezni. Őket már senki se vádolhatja szelektív adatbányászattal. Ekkora időtávon már a kirívó esetek torzító hatása is elenyésző. Az ő eredményeik szerint

vizsgált évek 80 százalékában jelen volt a Halloween-hatás,

 

ami elég meggyőzően hangzik a mítosz hívői számára.

Ezek szerint a Halloween-hatás, ha nem is mindig, de gyakran jelen van a piacokon. Azonban, hacsak nem egy természetfeletti jelenségről van szó, valamilyen magyarázatnak lennie kell, hogy láthatólag minden ok ellenére jobban teljesít a tőzsde november és május között, mint az év másik felében. Ha ez egy tőzsdepiaci arbitrázs lenne, akkor az elmúlt három évszázad alatt már rájöttek volna erre, és miután páran kihasználják az ingyen pénz lehetőségét, az adás-vételek visszaállították volna a piacot egyensúlyi helyzetbe. De láthatóan nem ez történt, mi lehet tehát az oka a magasabb hozamnak?

Az egyik feltételezés, hogy ebben az időszakban valamiért magasabb az általános kockázat a piacon, ezért a magasabb kockázat magasabb prémiumot eredményez, ami hosszú távon még a kockázat ellenére is magasabb hozamot termel. Ezt vizsgálták az eredeti tanulmány szerzői is, de az ő eredményeik szerint a piacok pont az ellenkező időszakban kockázatosabbak, ezért nem lehet ez az oka a Halloween-hatásnak.

A másik lehetséges magyarázat, hogy

nyáron sok bróker és tőzsdén aktív szereplő nyaral, ezért kevésbé aktív a piac. Emiatt is lehetnek kisebbek a hozamok.

 

Ezzel már az eredeti tanulmány is foglalkozott, megvizsgálták az évközben kivett szabadságokat, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezek magyaráznák a magasabb hozamokat.

Robert Lloyd és szerzőtársai szerint

a legvalószínűbb magyarázat, hogy a viselkedés gazdaságtanból jól ismert önbeteljesítő jóslatról van szó.

Mivel már 300 éve is hittek benne az emberek, és azóta is emlegetik a tőzsdézés alapkönyveiben, ezért lehetséges, hogy sok bróker valóban hisz benne és valóban elkezd vásárolni október 31. után, majd ezeket eladja májusban, hiszen a legenda szerint utána már veszítene a hozamon.

Ha elég sokan elhiszik, hogy a piac valóban így működik, akkor az ő szokásaik tényleg megemelik a hozamokat november és május között, a többi időszakban pedig rontják őket. Bár sokan cáfolják és vitatkoznak vele, de mégis úgy tűnik, hogy működik a Halloween-hatás.

Pénz adat arbitrázs Halloween tőzsde viselkedési közgazdaságtan Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2019. november 9. 17:35 Pénz, Tech

Ereszt a technológiai lufi, de nem biztos, hogy ki is durran

Vajon túlfinanszírozáshoz vezet-e, hogy minden befektető hisz a saját unikornisában? A jelek szerint igen, de egyelőre a veszteségek ellenére is van elég tőke.

Váczi István
2019. november 8. 17:45 Pénz

A lakásárrobbanást részben a statisztikusoknak köszönhetjük

A lakásárak változása nem számít bele az inflációba, és ez néhány áttételen keresztül alaposan hozzájárult az elmúlt évek ingatlanpiaci áremelkedéséhez.

Avatar
2019. november 6. 09:41 Pénz

Százezren lényegében lemondtak a bankszámlájukról

Az adataikat nem egyeztetők számláit a pénzintézeti szolgáltatójuk zárolta, az azokon lévő összegekhez csak személyes azonosítást követően férhetnek hozzá.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.