Hírlevél feliratkozás
Szoleczki Zoltán
2019. október 9. 16:15 Pénz

Már a robotoknak is a pénzünkre fáj a foguk

A szerző az OTP LAB innovációs vezető tanácsadója.

Magyarországon még kuriózumnak számítanak az úgynevezett robot befektetési tanácsadók, az Egyesült Államokban viszont már több millió ügyfelük van, akik befektetéseik több mint felét bízzák ezekre a cégekre. Természetesen nem egy humanoid robotot kell elképzelni, akivel leülünk beszélgetni a hús-vér befektetési tanácsadó helyett, hanem egy okos algoritmust, amely – egy kérdőív kitöltése után – kiszámítja a céljainkhoz és lehetőségeinkhez igazított, optimális befektetési stratégiát, és ennek megfelelően kezeli a vagyonunkat, akár évtizedeken át.

A tanácsadás tehát talán egy kicsit túlzás, hiszen a koncepció lényege éppen a drága humán faktor kihagyása a folyamatból, inkább egyfajta automatizált portfóliókezelésről van szó, amely során egy program főleg az olcsó eszköznek tekintett ETF-ekbe*Mi az ETF, azaz a tőzsdén kereskedett alap (exchange-traded fund)? Olyan, a részvényekhez hasonló, adható-vehető értékpapír-kosár, amelynek ára ugyancsak percről-percre változik, a benne található papírok (leggyakrabban részvények és kötvények) vagy nyersanyagok árának megfelelően. Legnagyobb előnye, hogy eloszlatja a kockázatot, hiszen az egyik részvény árfolyamának csökkenését ellensúlyozhatja egy másik növekedése. Négy év alatt majdnem a kétszeresére, négyezer milliárd dollárra nőtt az ETF-ekben tartott globális vagyon (Investopedia, etf.com). A leghíresebb ETF az 500 legnagyobb piaci értékű amerikai vállalat részvényeit tartalmazó S&P 500-at követő ETF, de több ezer van belőlük, és számuk folyamatosan nő. Koncentrálhatnak különböző iparágakra (biotechnológia), piacokra (fejlődő országok), vagy akár valutákra, de van olyan is, amelyik például csak a dohánnyal foglalkozó cégekbe fektet. fekteti a rá bízott összeget. Mivel automatizált megoldás, sosem lesz annyira egyedi igényekre szabott, mint egy szakképzett befektetési tanácsadó, cserébe viszont a szolgáltatásért fizetett jutalék sem szökik az egekbe. Ráadásul nincs belépési küszöb, vagy ha van, az is a töredéke a tradicionális vagyonkezelők által előírt több tízmillió forintos összegnek.

Néhány példa a díjakra:

Szolgáltató Éves díj
Betterment A portfólió értékének 0,25 százaléka vagy 25 dollár minden befektetett 10 ezer dollár után
Wealthfront A befektetett összeg 0,25 százaléka
Vanguard A kezelt eszközök értékének 0,3 százaléka
Schwab Nincs

Éppen ezért sok friss pénzt tud behozni a rendszerbe; olyan új, rendkívül népes, ugyanakkor kisebb pénzű befektetői réteg számára is megnyitja a vagyonuk gyarapításának egy új módját, akik eddig egyáltalán nem vagy csak nagyon óvatosan fektették be megtakarításaikat.

A mindössze páréves történetre visszatekintő robot tanácsadó iparági szegmenst – a fintechen belül – a wealthtech gyűjtőnév alá sorolták, és pont az érzelmek nélküli döntéseket hozó robotok iránti vonzalomból – és persze a digitalizáció kínálta lehetőségekből – nőtt ki. A 2008-as válság során jócskán megrendült az emberek bizalma a bankokban és a befektetési szolgáltatókban; a tőzsdei felfordulást látva, aki tudta, kivette pénzét a kockázatos értékpapírokból. Mivel a hagyományosabb befektetések kamata a nulla felé konvergált, nyílt egy piaci szegmens, amelyre rátaláltak az első, algoritmikus/robot tanácsadást alkalmazó amerikai cégek, mint a Betterment és a Wealthfront.

 

Az USA-ban két éve mintegy kétszáz robot tanácsadó működött, amelyek az összes befektetés 57 százalékát kezelték. Nem meglepő, hogy a nagybankok és brókercégek megpróbálnak elébe menni a trendnek, és vagy saját céget alapítanak erre a szolgáltatásra (Charles Schwab), vagy felvásárolnak robottanácsadókat (a világ legnagyobb vagyonkezelője, a Magyarországon is jelen lévő BlackRock a Future Advisort vette meg). A Bank of America és a Wells Fargo is nemrég indított ilyen szolgáltatást.

A piac mérete miatt a tengerentúlon számolnak jelenleg a legalacsonyabb, átlagosan évi 0,3-0,5 százalék közötti befektetésarányos jutalékkal ezek a cégek, de van, ahol egyáltalán nem kerül semmibe a vagyonkezelés. Összehasonlításképp egy klasszikus, „humán” befektetési tanácsadó díja ritkán megy a kezelt befektetés összegének 1 százaléka alá, de lehet akár 1,5 százalék is. Európában egyelőre drágábbak a robot tanácsadók szolgáltatásai – Németországban például 1 százalék feletti díjakkal számolnak -, mivel még nem olyan fejlett ez a piac, és elég magasak a belépési költségek. Tovább drágítja a robot tanácsadást Európában az amerikaihoz képest konzervatívabb, kockázatkerülőbb befektetési kultúra is.

Azért nem kell leírni az öreg kontinenst, hiszen itt robbant a piac, egy év alatt a duplájára nőtt a robot tanácsadó cégek ügyfeleinek száma (900 ezer) és az általuk kezelt vagyon összege is (14 milliárd euró), így jó eséllyel csökkennek a tanácsadói díjak a jövőben. A legtöbb jelenleg az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban működik – Magyarországon a Blueopes nevű robot tanácsadó az úttörő. Aki pedig a szabályozás miatt aggódna, megnyugodhat: az európai felügyeleti hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy nem fejlesztenek ki specifikus, ágazatközi követelményeket, a meglévő irányelvek és rendeletek alkalmazhatók az automatizált tanácsadásra is.

Bár a legtöbb ország előbbre jár, attól azért nem kell tartani, hogy elment mellettünk egy világtrend – a sok pénzügyi elemző által pár éve várt forradalom ugyanis elmaradt a robot tanácsadási piacon. A Juniper Research 2022-re 4,1 ezer milliárd dollárra prognosztizálta a kezelt befektetések összegét, a KPMG pedig 2020-ra várt 2,2 ezer milliárd dollárt a szegmensben. Ma már látni, hogy ezeket az összegeket nem éri el a robot tanácsadók által kezelt globális vagyon mérete, elemző cégek szerint jelenleg 350-660 milliárd dollár közé tehető a piac jelenleg, és legkorábban 2022 táján nőhet 2,2 ezer milliárd dollár közelébe. Van is tér a növekedésre: a becslések szerint mintegy

22 ezer milliárd dollárnyi vagyon vár befektetésre globálisan, amiből mintegy 9 ezer milliárd dollár pihen készpénzben a folyószámlákon.

Mint a sokszor kiszámíthatatlan pénzügyi folyamatok esetében általában, nem elhanyagolható a robot tanácsadási szolgáltatások terjedésének pszichológiai vetülete sem. Egy nagyobb pénzügyi döntés meghozatala mindig stresszel jár, főleg, ha több ezer választási lehetőségünk van. Ez folyamatos frusztrációs forrás lehet a tőzsdei árfolyamok esésével-emelkedésével akár napi szinten szembesülő befektetőknek, akár egyedül, akár szakértő segítésével kezelik a pénzt. Ha azonban a piacot sokkal jobban „átlátó” algoritmusok hozzák meg a döntéseket, akkor jobban elviselhető a nyomás, bízva abban, hogy nagy katasztrófa úgysem történhet. Ráadásul a jövő X-Y-Z generációs befektetői – akik ma még csak ismerkednek a pénzügyekkel, de a jövőben rendszeres megtakarítók, potenciálisan hosszú távú ügyfelek lesznek – otthonosabban mozognak a színes-szagos kimutatásokat produkáló alkalmazások terén, mint egy csillogó padlójú banki váróban.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a robot tanácsadók által kezelt befektetések hozamáról még nem áll rendelkezésre információ sok évre visszamenőleg, és azt sem tudni, hogyan viselkednének egy-egy nagyobb piaci turbulencia vagy recesszió idején. Bár vannak számítások, amelyek szerint a kézi vezérlésű portfóliómenedzsmenttel nagyobbat lehetett szakítani, mint a robot tanácsadók igénybe vételével (8,4 vs. 3,9 százalék 2017-ben), ez nem feltétlen jelez trendet. A robot tanácsadókkal megspórolható az ETF-ek felkutatásába, kiválasztásába és nyomon követésére fordított idő és energia, azon túl, hogy a nagyobb mellényúlásoktól is megvédi az embert egy jó, megfelelően diverzifikált eszközökbe fektető algoritmus. Jellemző például, hogy a kezdő befektetők ragaszkodnak a földrajzilag hozzájuk közelebb kibocsátott vagy egy típusú eszközosztályhoz tartozó befektetésekhez, így könnyen kimaradhatnak egy-egy távolabb zajló „nagy sztoriból”. Ráadásul hajlamosak túlértékelni a pozitív események bekövetkezésének valószínűségét, miközben túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek egyes ETF-ek közötti – valós vagy vélt – korrelációra.

És miután meggyőződtünk a robotok hasznosságáról és az automatizmusok nélkülözhetetlenségéről, jön a fordulat: a prémium ügyfeleknek jár a humán szaktudás. Egyre több robot tanácsadó cég vezeti be bizonyos vagyonméret (befektetési összeg) felett az előfizetési díjas szolgáltatást – ahol például havi 30 dollárért kaphatunk pénzügyi tervezőt -, tehát valahol csak visszatér az emberi kapcsolat is az iparágba, ami tanácsadáson alapul.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

Pénz befektetések ETF robottanácsadás tőzsde Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2020. november 26. 12:27 Pénz

Sok készpénzt vettünk fel a járvány alatt, de ez semmi a lengyelekhez képest

Lengyelországban annyival nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az idei első tíz hónapban, mint az utóbbi négy évben összesen.

Avatar
2020. november 26. 10:52 Pénz

Vissza a múltba – a dohánycégek bukása és tündöklése

Miközben a technológiai részvények újabb és újabb csúcsokat döntenek, érdemes felidézni, mi történt egy a tőzsdéken agyonvert szektorral az ezredforduló után.

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Fontos

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.

Kasnyik Márton
2020. november 25. 06:56 Közélet

Saját óriáscégét hitelezheti milliárdokkal a Magyar Nemzeti Bank

Ha ez átmegy, akkor a többi cégétől is vehetné a kötvényeket a jegybank milliárdokért. Nincs határa a vad ötleteknek a monetáris politikában?

Bucsky Péter
2020. november 24. 06:54 Közélet

Elhagyják a vállalkozók Parragh kamaráját, de a NAV-végrehajtást nem ússzák meg

Miközben a zsugorodó tagságú kamarai rendszer elnöke könnyítésekért lobbizik a cégek számára, a tartozások behajtása a válságban sem szünetel.